Harry mellkasán feküdtem és csókolóztunk. De most már az ágyban voltunk. Cameron a legénybúcsúján volt így nem zavarhatott minket. Beletúrtam a hajába és mélyen a szemébe néztem.
-Tudod mióta vártam erre?- kérdezte.
-Tudom! Már annyira hiányzott ez!- válaszoltam és erőtlenül visszafeküdtem a mellkasára.
~Másnap reggel:
Kinyitottam a szemem és Harry fogadott. Nem értettem hogy mi történt az este de semmi jó ahogy ismerem magunkat.
-Jó reggelt kis hercegnőm!- mondta és megcsókolt.
-Harry! Mi történt az este?- kérdeztem kétségbeesve.
-Hát... te... meg én... lefeküdtünk.
-Hogy mi? Ma megyek férjhez! Jézusom! Az esküvő előtt megcsaltam Cameron-t.
Felkaptam néhány ruhát és lementem a konyhába ahol Dakota fogadott. Töltöttem magamnak kávét és leültem. A fejem majd szétszakadt a fájdalomtól.
-Jól vagy?- kérdezte.
-Nem annyira.
-Gyere! A lányok már várnak!- mondta és a lépcsőn Harry-t láttam totálisan meztelenül. Jesszus! Mi lesz ebből? Ha Dakota meglátja rájön hogy mi történt. Elmondta Cameronnak és lőttek az esküvőnek! Amit nem akarok.
-Ő... menj csak előre! Megyek majd én is!- löködtem kifelé miközben Harry-nek integettem hogy maradjon ott és ne jöjjön le de hiába. Már majdnem leért.
-Jó de siess...
-Sietek!- kilöktem az ajtón és becsaptam az ajtót. Huh! Ez egy hajszálon múlt.
-Mi van? Te normális vagy?- kérdezte Harry kómásan és átkarolta a derekam. Az ajkai a nyakamra tapadtak és éreztem hogy valami erősen nyomja a pizsinacimat. Naná hogy ő volt az!
-Ezt kérdezhetném én is! Direkt integettem neked hogy ne gyere le!
-Bocs! Tudod vonzanak a veszélyes dolgok. És mi lehetne veszélyesebb egy menyasszonynál ami nem az enyém?- kérdezte majd ellökött a falnak.
-Mit művelsz?- néztem rá értetlenül. Nem válaszolt csak letépte rólam a nadrágot és a melltartót. Ömm... és... megint azt tettük amit igazság szerint nem kellett volna.
~"Az" után:
Összeszedtem magam és felöltőztem. Harry már nem volt a házban így nyugodtan elindultam és fogtam egy taxit.
Egy kis hangulatfestés ;)
A szállodába mentem ahol a lányok már vártak hogy kisminkeljenek és megcsinálják a hajam. Tina szerette volna megcsinálni a hajam így ő kezdte. Kontyot szeretett volna csinálni de amikor összefogta a hajam...
-Milyen a nyakad? Tegnap ez még nem volt itt!- nyomkodta a szívás helyét amit este Harry csinált a nyakamra.
-Ő... meg tudom magyarázni!- kezdtem el de a lányok összenéztek.
-Amikor tegnap este Harry és te eltűntetek akkor hová mentetek?- kérdezte komoly arccal Lory.
-Hozzánk!- sóhajtottam.
-Tudhattam volna hogy nem lett volna szabad hagynunk ezt!- sóhajtott Ellie.
-Minden Dakota műve!- csapott az asztalra Danielle.
-Nem! Ez az én hibám! Nem Harry-é nem Dakotáé... Hanem az enyém! Túl közel engedtem Harry-t és ez lett belőle!
-És most? Hozzámész Cameron-hoz?- kérdezte Tina.
-Igen! Csak csináld a hajam mert ma esküvő lesz!- sikítottam és a lányok megint összenéztek.
-Ez esetben nem kontyot csinálok hanem csak begöndörítem a hajad- alig hogy kimondta végzett is.
-Hú! Mostantól úgy hívlak hogy Villámkezű Tina!- nevettem. Lory kisminkelt és elkezdtem felvenni a ruhát.
-Annyira szép vagy benne!- mondta már majdnem sírva Ellie.
-Köszönöm!- mondtam mosolyogva.
-Corin!- szólt Tina az ajtóból.
-Igen?
-Valaki látni akar!- Harry lépett be és elég rendesen megbámult.
-Na? Hogy tetszik?- fordultam felé.
-Wow! Hiszen te gyö... gyö... gyönyörű vagy!- mondta és le kellett ülnie.
-Félek!- néztem körbe- Két ember összeköti az életét? Ez gusztustalan! Mégis ki az a hülye aki ilyet csinál?...... A kacsákon kívül. De ki foglalkozik a kacsákkal? Azok hülyék!
-Jól van Corin! Nyugi! Szereted Cameron-t! És ő is szeret téged!- nyugtatott Dani.
-Igaz!- nyugodtan leültem Harry mellé aki egy percig sem vette le rólam a szemét.
-Sziasztok! Zavarhatok?- lépett be apa.
-Apa!- léptem oda hozzá és átkaroltam.
-Kicsim! Csodaszép vagy!- mondta apa- Lassan itt az idő!
-Akkor menjünk!- mondta Harry és kiment.
A lányok is előrementek és apa karját átkaroltam. Még életemben nem voltam olyan izgatott mint akkor. A szálloda nagytermében adnak össze minket. Belegondolni is furcsa hogy én mint feleség? Talán őrültségnek hangzik mivel még csak 20 éves vagyok. Beléptünk a terembe ahol mindenki felállt a tiszteletemre. Megláttam Cameron arcát és a mosoly lefagyott az arcomról. A lábam földbegyökerezett és mozdulni sem bírtam amikor Harry-t is megláttam. Ott állt mellette mint tanú. A gyomrom remegni kezdett.
-Kicsim jól vagy?- kérdezte aggódva apa.
-Nekem ez nem fog menni!- mondtam halkan. Apa Cam felé intett a szemével és abban a pillanatban elindult felém.
-Mi a baj?- kérdezte Cameron.
-Én... nem is tudom.
-Nem akarod?- én csak álltam ott mint egy hülye és tudtam hogy a nemet nem fogadja el válasznak. Láttam a tekintetén.
-Lefeküdtem Harry-vel!- mondtam halkan.
-Tudom! Tudom hogy régen jártatok de...
-Nem! Nem arra gondoltam!- eltűrtem a hajam hogy tisztán láthassa a szívás nyomát.
-És szeretnéd? Még mindig szeretnél a feleségem lenni?
-Szeretném de...
-Corin! Én próbáltam. Tényleg megpróbáltam nem észrevenni és elhitettem magammal hogy boldog vagy velem! De rájöttem hogy én nem adhatom meg azt amit ő. Neked nem rám van szükséged! És ha szeretlek akkor elengedlek és nem kínozlak.
-Sajnálom!- lehúztam a gyűrűt és visszaadtam neki. Átkaroltam a nyakát- Valaki más jobban tud téged szeretni nálam.
-Kicsoda?
-Dakota!- mosolyogtam és kimentem a kertbe. Szerencsére közel volt.
~Harry szemszöge:
Nem értettük hogy miről beszélnek de amikor láttam hogy Corin kimegy én is utánamentem. Nem tudom hogy ilyenkor mit érezzek hiszen még nem volt ilyen helyzet az életemben. Csak mentem utána.
Megállt és megfogtam a vállát.
-Jól vagy?- kérdeztem mire ő megfordult és a nyomát sem láttam hogy sírt volna.
-Jól vagyok!
-Annyira sajnálom!
-Nem kell! Mindössze kiderült hogy milyen törékeny volt. És hogy ez az egész 6 hónap hazugságokra épült- itt már láttam hogy el fog törni a mécses.
-Sírsz?- kérdeztem.
-Nem! De most apa megnyugodhat hogy veled csaltam meg Cameron-t! Őt szívből gyűlölte de téged nagyon szeret.
-És te? Te szeretsz még engem?
-Nem tudom miért de igen! A történtek ellenére még mindig teljes szívemből szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése