Reggel arra ébredtem hogy Harry haja már megint a képemben van. Az illata valami isteni volt. Jól el lettem volna de az ébresztőmet meg akartam előzni mert nem akartam hogy felébredjen. Ma én csinálom a reggelit szóval kiszálltam az ágyból belebújtam a papucsomba és leosontam a konyhába. A hűtőbe néztem és nem volt benne más mint bacon és tojás. Hát akkor ezt fognak enni. De mondjuk nem csodálom hogy ennyi kaja van csak. Vagy rendelünk vagy Niall a vendégünk. Kivettem a tojásokat és gyorsan serpenyőbe dobtam a bacont. Hihetetlen gyorsasággal megsütöttem a tojást és még közben kávét is tudtam főzni.
-Jó reggelt!- lépett hozzám Harry kómás fejjel- Hm! Mit eszünk?
-Tojás meg bacon. De nem olyan mint a múltkori!
-Helyes!- átkarolta a derekam oldalról és az száját a fülemhez érintette. Egy kis idő után már harapdálta.
-Harry! Próbálok főzni rátok de te nem hagyod!
-Bocsi de olyan szexi vagy kötényben!
-Jaj! Te gyagyás!- megfogtam egy konyharuhát és hozzávágtam.
-Igen? Na gyere ezt még megbánod!- fenyegetőzött. Futni kezdtem volna de elkapta a kezem. Magához húzott és lágyan megcsókolt. A csípőm köré csavarta a kezét én pedig a csípőjére raktam a bal lábam. Egy hirtelen mozdulattal felkapott és felültetett a konyhaasztalra. A csókolózás kezdett megint elvadulni. A kezét végigcsúsztatta a hátamon és mivel annyi eszem volt hogy pizsialsó nélkül libbentem ki a konyhába a póló alját feltűrte és egy ügyes mozdulattal lehúzta rólam a bugyit. Nos khm... a folytatás pedig egyértelmű volt.
-Akkor most?- kérdezte Harry erősen zihálva miközben a homlokunk összeért.
-Ennél többet egyenlőre nem lehet. De legalább elmondhatjuk hogy a konyhát felavattuk!
-Hát igen!- még néhányszor csókolóztunk és megint kezdett eldurvulni így jobbnak láttam ha ellököm magamtól.
-Uralkodj magadon kérlek!
-Bocs! Amúgy elhagytad az üvegcipőd!- mondta nevetve és a kezembe nyomta a bugyit amit egyszerűen a földre dobott miután levarázsolta rólam.
-Kössz!- gyors felvettem.
-Jó reggelt!- mondta Lou kómás fejjel.
-Szia!- köszöntünk egyszerre.
-Ti meg mit csináltok?
-Mi csak...- kezdtem volna.
-A távirányítót kerestük!- mondta Harry halál komoly arccal.
-Jaj! Haver! Ez a szöveged már nagyon régi!- nyögött fájdalmasan Louis.
-Gyertek inkább reggelizzünk!- intettem a srácoknak miközben leugrottam az asztalról. Asztalhoz ültek én pedig kitöltöttem a kávét és leraktam eléjük a reggelit. Miután megettük felöltöztünk és már indultunk is a kocsi felé ami a ház előtt parkolt.
-Jó reggelt!- köszönt Paul a fiúkkal együtt.
-Jó reggelt!- köszöntünk vissza. Bepakoltunk és beszálltunk.
-Mik a mai tervek?- kérdezte Zayn.
-Nem tudom! Talán kéne kezdeni valamit Bex-el és Jordan-nel- javasolta Harry.
-De mit?- kérdeztem.
-Már megvan a terv!- kacsintott.
~A suliban:
Harry a szekrényeknél ismertette a tervét és nagyszerű ötletnek találtam. Megpróbáljuk őket összehozni. Én Jordan-nek írok egy levelet Harry pedig Bex-nek amiben ez áll:
Betesszük a padjukba és így végre lekopnak rólunk. Mindent egyeztettünk és bementünk órára. Szerencsére nem volt még bent Jordan így gyorsan megírtam a levelet és beraktam a padba.
-Mit csinálsz?- kérdezte Zayn.
-Az akció elkezdődött!- kacsintottam.
-Hali!- köszönt Jordan.
-Szia!- köszöntem miközben hirtelen megfordultam. Leült én pedig érdeklődve figyeltem hogy mikor veszi észre de semmi. Egész órán ült és csak figyelt. Ahogy a következő három órán sem vette figyelembe a pad tartalmát. Úgy csináltam mint aki leejti a ceruzáját. Lehajoltam felvenni és benéztem a padba.
-Te! Van valami a padodban!- mondtam neki miután visszaültem a helyemre.
-Mi?- benézett a padba és végre elolvasta. Az arcán boldog mosoly jelent meg. Félsiker! Kíváncsi lennék hogy Harry hogy boldogult.
~Az ebédlőben:
Harry és én előresiettünk hogy páholyból nézhessük végig a legszebb pillanatokat. Leültünk a tálcával és megérkezett Bex. Leült egy asztalhoz és rá néhány percre beesett Jordan is. Kíváncsian fürkésztük őket de úgy tűnt hogy nem állt jól a helyzet. Azt hittem Harry is figyel de kiderült hogy nem. Miközben én elmerültem abban hogy kiszedjem miről beszélgetnek addig ő a szoknyámat felhúzta és jól tudjátok mit csinált.
-Harry! Te perverz állat! Nem látod hogy mit csinálok?- kérdeztem a lehető leghalkabban de legszívesebben lekevertem volna neki egy pofont.
-Oké! Bocs!- kivette a kezét a szoknyám alól- Ma nem vettél fel bugyit?
-Mi? De igen!- egy hirtelen mozdulattal az ölembe rakta- Te aztán profi vagy!
-Tudom!
-De ez elszakadt!- néztem meg a két oldalánál.
-A francokat! Levágtam!- tette elém az ollót.
-Hogy csináltad?
-Egy profi perverz nem árulja el a titkát!- kacsintott. Nem vettük észre de amíg Harry tolvaj trükkjére koncentráltam addig a galambok harcolni kezdtek. Csak a nyagy kajacsatára lettünk figyelmesek. Mi is csatlakoztunk. Harry hajába kentem a spagettit ő pedig az arcomba nyomta a mogyorókrémes szendvicsét. Mindenki dobált mindenkit. Egy ideje már folyt a harc amikor az igazgató lépett az ebédlőbe mert a felügyelőtanárok sem bírtak megállítani minket.
-Elég!- ordított az igazgató és felénk fordult- Ti hatan! Azonnal az irodámba!
~Az igazgatóiban:
Az igazgató asztala előtt álltunk. Zayn Liam Harry én Louis és Niall. Ez volt a sorrend. Csak néztünk egymásra hogy "Most mi lesz?"
-Az iskolánk egy komoly intézmény. Az első világháború után építették. És a második után újraépítették mert lerombolták. Az őseink úgy gondolták hogy kell egy épület amiben inteligens embereket faragnak a fiatal nemzedékből. És jön hat híres és tisztelt ember akik porig alázzák az intézményünk jó hírét! Az ilyen viselkedés egyszerűen botrányos! Egy percig sem tűröm hogy büntetés nélkül. Délután itt maradnak és a személyzet helyett fogják felpucolni az iskolát! Világosan beszéltem!?- az igazgató hangja egyre dühösebb lett. Az utolsó mondatnál már ordított amire mindannyian összerázkódtunk. Harry megfogta a kezem és biztatóan nézett rám.
-Igen!- mondtuk egyszerre.
-Elmehetnek!- csak némán bólintottunk és mihamarabb távoztunk.
-Jézusom!
-Ez...
-Nagyon...
-Ijesztő...
-Volt!- nyögött egymás után az öt fiú.
-Ahogy mondjátok!- helyeseltem.
-Akkor most mi lesz?- kérdezte Liam.
-Mi lenne? Le kell dolgoznunk a büntetést!- válaszoltam.
-Ja! Olyasmi miatt amit nem is mi csináltunk!- duzzogott Niall.
-Ez mondjuk igaz!- mondta Louis.
-Ez van! Nem változtathatunk!- hirtelen Bex rohant az irodába és hallottuk ahogy síró hangon benyögi hogy ő kezdte. Ezen mindannyian megdöbbentünk. Néhány perc elteltével kijött. Csak bólintott egyet.
-Jöjjenek be!- mondta az igazgató. Bementünk és láttuk hogy a feje tiszta vörös- Nos! Sajnálom hogy előítéleteknek tettem ki önöket! Igazán sajnálom!- mondta szégyenkezve.
-Nem gond!- mondta Louis és kimentünk. Niall a falnak támaszkodva babrálta az óráját.
-Srácok ez megállt! Nem tudja valaki hogy mennyi az idő?- kérdezte ártatlan fejjel a kis szöszi.
-Pont annyi hogy megnézzük mit művelnek a fociedzésen!- mondta Liam és elindultunk a pálya felé. Megdöbbenésünkre nem volt edzés. Pedig holnap lesz a nagy meccs. Louis vállat vont és leült a lépcső aljára. Csak akkor vettem észre.
-Harry nézd!- mutattam Bex és Jordan felé akik már nem vitatkoztak. Sőt csókolóztak. Harry odanézett és elmosolyodott.
-Sikerült!- kiáltott és átölelt. Nem törődtünk semmivel csak önfeledt nevetés közben ugráltunk.
-Srácok nézzétek!- kiáltott Lou. Ránéztem és engem bámult.
-Mi van?- kérdeztem.
-Azt hiszem valaki nem húzott ma bugyit!- nevetett.
-Júj basszus! Ő... srácok én... én megtudom magyarázni!- kezdtem kimenteni magam miközben a szoknyámat megpróbáltam betűrni a lábam közé.
-Igazából én vagyok a hibás!- mondta Harry miközben átölelt.
-Akkor menjünk mielőtt valaki felfázik a végén!- röhögött Zayn. Elindultunk a kocsi felé ahol Paul már mindent tudott.
-Srácok! Már csak két nap! Ha féllábon is de kibírjátok!- mondta kissé mérgesen. Beszálltunk a kocsiba és elindult a kocsi. Harry szokásához híven a szoknyámat akarta felhúzni.
-Harry! Bakker maradj a gatyádban öreg!- mondta Zayn kiakadva. Kitettek minket a házunk előtt és bementünk.
-Na végre!- mondta Harry miközben felkapott.
-Mit művelsz?- kérdeztem.
-Amit egész nap megakartam tenni!- kacsintott és felvitt a szobámba. Letett a székemre és egy kis játékba kezdtünk- Nos kisasszony attól tartok hogy a jegyei nem túl jók!
-És tehetünk valamit?
-Felelnie kell!- megfogta a csípőmet és a mellemre csúsztatta a kezét.
-Na de tanár úr! Zoe sem felelt a jobb jegyért!- mondtam miközben az ajka vészesen közel volt az enyémhez. Az ágyon feküdtünk és egyre vadabban csókolóztunk. Minden ruhánktól megszabadultunk és egészen estig csináltuk pontosan azt amit reggel a konyhaasztalon. Miután végeztünk egymás mellett feküdtünk.
-Szeretlek!- súgta zihálva a fülembe.
-Én is!- mondtam neki szintén levegő után kapkodva. Miután csillapodott a szívverésünk közösen elindultunk fürdeni. Na ott vajon mit csináltunk? Hát persze hogy még a zuhanyzóban sem bírt nyugton maradni. Fürdés után felöltőztünk. Illetve csak én mivel Harry meztelenül akart maradni éjszakára. Befeküdtünk az ágyba és összebújva elaludtunk. Bár ő kissé nehezen tűrte a megpróbáltatást hogy a ruhám közénk áll de hát istenem! Az élet nem habos torta!
-Jó reggelt!- lépett hozzám Harry kómás fejjel- Hm! Mit eszünk?
-Tojás meg bacon. De nem olyan mint a múltkori!
-Helyes!- átkarolta a derekam oldalról és az száját a fülemhez érintette. Egy kis idő után már harapdálta.
-Harry! Próbálok főzni rátok de te nem hagyod!
-Bocsi de olyan szexi vagy kötényben!
-Jaj! Te gyagyás!- megfogtam egy konyharuhát és hozzávágtam.
-Igen? Na gyere ezt még megbánod!- fenyegetőzött. Futni kezdtem volna de elkapta a kezem. Magához húzott és lágyan megcsókolt. A csípőm köré csavarta a kezét én pedig a csípőjére raktam a bal lábam. Egy hirtelen mozdulattal felkapott és felültetett a konyhaasztalra. A csókolózás kezdett megint elvadulni. A kezét végigcsúsztatta a hátamon és mivel annyi eszem volt hogy pizsialsó nélkül libbentem ki a konyhába a póló alját feltűrte és egy ügyes mozdulattal lehúzta rólam a bugyit. Nos khm... a folytatás pedig egyértelmű volt.
-Akkor most?- kérdezte Harry erősen zihálva miközben a homlokunk összeért.
-Ennél többet egyenlőre nem lehet. De legalább elmondhatjuk hogy a konyhát felavattuk!
-Hát igen!- még néhányszor csókolóztunk és megint kezdett eldurvulni így jobbnak láttam ha ellököm magamtól.
-Uralkodj magadon kérlek!
-Bocs! Amúgy elhagytad az üvegcipőd!- mondta nevetve és a kezembe nyomta a bugyit amit egyszerűen a földre dobott miután levarázsolta rólam.
-Kössz!- gyors felvettem.
-Jó reggelt!- mondta Lou kómás fejjel.
-Szia!- köszöntünk egyszerre.
-Ti meg mit csináltok?
-Mi csak...- kezdtem volna.
-A távirányítót kerestük!- mondta Harry halál komoly arccal.
-Jaj! Haver! Ez a szöveged már nagyon régi!- nyögött fájdalmasan Louis.
-Gyertek inkább reggelizzünk!- intettem a srácoknak miközben leugrottam az asztalról. Asztalhoz ültek én pedig kitöltöttem a kávét és leraktam eléjük a reggelit. Miután megettük felöltöztünk és már indultunk is a kocsi felé ami a ház előtt parkolt.
-Jó reggelt!- köszönt Paul a fiúkkal együtt.
-Jó reggelt!- köszöntünk vissza. Bepakoltunk és beszálltunk.
-Mik a mai tervek?- kérdezte Zayn.
-Nem tudom! Talán kéne kezdeni valamit Bex-el és Jordan-nel- javasolta Harry.
-De mit?- kérdeztem.
-Már megvan a terv!- kacsintott.
~A suliban:
Harry a szekrényeknél ismertette a tervét és nagyszerű ötletnek találtam. Megpróbáljuk őket összehozni. Én Jordan-nek írok egy levelet Harry pedig Bex-nek amiben ez áll:
Az ebédlőben találkozzunk ebédszünetben! Puszi: Bex/ Jordan xx
-Mit csinálsz?- kérdezte Zayn.
-Az akció elkezdődött!- kacsintottam.
-Hali!- köszönt Jordan.
-Szia!- köszöntem miközben hirtelen megfordultam. Leült én pedig érdeklődve figyeltem hogy mikor veszi észre de semmi. Egész órán ült és csak figyelt. Ahogy a következő három órán sem vette figyelembe a pad tartalmát. Úgy csináltam mint aki leejti a ceruzáját. Lehajoltam felvenni és benéztem a padba.
-Te! Van valami a padodban!- mondtam neki miután visszaültem a helyemre.
-Mi?- benézett a padba és végre elolvasta. Az arcán boldog mosoly jelent meg. Félsiker! Kíváncsi lennék hogy Harry hogy boldogult.
~Az ebédlőben:
Harry és én előresiettünk hogy páholyból nézhessük végig a legszebb pillanatokat. Leültünk a tálcával és megérkezett Bex. Leült egy asztalhoz és rá néhány percre beesett Jordan is. Kíváncsian fürkésztük őket de úgy tűnt hogy nem állt jól a helyzet. Azt hittem Harry is figyel de kiderült hogy nem. Miközben én elmerültem abban hogy kiszedjem miről beszélgetnek addig ő a szoknyámat felhúzta és jól tudjátok mit csinált.
-Harry! Te perverz állat! Nem látod hogy mit csinálok?- kérdeztem a lehető leghalkabban de legszívesebben lekevertem volna neki egy pofont.
-Oké! Bocs!- kivette a kezét a szoknyám alól- Ma nem vettél fel bugyit?
