2012. augusztus 29., szerda

7. Fejezet- A nagy lehetőség és a buli

-Halló? Itt Corin Richardson!
-Jó napot kisasszony! Az én nevem Lola Stone! A múltkor amikor az étteremben vacsoráztam hallottam a dalt és nagyon tetszett. Arra gondoltam hogy nincs-e kedve szerződést kötni velünk?
-Hogy én? De...
-Jöjjön el holnap délután 5 órakor jöjjön el az EMI Csoport épületébe. Majd ott segítenek hogy melyik szobába kell jönnie.
-Köszönöm! Ott leszek!
-Viszhall!
-Viszhall!- letettem a telefonomat és sikítozva Zayn nyakába ugrottam.
-Mi ez a nagy öröm?- nézett rám értetlenül.
-Egy lemezkiadónak fogok dolgozni!
-Mint takarító?
-Dehogy! Énekelni fogok!
-Te? Tudsz énekelni?- nevetett megvetően.
-Jaaaj Zayn!- elnevettem magam és mellbe vágtam. De persze gyengén mert nem akartam bántani.


Közben megjött Harry és az orvos. Felültem az ágyra és kivizsgált.

-Semmi gond! Elmehet nyugodtan de a biztonság kedvéért jövő héten jöjjön vissza.
-Rendben. Én már össze is pakoltam neked- mondta Harry.
-Köszi!

Kimentünk a kórházból és Harry nyakát átkaroltam és megcsókoltam. A hirtelen csók hatására elengedte a táskáim fogantyúit amik nagy hanggal lepuffantak a földre és átkarolt.


-Ezt mivel érdemeltem ki?- nézett rám boldogan Harry.
-Mert csodálatos vagy!- kacsintottam rá.
-Sziasztok! Corin örülök hogy kijöhettél. El kell mennünk egy másik szállodába. A barátnőd mondta hogy SMS-ben küldi a címet- mondta Liam. Mindenki ott várt rám a kórház parkolójában ami nagyon jó esett.


Amint Liam elmondta megcsörrent a telóm. Lucy elküldte a címet. Elmondtam a srácoknak hogy mi merre hány méter és indultunk is. Amikor odaértünk a szállóhoz Conor ott állt a bejáratnál. Odaadták a kulcsainkat és már mentünk is. Összesen csak 3 szoba állt a rendelkezésünkre. De mivel velünk nem egyeztettek Harry és én nem kerülhettünk egy szobába. Louis és Niall voltak egy szobában Harry és Zayn is össze lettek zárva én pedig Liam mellé kerültem. Ami úgy alapból nem rossz csak kicsit fura volt mert nem voltam még hozzászokva hogy együtt aludjak egy sráccal. Bementünk lepakolni.

-Mit tervezel estére?- nézett rám édesen Liam.
-Még nem tudom!- mosolyogtam barátságosan.
-Akkor jó!
-Miért?
-Semmi csak... Á semmi! Majd meglátod!- kacsintott biztatóan.
-Oké! Titkolózz csak! Én addig megyek megnézem Harry hogy szerencsétlenkedik a bőröndökkel. 


Én nevetve kilibbentem egyenesen Harry és Zayn szobájába. A fiúk épp azon ügyködtek hogy kiszedjék a ruháikat de Zayn leragadt mert megtalálta a kis tükröt amit a fiúk eldugtak előle. Felvette és a bájvigyorát gyakorolta. Addig Harry nem bírt a bőröndökkel. Ráült a legnagyobbra és a kicsivel kiabált. Elég vicces látvány volt mind a kettő.

-Hmm... Zayn te aztán pasi vagy a javából- mondta Zayn a tükörképének. De megszakítottam az önimádatát mert felnézett és meglátott engem az ajtóban- Nézd Zayn!!! Ő pedig a hozzád való lány!- odajött hozzám. Átkarolta a derekam és felemelt.
-Zayn! Tegyél le!- kiáltottam rá.
-Hát rendben. Akkor hozzám jössz?- nézett rám irtó édesen.
-Bocsi de nem hozzád jöttem- odamentem Harryhez átkaroltam és egy puszit adtam a nyakára.
-Rozetta! Ha még egyszer ezt csinálod a takaróm alatt fogsz ébredni!- a nyaka még mindig a karjaim között volt és Harry kicsit vicces akart lenni így felállt és a jobb kezével a jobb lábamat a bal kezével viszont a balt karolta át.

-De Harry!
-Na mi az? Talán azt akarod hogy ágyba vigyelek?
-Harry! Hogy lehetsz ilyen...
-Jóképű!?
-Igen ezt akartam mondani! De most már tegyél le!
-Neeeem!- kifutott a szobából és végigrohant velem a folyosón miközben azt kiabálta hogy "Ő az enyém!"
-Harry!- kiabált Liam a szobánkból.

-Ha?
-Gyere! De hívd be a többieket is a tudod mi miatt!- Harry szemébe néztem.
-Ez mit jelent?- kérdeztem értetlenül.
-Nem érdekes!- azzal letett és otthagyott. Beviharzott a szobába a többiekkel. "Nem baj addig megkeresem Conort"


Elindultam Conor szobája felé. Az ajtó előtt hallottam ahogy telefonál.

-Igen szeretem őt!
-...
-Nem fogom elmondani neki!
-...
-Mert már mást szeret!

-...
-Valami Harry! De most nem ez a fontos!
-...
-Nem tehetem mert az tönkretenné a barátságunkat!- erre benyitottam hozzá.
-...
-Nem érdekel! Na helló!
-Szia! zavarlak?
-Nem!- nézett zavartan a földre.
-Kiről volt szó? Csak nem...
-Mi közöd hozzá!- kirohant az ajtón. "Ez remek ma senki sem ér rá? Lucy az apjával ment a szálloda miatt. Megint egyedül maradtam." Gondoltam visszamegyek a szobámba. Félúton Louis futott felém.
-Gyere gyorsan! Harry rosszul van!- lihegett.
-MI???- futni kezdtünk vissza a szobába.


 Az ajtó előtt azt kérte tőlem hogy fújjam ki magam. Miután megtörtént lassan kinyitotta az ajtót. Minden sötét volt. Bementünk és hirtelen minden világos lett. A szoba tele volt lufikkal az asztal pedig tele volt piával.

-Meglepetéééééés!- ordítottak egyszerre a fiúk.
-Mostanában kicsit rossz színben voltál a kórház miatt. És az amnézia sem volt rád jó hatással. De most hogy emlékszel mindenre arra gondoltunk megünnepeljük hogy visszatértél közénk- mondta Liam és átölelt.
-Nagyölelés!- mondta Louis és átkaroltuk egymást.
-Oh! Srácok ha már itt vagytok nekem lenne még javaslatom az ünneplésre!- mondtam büszkén.
-Mesélj!- mondta Louis izgatottan. És elmondtam nekik hogy énekes ként fogok dolgozni az EMI- nek. És mindenki hangos nevetésben tört ki!
-Ne haragudj de még nem hallottunk énekelni- törölte le a könnyét Zayn.
-Tényleg! Énekelj valamit!- javasolta Niall.
-Á! Ahhoz nincs meg a megfelelő alkoholszint!- nevettem.
-Akkor igyál!- nyomott a kezembe Harry a vodkás poharat. Elég gyorsan megittam de kirázott a hideg.

-Na? Most énekelsz nekünk?- nézett rám Niall.
-Hát persze!

És neki is álltam az én saját kis magánszámomnak ami a Knock on wood című számból és egy elég sajátos sztriptíztánchoz hasonló mozdulatsor volt.


Ami láthatóan nagyon tetszett a fiúknak. De a végére már mindenki táncolt és énekelt velem. De mindenki a sajátos technikáját használta. Louis elég vicces volt.


Miután vége volt a dalnak leültek egymás mellé az ágyra és elkezdték a zsűrizést.

-Kisasszony! Ez szörnyű volt!- mondta ráncos szemöldökkel Niall.
-Én ilyen hanggal a fürdőszobából is kitiltanám!- jelentette ki Liam.
-Ilyen borzalmas előadást még életemben nem láttam!- mondta karba tett kézzel Zayn.
-A tánc rossz volt! De a hangja még elviselhetetlenné is tette a produkciót!- gúnyolódott Louis.
-Ez borzalmas volt! Sőt! Iszonyú!- mondta komoly arccal Harry.
-Iszonú! Iszonyúan jó!!!- mondták egyszerre.
-Jaaj! Ne szórakozzatok velem!- néztem rájuk.
-Aranyom! Nálad tehetségesebb emberrel még nem találkoztam!- mondta Zayn és meglátta magát a tükörben és odalépett a tükörképéhez- Bocs! Talán mégis!

Ezen elnevettük magunkat. Utána elkezdtünk inni és kihúztak belőlem egy elég kihívó (és még enyhén fogalmaztam) táncot. Britney Spearstől a boys című dalt énekeltem.


Ez a fiúknak még jobban tetszett mint az előző dal. Lehet hogy csak azért mert a rövid gatyámat Zayn valahogy leoperálta rólam. Szóval ott táncoltam nekik nadrág nélkül egy olyan számra amin az ember inkább elalszik ha nem érti a szöveget és ráadásul úgy táncoltam rá mint egy őmm... finoman fogalmazva mint egy sarkon álló kisegítő hölgy. De csak a pia beszélt belőlem. Miután kiszórakoztuk magunkat Harry, Louis, Niall, és Zayn jókedvűen mentek a szobájukba és egyikük sem volt részeg. Én viszont igen így az ágynak zuhantam. Liam kissé furán ment. Felültem az ágyra hogy jobban szemügyre vegyem. Láthatóan ő sem bírja a piát.

-Liam! Jól vagy?
-Szeretlek!- nekilökött az ágynak. Fölém hajolt és elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Te meg mit művelsz?

És innen minden tök homályos...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése