-Corin! Hát te?
-Menekülök!
-Mégis... A... a... a... Te jó ég!!! A pólómat aláírta a One Direction!!!- sikítozva körbeugrált és még tapsikolt is.
-Lucy! Lucy! Luuuuuuuuucy!!!- kiáltottam rá.
-Wáá de jó! De... ez... Zayn a melleden írta alá!
-Őőőő... Meg tudom magyarázni!!!- néztem rá idegesen.
-Mit is várt tőle az emberiség!? Hiszen totál meztelenül alszik!- nevetett.
-Mi!? Ekkora perverz állat??? És én hozzáértem a kezéhez!
-Melyik kezeddel?
-A jobb.
-Mutiiii!!- elkapta a kezem és rábökött két ujjamra- Ezek azok!
-Honnan tudod?- azta! igaza volt! Ezen nagyot néztem.
-Zayn illata van!- mit is vártam tőle!? Már régóta ismerem és ilyen kérdésekre csak ilyen válaszokat ad.
-Amm... nem akarlak megsérteni de... nekem... most... Á!!! Most jut eszembe még van egy kis dolgom el kell mennem! Puszillak!
-De...- elrántottam a kezem (ugyanis még mindig fogta) és kirohantam az ajtón.
~Harry szemszöge:
Elindultunk a szobák felé de Zayn nem bírt magával így vissza kellett fordulnia ahhoz a szegény lányhoz.
-De Zayn!- mondtam neki- Viselkedj kérlek. Nemrég ismert meg minket! Nem akarom hogy...
-Rossz benyomást tegyél a lányra!- csípett az oldalamba Louis.
-Én másmilyen benyom...
-Zayn!!!- mondta idegesen Niall.
-Azért mindennek megvan a határa!- csapott hátba Liam.
-Mindenki engem piszkál?- kérdeztem dühösen.
-Jaj Harry! Ma olyan kis sértődékeny vagy!- nevetett Zayn. Közben felértünk az 5. emeletre.
-Lecuccolunk és gyűlés a 7-esben!- mondta Liam.
-De az az én ajtóm!- jelentettem ki.
-Igen! És?- kérdezte Louis.
-Ok de akkor siessetek!- kiáltottam a fiúknak.
Beléptem a szobámba és megcsapott a magány. Nem tudom miért. Ledobtam a cuccaim és beestem az ágyba. "Talán az új hely" gondoltam. Valamiért az a lány járt az eszemben. Corin ha jól hallottam. Helyes lány. De kicsit bunkónak tűnt. A hangsúlya nem éppen utalt arra hogy bír minket. És ez aggasztott. De nem mindenkinek jöhet be a zenénk. Eddig is kaptunk hideget meleget az emberektől. Ez most számomra egy jégkamrában hideg fürdő volt. Pedig még a póló is!
-Megjöttem!- mondta Liam.
-Még nem jött senki!- mondtam.
-Értem! Mi jót csináltál?
-Én? Csak gondolkodtam.
-Szerintem is!
-Mi? Nem értelek! Mit "is"?
-Ez annyira kézenfekvő! Harry! Te szerelmes vagy!
-Igen! Beléd!- átöleltem és egy puszit adtam az arcára.
-Héj! Liam az enyém!- kiáltott Louis és elkapta a kezét.
-Liam!- Niall és Zayn ránk ugrottak és lezuhantunk a földre. Ott feküdtünk és csak nevettünk hogy milyen dilisek vagyunk.
-Na gyerekek! Haha... Akkor most... A gyűlést megnyitom. Mindenki elmondja hogy mit szeretne csinálni amíg kipihenjük a turnét!- próbált komoly lenni Liam.
-Ok! De ki kezd?- kérdezte Zayn.
-Mondjuk te!- javasolta Niall és rám bökött.
-Hát jó! Akkor kezdeném is. Szerintem randira fogom hívni azt a csajt a pultból.
-Haha... azt nehezen! Mert én már megtettem!- fogta a hasát a nevetéstől Niall.
-Azt hogyan?- néztünk rá egyszerre.
-Amikor megöleltem egy cetlit raktam a farzsebébe- kacsintott.
-Én azt hittem hogy csak megfogtad a fenekét!- nézett rá Zayn.
-Mi is!- lepődtek meg a többiek. Én már azon sem lepődnék meg ha kiderülne hogy Zayn meg megkérte volna a kezét. Felálltam és elindultam az ajtó felé.
-Te meg hová mész?- nézett rám Louis.
-Kiszellőztetem a fejem.
-Most megsértődtél? Haragszol rám?- ölelt át Niall.
-Dehogy! Csak kell egy kis friss levegő- Niall még erősebben ölelt- Pffuuu... Ne- nem ka-pok le-levegő-levegőt!
-Bocsi!- engedett el szégyenlősen. Megfordultam és átöleltem. Niall szemei könnyben úsztak.
-Nem haragszok rád! Csak meglepődtem! Ennyi az egész!- beletúrtam a hajába és becsaptam az ajtót.
~Vissza Corinhoz
Elindultam a közeli boltba. Bementem és kedvesen köszöntöttek az eladók. Visszajelzésként intettem nekik. A szokásos délutáni elfoglaltságomhoz néztem újságot. De megakadt a szemem egy magazinon amin az az 5 vigyorgó lökött vigyorgott rám.
-Már ide is követtek?- néztem az újságra.
-Ezt nem hiszem el!- ordítottam. Vissza akartam tenni de kicsúszott a kezemből. Leesett a földre és kinyílt. Felvettem és ez a látvány fogadott:
-Ez remek! Pont nálatok nyílt ki! Remélem most örültök!- kicsit sem néztem bolondnak a vásárlók. Egy kicsit belemerültem az oldalba és elgondolkodtam. "Ők beszélgettek velem? Ha ilyen híresek akkor örülhetek ha szóba álltak velem!" Kicsit magamba néztem. Én híresebb vagyok náluk? Többet tettem le az asztalra hogy így beszélek róluk? Nincs jogom így lealázni őket. Hisz ők is emberek csak emberek. De még milyen emberek. Mind helyes fiatal srác. Zayn még azt is felajánlotta... Hogy is mondta? "Ha kellenék tudod a szobaszámom!" Közben úgy elgondolkodtam hogy észre sem vettem hogy dúdolni kezdtem azt a dalt az mp5-ről miközben mosolyogtam és Harry képét simogattam az ujjammal.
-Mégis csak szereted őket?- szólt hirtelen Lucy. Úgy megijesztett hogy eldobtam az újságot.
-Őőő... nem... vagyis... én... Csak megtetszett az egyik poszter.
-Ahham? És melyik?- villámgyors lapozásba kezdtem és anélkül hogy megnéztem volna Lucy arcába toltam a posztert.
-Haha...
-Mit nevetsz?- megnéztem és csak akkor vettem észre hogy egy óriásposzter Harryről.
-Őőő... Nem ez az!!! De nem ám!!! A-a... A másik oldala!- Megfordítottam és egy One Direction kép virított rajta. Amint megláttam full pókerarcot vágtam. "Szívás! Ebből hogy magyarázzam ki magam?"
-Lebuktál aranyom!- és egy puszit nyomott az arcomra- Harryt válaszd!
-Ki mondta hogy...
-Gondoltam!- kacsintott.
-Á! Tökmindegy ebből már nem tudnám kimagyarázni magam!- törődtem bele a sorsomba.
Közben megvettem az újságot és kimentünk az ajtón. Eléggé lehült a levegő. Elkezdett fújni a szél. Átmentünk a zebrán és megláttam Harryt. Közben Lucy folyamatosan beszélt arról hogy mennyire örül hogy én is rajongó lettem.
-Corin! Mi ez a pókerarc?- a tekintetünk megakadt Harryn.
-Szia Corin!- köszönt kedvesen.
-Szia! Hát te?- kérdeztem meglepődve. Lucy csak nézett hogy "Most mi történik?" Közben még erősebb lett a szél. Az újságot majdnem kitépte a kezemből. De kinyílt és kitépte a posztert ami a szél szárnyán kinyílt.
-A poszter!- sikítottam Lucyva. együtt.
-Az arcom!!!- siránkozott Harry. Mindhárman futni kezdtünk a papír után mint az őrültek. El kezdett szakadni az eső. "Ez remek!" gondoltam. A poszter a sok víztől beleesett egy pocsolyába. Amikor odaértünk már bőrig áztunk.
-Az arcom!- jajgatott Harry- Megvigasztalsz?- kérdezte miközben átölelte a vállam. Megveregettem a vállát.
-Te sírsz?- néztem rá értetlenül.
-Nem csak az arcomra esik az eső- szipogott. Ez remek! Szétázott a poszter és még egy síró híres srác is a nyakamba szakadt! De nem bántam mert nagyon aranyos.
-Lebuktál aranyom!- és egy puszit nyomott az arcomra- Harryt válaszd!
-Ki mondta hogy...
-Gondoltam!- kacsintott.
-Á! Tökmindegy ebből már nem tudnám kimagyarázni magam!- törődtem bele a sorsomba.
Közben megvettem az újságot és kimentünk az ajtón. Eléggé lehült a levegő. Elkezdett fújni a szél. Átmentünk a zebrán és megláttam Harryt. Közben Lucy folyamatosan beszélt arról hogy mennyire örül hogy én is rajongó lettem.
-Corin! Mi ez a pókerarc?- a tekintetünk megakadt Harryn.
-Szia Corin!- köszönt kedvesen.
-Szia! Hát te?- kérdeztem meglepődve. Lucy csak nézett hogy "Most mi történik?" Közben még erősebb lett a szél. Az újságot majdnem kitépte a kezemből. De kinyílt és kitépte a posztert ami a szél szárnyán kinyílt.
-A poszter!- sikítottam Lucyva. együtt.
-Az arcom!!!- siránkozott Harry. Mindhárman futni kezdtünk a papír után mint az őrültek. El kezdett szakadni az eső. "Ez remek!" gondoltam. A poszter a sok víztől beleesett egy pocsolyába. Amikor odaértünk már bőrig áztunk.
-Az arcom!- jajgatott Harry- Megvigasztalsz?- kérdezte miközben átölelte a vállam. Megveregettem a vállát.
-Te sírsz?- néztem rá értetlenül.
-Nem csak az arcomra esik az eső- szipogott. Ez remek! Szétázott a poszter és még egy síró híres srác is a nyakamba szakadt! De nem bántam mert nagyon aranyos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése