2012. augusztus 29., szerda

32. Fejezet- Lemezbemutató


Elköszöntem a csajoktól és átmentem a szobánkba. Liam már megint a Twittcam fogságában volt. Odaléptem hozzá és hátulról átöleltem ő pedig egy puszit nyomott az arcomra. Egy kicsit beszélgettünk Liam nézőivel és elköszöntünk.

-Menj be fürdeni!- mondta Liam.
-Nem mert megint kimész!
-Akkor bemegyek veled!- rám mosolygott megfogta a kezem és behúzott a fürdőbe. Megengedte e csapot én pedig vetkőzni kezdtem ő leült a kád szélére és figyelt.
-Mi az?- kérdeztem.
-Gyönyörű vagy!- és ő is vetkőzni kezdett. De nem érdekelt mert tudtam hogy ő nem olyan mint Harry. Egymással szemben beültünk a vízbe- Tudod amikor elmentél teljesen egyedül éreztem magam. Tina átvert és ez rosszul esett mert tudtam hogy közben...- a mutatóujjammal megérintettem az ajkait.
-Pszt! Nem lényeges!- mondtam mosolyogva és megcsókoltam- Inkább tedd hasznossá magad és mosd meg a hátam!- kacsintottam rá és megfordultam. Előredobtam a hajam és beszappanozta a hátamat.
-És mit akarsz csinálni holnap?- kérdezte.
-Nem tudom! Talán bemegyek a csajokkal az EMI-be befejezni a lemezt mert nemsokára lejár a határidő és jön a bemutató!
-Minket is meghívtok?
-Viccelsz? Ti lesztek az előzenekar!- leöblítette a hátam és gyorsan hajat mostam.
-Helyes! A barátnőm első koncertjére muszáj elmennem!
-Miért? Ki a barátnőd?- viccelődtem.
-Oh! Nem ismered!- legyintett szintén viccből.
-Biztos csodálatos lány!- mondtam és közben kiszálltam a kádból.
-Ó! Annyi szent!- kacsintott. Ő is kiszállt és felöltőztünk. Ami nekem csak annyi volt hogy magamra kaptam egy pólót meg fehérneműt. Kiléptünk a szobába és Liam leült újságot olvasni én pedig a fésülködőasztalomnál hajat szárítottam. Miután végeztem leültem Liam mellé. Most nem csak a címlapon voltam rajta. Az egész újság velem foglalkozott. Ami egy rövid életrajzból párkapcsolati állapotból ex-pasikból a jövőbeli karrieremből és az internetes támadásokból állt. Liam 5 percenként felszisszent mert nem tetszett neki hogy miket írnak rólam.

-Nyugi Liam! Ez csak egy hülye szennylap!- a mellkasát lassan simogattam és a nyakára egy puszit nyomtam.
-Corin! Légyszi ne csináld ezt!- éreztem hogy beleborzong de annál jobban csináltam. Elkezdtem óvatosan harapdálni a fülét. Liam ellenállt. Harry már rég leterített volna. Lefeküdtem és elaludtam.

-Jó reggelt!- hallottam a szoba másik feléből a kiabálást. Oldalra fordultam és Liam a földön ült.

-Mit művelsz te ilyenkor?- megdörzsöltem a szemem és az órára néztem. Már 8 óra volt.
-Gyere mellém!- intett Liam. Felálltam és belebújtam a kedvenc papucsomba. Leültem mellé és egy csomag legót öntött a földre.
-Mit művelsz?- néztem a szanaszét heverő játékokra.

-Kedvem támadt játszani!
-De kérlek! Már nem vagy gyerek! Sőt...
-Az lehet hogy nem vagyok már gyerek de még bennem él a kicsi Liam aki imádja a legót.

Csak a fejemet ráztam. A délelőttöt azzal töltöttük hogy legózás közben a Toy story-t néztük. Bevallom élveztem bár kicsit furcsa volt de jó volt újra gyereknek lenni. Délután felkaroltam a csajokat és leléptünk. Az EMI-ben töltöttük a napunk hátralévő részét. Befejeztük a lemezt és meghallgattuk a végeredményt ami nem lett olyan rossz. Sőt! A csajoknak nagyon tetszett. Lola másnapra szervezte a bemutatót szóval még időben kész lett. Visszamentünk a szállóba de Eleanor már nem jött vissza mert hazament. Mindenkinek kiosztottam a V.I.P. jegyet és lefeküdtem aludni. Másnap reggel már készülődni kezdtünk. Gyorsan lezuhanyoztam és felkaptan néhány ruhát amit Liam és a csajok válogattak nekem.

Gyors smink és már indulhattunk is. A koncert színfalai mögött egy csomó riporter várt rám. Mosolyogtam és válaszoltam néhány kérdésükre. De még várt rám koncert előtt egy interjú. Átöltöztem egy piros ruhába egy vékony fehér övvel és egy fehér magassarkú cipővel. Miközben megigazították a sminkem és a hajam válaszolgattam néhány egyszerű kérdésére.

-Mondja! Ön miért szereti a One Directiont?- kérdezte kedvesen az újságírólány.
-Tudja szeretem a zenéjüket és a személyiségüket. Igazán klassz banda és normálisak. Ezt úgy értem hogy nincsenek elszállva maguktól. Kedvesek és nagyon jó arcok.
-Értem! És milyen a viszony Harryvel?
-Barátok vagyunk! Csak barátok!
-Ez nem úgy tűnt még régebben.
-Igen! Ez azért volt mert akkor még Liam és én még nem jártunk. És egy kis mosolyszünetünk is volt Liammel és akkor kicsit közelebb kerültem hozzá.
-Ez mit takar?
-Csók! Csak csók! Egyetlen ártatlan igaz 10 percig tartó csók!
-És jelenleg vele van együtt?
-Nem! Liammel mindent megbeszéltünk és újra együtt vagyunk.
-És hogy boldogul az édesanyja halála után? Persze ha nem gond hogy megkérdezem!
-Nem gond! Most kicsit a földön vagyok miatta de Liam sokat segít. Még akkor is ha ő ezt nem tudja. Ugyanis nem hangoztatom neki de legbelül tudja hogy ha nem lenne nekem akkor nem bírnám.
-Köszönöm hogy válaszolt a kérdéseimre! Kellemes koncertet és további sikeres életet!
-Köszönöm szépen!- egy öleléssel elbúcsúztunk de visszafordult.
-Elnézést! Megkaphatnám én az első autogramot öntől?- kérdezte kedvesen.
-Hát hogy ne!- előkaptam egy lapot és életem első aláírását nyújtottam át a fiatal újságírónak. Mivel a One Direction vezeti fel a koncertet a színfalak mögött várakoztak velem együtt. 2 órakor kimentek és kezdődött a koncert. Az Up all night című dalukkal vezettek fel.



A dal végén Harry vette át az irányítást. Hirtelen izgatott lettem és a gyomrom összeszűkült. Nyeltem egy hatalmasat.

-És most! Nagy tapssal köszöntsék a világ legcsodálatosabb emberét! Corin Richardson!- kiabált a közönségnek Harry. A fiúk tapssal biztatták a közönséget hogy ők is tapsoljanak. Kiléptem a színpadra és a legmeghatóbb dolog fogadott amit valaha láttam. Az ujjongó közönség egy hatalmas táblát tartottak ezzel a felirattal:
Ne haragudj hogy elítéltünk! Nagyon szeretünk! Sok sikert!

Ez hatalmas erőt adott a koncerthez. A fiúk lementek a színpadról és minden dalomat elénekeltem. A közönségem tombolt és láttam hogy élvezték.

~Zayn szemszöge:

Miután leléptünk a színpadról hátulról figyeltem hogy mit alkot Corin. Lenyűgöző volt az az energia és lendület amivel végigcsinálta a koncertet. Rengeteg szeretetet adott a közönségének. A fiúk is imádták hallgatni az ő elképesztően szép hangját. Az utolsó dala egy lassú szám volt. De az is elbűvölt minket. Harry eltűnt. Már megint. Nehéz lehet végignézni hogy egy ilyen lány csak úgy szó nélkül kisétál a kezei közül. Sajnáltam őt.

~Vissza Corinhoz:

A koncert után autogramot osztottam és egy csomó ajándékot kaptam a rajongóimtól. Azt hiszem mondhatom őket rajongónak. Egyesével jöttek hozzám bocsánatot kérni amiért szemetek voltak velem. Nem értettem hogy mivel érdemeltem ki hogy ilyen közönségem legyen. Néhány közös képet is készítettek és befejeztük. Átöltöztem mert még várt egy kis fogadás a szálloda éttermében.


Néhány asztalt összehúztak nekünk hogy mindenki elférjen. Lory Lucy Tina Eleanor Niall Louis Harry Zayn Liam és én együtt összeültünk és beszélgettünk. Mindenki jól érezte magát de Harry felállt.

-Bocsi! Beszédet szeretnék mondani!- emelte fel a pezsgőspoharát- Ez a csodálatos lány mindenkinek megmutatta hogy mennyit ér! Egy igazi kincs! És én boldog vagyok hogy megismerhettelek Rozetta! Liam vigyázz rá! Mert megérdemli! További sok sikert! Egészségedre!
-Egészségedre!- mondták kórusban.
-Hát... akkor! Egészségemre!- mondtam viccelődve és koccintottam mindenkivel és megvacsoráztunk. 10 órakor már mindenki elment kivéve Liam és én. Mi is elindultunk a szobánkba. Ez egy hosszú nap volt. Lefürödtem és mikor kiléptem láttam hogy Liam már alszik. Halkan kiléptem a szobából és átlopakodtam Zayn és Harry szobájába. Harryt nem láttam a koncert után és tudni akartam hogy jól van-e. Benyitottam és egy csaj feküdt az ágyán.



-Szia!- köszöntem a csajnak.
-Helló!- köszönt flegmán.
-Te ki vagy?
-Chrissy! Te ki vagy?
-Corin! És mit keresel Harry ágyában?
-Vajon mit?- nem válaszoltam csak visszamentem a szobánkba totál pókerarccal. Harry nem olyan hogy ilyen lányokat hozzon fel magához! Liam mellé feküdtem és a mellkasán elaludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése