2012. augusztus 29., szerda

48. Fejezet- Ha te így akkor én úgy


Kémiaórán ültünk de nem tudtam figyelni mert Bex mondata járt az eszemben. "Halott vagy!" Ez most fenyegetés volt? Remélem nem fog beteljesülni amit Harrynek mondtam mert akkor elszabadul a pokol. Vége! Elástam magam. Miért nem tudok uralkodni magamon? Ha csak egyszer nem azt csinálnám amit akarok. De a szívem nem hallgat az eszemre. A gondolatáradatot a kicsengetés szakította meg. Minél hamarabb kiakartam szabadulni de Zayn megállított.

-Corin várj!
-Mi az?
-Valami baj van? Az ebédlőből úgy rohantál ki mint ha baj lenne.
-Nem ok nélkül hidd el!
-Mi történt?
-Csak annyi hogy Bex féltékeny mert megcsókoltam Harryt habár az agyam jelzett hogy "Ezt ne csináld!" De a szívemnek épp be volt dugva a füle és tudod hogy olyankor nem hall. Szóval ment a feje után így megcsókoltam. Az agyam pedig azt mondta a szívemnek hogy "Én megmondtam!" Ezen a szívem kibukott és besértődött. Így egy jó darabig nem fognak szóba állni- mondtam hadarva.
-Szóval a szívednek van füle?
-Nem látod a dolog lényegét!
-Nem értelek titeket! Szeretitek egymást de nem vagytok együtt? Ez furcsa! Na mindegy! Nincs kedved eljönni az edzésünkre?
-De szívesen!- mondtam már egy kicsit nyugodtabban.
-Helyes! Akkor a pályán!- mondta Zayn és elment hogy átöltözzön én pedig bepakoltam a szekrényembe.
-Corin! Nem jössz velünk az edzésre?- ugrott hozzám Sarah és Rica.
-De megyek!- kivettem egy füzetet meg a tolltartómat hogy ne unatkozzak. Kimentünk a pálya előtti lépcsőre és leültünk. Az edzés már javában ment.
-Akkor te meg Harry jártok?- kérdezte Rica.
-Igazság szerint nem de mindent elkövetünk hogy boldogok lehessünk- mondtam kissé elszomorodva. A pályára néztem és Jordan intett és én is visszaintettem neki. Harrynek láthatóan nem nagyon tetszett a dolog és pont nála volt a labda és belerúgott a labdába ami egy ügyes csavarral kigáncsolta Jordant. Hirtelen felugrottam és a korláthoz futottam.
-Mi a frászt művelsz ember?- ordított Jordan miközben felállt.
-Te csak okosan integess Corinnak!- kiabált Harry miközben elkapta Jordan mezét. Átmásztam a korlát alatt és odafutottam.
-Fiúk ne!- kértem őket miközben szétszedtem őket.
-Állítsd le a pasidat mert életveszélyes!- mondta Jordan.
-Ő nem a pasim! Harry beléd meg mi ütött?- kérdeztem Harry felé fordulva.
-Semmi! Csak nem való hozzád ez a taknyos...- mondta volna Harry csak a lányok közbeszóltak.
-Corin! Gyere! Nemsokára próba!- fogta meg a karom Rica.

~Próba után:

Az öltözőben ültem de már senki nem volt bent. Átöltöztem és kimentem az udvarra ahol Paul és a többiek már vártak.

-Mehetünk?- kérdezte Louis.
-Menjetek csak én gyalog megyek. Beugrok Loryhoz.
-Corin! Légyszi mond meg neki hogy kicsit késni fogok mert nálatok leszünk- mondta Niall és bólintottam. Elindultam és út közben akaratlanul is elsírtam magam. Szörnyen hosszú napom volt és még csak 5 óra van. Milyen csapás érhet még? Bekopogtam az ajtón és Lory nyitott ajtót.
-Szia Corin! Mi a baj?- nézett rám aggódva.
-Szia! Remélem nem zavarok?
-Nem dehogy! Gyere be! Kérsz valamit?- kérdezte miközben leültem a kanapéra.
-Nem köszi!
-Na mesélj! Mi történt a suliban?- kérdezte miközben leült mellém.
-Először te mesélj hogy milyen volt Írország!
-Gyönyörű volt. Niall szülei pedig irtó aranyosak. A bátyja meg elképesztően kedves. És nézd mit kaptam!- mutatott egy gyűrűt ami meglepett.


-Eljegyzett?- sikítottam izgatottan.
-Még nem! Ez egyenlőre egy amolyan elő eljegyzési gyűrű.
-Jaj! Annyira örülök nektek!- átöleltük egymást és majdnem elsírtam magam az örömtől.
-Na! Ennyit rólam most te mesélj!
-Hol is kezdjem! Egy pszichopata csaj el akarja venni tőlem Harryt és ami a legfélelmetesebb hogy gyönyörű. Vezérszurkoló és diákelnök.
-Júj! Pont mint a filmekben!
-Én is ezt mondtam Harrynek de nem hitt nekem!
-Pedig ez komoly dolog! Légy óvatos!
-Az leszek. Ja és egy Jordan nevű srác folyton úgy néz rám mint ha meztelen lennék.
-Ezen nem csodálkozok.
-Amúgy meg Niall üzeni hogy később jön.
-Ja jó! Köszi hogy szóltál.
-Nekem sajna most mennem kell mert Louisnak segítenem kell a tanulásban.
-Rendben! Akkor szia!
-Szia!- mondtam neki és kimentem az utcára. Szerencsére az út nem volt olyan hosszú. Hazaérve csak Louist láttam ami meglepett- Szia Lou! Harry?
-Az emeleten. Igazgatja a haját mert randira megy.
-Várj! Ugye most csak a hallásommal volt gond? Mert azt hallottam hogy Harrynek randija lesz.
-Nem a hallásod remek. Sőt átlagon felűli- próbált poénkodni de nem sikerült. Ledobtam a cuccaimat és kinyitottam az egyik könyvet.
-Úgy tűnik most tanulni fogunk.
-Nem úgy tűnik hanem azt is csináljuk!- mondtam miközben Louis leült mellém. Átvettük az anyagot és megpróbáltam kikérdezni.
-Ki volt Roosevelt?
-Egy sör?
-Nem!
-Akkor egy fagyi?
-Nem!
-Focicsapat?
-Még mindig az a válaszom hogy nem!
-Na? Hogy festek?- futott le a lépcsőn Harry.
-Ugyan! Te nem is tudsz festeni!- nevetett Lou.
-Corin? Szerinted?- nem válaszoltam csak kimentem a konyhába.
-Valami rosszat mondtam?- hallottam a kérdést a küszöbről.
-Nem! Csak...- akartam volna kiabálni de meggondoltam magam- Érezd jól magad.
-Kössz!- mondta mosolyogva Harry. Próbáltam visszamosolyogni de csak a szám szélét rántottam meg. Hirtelen a csengő hangjára lettünk figyelmesek. Harry odafutott az ajtóhoz és kinyitotta az ajtót. Bex csodálatosan szép volt. Harry átkarolta a karját és elköszönt. Lou becsukta az ajtót. Amint becsukta a földre zuhantam és hangos zokogásba kezdtem. A szívem majd megszakadt. Tudhattam volna hogy ez lesz.
-Mi a baj?- ölelt át Lou.
-Semmi!- hirtelen felálltam és a szobám felé kezdtem rohanni. Szerencsére Jordan száma megvolt. Elkezdtem keresni és egy pillanat alatt meg is volt.
-Igen? Itt Jordan!
-Szia én vagyok az Corin! Légyszi gyere át hozzánk!- elmondtam neki a címet és már nem is éreztem magam olyan rémesen. Gyorsan levettem az egyenruhát és magamra kaptam egy pólót.


A csengő hangja megnyugtatott. Hihetetlen gyorsasággal leszaladtam a lépcsőn és kinyitottam az ajtót. Jordan irtó jól nézett ki.

-Hali!- köszönt.
-Szia! Gyere be! Kérsz valamit?
-Nem köszi!
-Rendben! Akkor gyere fel a szobámba!- megfogtam a karját és elindultunk a lépcső felé.
-Amúgy meg jó a felsőd!
-Köszi! Hát itt is volnánk- mondtam miközben bementünk. Becsuktam az ajtót és leültünk az ágyra.
-Nagyon tetszik a szobád.
-Kössz! De én nem a szobámról szeretnék cseverészni.
-Akkor?- kérdezte értetlenül.
-Szerinted?- kacsintottam.
-Ja hogy az? Ő... hát oké!- közelebb jött és egyből lekapott. Hű! Gyors és akaratos. Ezt már szeretem! Levettem a pólót és Jordan lefeküdt az ágyra én pedig fölé hajoltam. Egyre hevesebben csókolóztunk amikor Jordan megfogta a vállam.
-Baj van?
-Nem csak... tudod... nekem... khm... hát... ez az... el... első... alkalom- mondta remegő hangon.
-Nem gáz! Csak lazíts és bízd rám a dolgot- mondtam nyugodt hangon és levettem róla a pólót. Lassan bólintott és ismét megcsókoltam. Az ágyra térdeltem de úgy hogy Jordan csípője a lábam között legyen.
-Várj!- kiáltott.
-Mi az?
-Nem akarom! Vagyis akarom! De nem így! Harry már azon kibukott hogy intettél nekem. Mi lenne ha megtudná hogy megcsókoltalak? És ha látná ezt? Jobb esetben nekem lesz bántódásom. Rosszabb esetben neked lesz bajod. Ha nem is testi sérüléseid de lelki sebeit biztos lennének. Én meg nem akarok neked rosszat. Szóval ezt az egészet most ne!
-Rendben! Akkor nem. Bemegyek fürdeni és legalább aludj itt.
-Rendben!- bólintott én pedig bementem lefürdeni. Kivételesen gyors voltam. Kiléptem a fürdőből és befeküdtem az ágyba. Jordan adott egy puszit az arcomra és már aludtunk is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése