-Az nem lehet! Nem! Nem! Nem!- ordított sírva Harry.
-Súlyos?- nézett az orvosra a szőke.
-Nem vészes...
-Nem vészes!?
-Hogy érti hogy nem vészes?
-Ez igenis vészes!
-Nagyon vészes!
-Sőt hiper-szuper vészes!?- ordítottak egymás után.
-Fiúk nyugi!- megpróbáltam felállni de nem ment. Szerencsére a fekete hajú srác elkapott.
-Jól vagy?- kérdezte irtó sármosan.
-Te kim vagy hogy ennyire féltesz?
-A... a... a pasid!
-Hú... jó ízlésem van!- felkapott és átkaroltam a nyakát.
-Akkor én felviszem a szobámba. Ott majd figyelek arra hogy mihamarabb meggyógyuljon.
-Nem kéne kórházba vinni?- aggodalmaskodott Harry.
-Végül is nem muszáj. Mert füstmérgezést sem kapott. Az amnéziája pedig nem olyan súlyos. Csak várni kell néhány napot amíg visszatérnek az emlékei. De ha gondolják...
-Akkor mehetünk?- kérdeztem.
-Persze!- mondta álmaim lovagja.
-De mi is a neved?
-Zayn!
-Szép neved van. De te szebb vagy!
-Ti meg hová indultok?- kérdezték a többiek.
-Leégett a szálló! Nem emlékszel?- nézett aggodalmaskodva a csíkos pólós srác.
-El is felejtettem. Akkor hová?
-Ez esetben a lányt alaposabban kivizsgáljuk- mondta az orvos. A többire nem emlékszem mert megint elsötétült a világ.
~Harry szemszöge:
Amikor Zayn elviharzott Rozettával nagyon dühös voltam. De közben aggódtam is. "Mi lesz ha nem fog rám emlékezni többet? Mi lesz ha együtt maradnak miután visszatérnek az emlékei?" Folyamatosan gondolkodtam.
-Harry! Minden oké?- szakított félve aggódva Liam.
-Persze! Csak gondolkodtam.
-Min? Ne rágódj a dolgon majd helyrejön minden- próbált nyugtatni.
-Jó de én Zayn miatt vagyok ideges!
-Hát igen! Nem volt szép ahogy hazudott Corinnak.
-Tudod mit? Bemegyek a kórházba és elmondom neki!
-De csak óvatosan!
-Okés! Az leszek!- és elindultam. "Mindent meg fogok tenni hogy újra szeressen!"
~Vissza Corinhoz:
Egy kórházi ágyban ébredtem ahol máz Zayn idegbetegen fel-alá járkált.
-Minden rendben?- kérdeztem miközben a szememet dörzsölgettem.
-Végre felébredtél! Jól vagy?
-Ezt kérdezhetném tőled én is!
-Igaz! De most te vagy a fontosabb.
-Hahó!- szólt az ajtóból egy ismerős hang. Harry volt az.
-Mit keresel itt?- kérdezte Zayn.
-Rozettához jöttem.
-Akkor gyere!- mondtam neki beletörődve.
-Én megyek. Ha kell valami akkor szólj!- és elment Zayn.
-Mit akarsz?- egyre közelebb jött hozzám és egyre gyorsabban.
Hirtelen átkarolt és megcsókolt. Képek ugrottak be és nevek. Eszembe jutott minden. Az egész életem. És hogy imádom Harryt. "Zayn ezek szerint hazudott."
-Jól vagy?- kérdezte érdeklődve. Átkaroltam a nyakát.
-Szeretlek!- súgtam a fülébe.
-Én is! De most akkor...
-Már emlékszek mindenre!
Boldogan átölelt. De nem tudtuk sokáig élvezni.
-Nyuszi!- lépett be boldogan Zayn. Amikor meglátott minket megkérdeztem tőle hogy miért hazudott és elmagyarázta hogy bármit megtenne értem de most hogy látja hogy mást szeretek nem akar kavarodást és elnézést kért. Ezután megbeszéltük az egészet szóval nincs vita.
-De akkor most már emlékszel mindenre?- kérdezte Zayn.
-Igen! Mindenre- mondtam.
-Szaladok az orvoshoz hogy átvizsgáljon és végre hazamehetünk- kiáltott boldogan Harry és el is ment.
Rá néhány perc múlva csörgött a telefonom. Amint meghallottam Carly-tól a Call me maybe című csengőhangomat rossz előérzetem lett. Remélem nem most jut eszébe apámnak hogy idejöjjön! De nem! Egy tök ismeretlen szám. Mit akarnak?
Mikor lesz benne a big time rush?
VálaszTörlés