-Mi? De igen!- egy hirtelen mozdulattal az ölembe rakta- Te aztán profi vagy!
-Tudom!
-De ez elszakadt!- néztem meg a két oldalánál.
-A francokat! Levágtam!- tette elém az ollót.
-Hogy csináltad?
-Egy profi perverz nem árulja el a titkát!- kacsintott. Nem vettük észre de amíg Harry tolvaj trükkjére koncentráltam addig a galambok harcolni kezdtek. Csak a nyagy kajacsatára lettünk figyelmesek. Mi is csatlakoztunk. Harry hajába kentem a spagettit ő pedig az arcomba nyomta a mogyorókrémes szendvicsét. Mindenki dobált mindenkit. Egy ideje már folyt a harc amikor az igazgató lépett az ebédlőbe mert a felügyelőtanárok sem bírtak megállítani minket.
-Elég!- ordított az igazgató és felénk fordult- Ti hatan! Azonnal az irodámba!
~Az igazgatóiban:
Az igazgató asztala előtt álltunk. Zayn Liam Harry én Louis és Niall. Ez volt a sorrend. Csak néztünk egymásra hogy "Most mi lesz?"
-Az iskolánk egy komoly intézmény. Az első világháború után építették. És a második után újraépítették mert lerombolták. Az őseink úgy gondolták hogy kell egy épület amiben inteligens embereket faragnak a fiatal nemzedékből. És jön hat híres és tisztelt ember akik porig alázzák az intézményünk jó hírét! Az ilyen viselkedés egyszerűen botrányos! Egy percig sem tűröm hogy büntetés nélkül. Délután itt maradnak és a személyzet helyett fogják felpucolni az iskolát! Világosan beszéltem!?- az igazgató hangja egyre dühösebb lett. Az utolsó mondatnál már ordított amire mindannyian összerázkódtunk. Harry megfogta a kezem és biztatóan nézett rám.
-Igen!- mondtuk egyszerre.
-Elmehetnek!- csak némán bólintottunk és mihamarabb távoztunk.
-Jézusom!
-Ez...
-Nagyon...
-Ijesztő...
-Volt!- nyögött egymás után az öt fiú.
-Ahogy mondjátok!- helyeseltem.
-Akkor most mi lesz?- kérdezte Liam.
-Mi lenne? Le kell dolgoznunk a büntetést!- válaszoltam.
-Ja! Olyasmi miatt amit nem is mi csináltunk!- duzzogott Niall.
-Ez mondjuk igaz!- mondta Louis.
-Ez van! Nem változtathatunk!- hirtelen Bex rohant az irodába és hallottuk ahogy síró hangon benyögi hogy ő kezdte. Ezen mindannyian megdöbbentünk. Néhány perc elteltével kijött. Csak bólintott egyet.
-Jöjjenek be!- mondta az igazgató. Bementünk és láttuk hogy a feje tiszta vörös- Nos! Sajnálom hogy előítéleteknek tettem ki önöket! Igazán sajnálom!- mondta szégyenkezve.
-Nem gond!- mondta Louis és kimentünk. Niall a falnak támaszkodva babrálta az óráját.
-Srácok ez megállt! Nem tudja valaki hogy mennyi az idő?- kérdezte ártatlan fejjel a kis szöszi.
-Pont annyi hogy megnézzük mit művelnek a fociedzésen!- mondta Liam és elindultunk a pálya felé. Megdöbbenésünkre nem volt edzés. Pedig holnap lesz a nagy meccs. Louis vállat vont és leült a lépcső aljára. Csak akkor vettem észre.
-Harry nézd!- mutattam Bex és Jordan felé akik már nem vitatkoztak. Sőt csókolóztak. Harry odanézett és elmosolyodott.
-Sikerült!- kiáltott és átölelt. Nem törődtünk semmivel csak önfeledt nevetés közben ugráltunk.
-Srácok nézzétek!- kiáltott Lou. Ránéztem és engem bámult.
-Mi van?- kérdeztem.
-Azt hiszem valaki nem húzott ma bugyit!- nevetett.
-Júj basszus! Ő... srácok én... én megtudom magyarázni!- kezdtem kimenteni magam miközben a szoknyámat megpróbáltam betűrni a lábam közé.
-Igazából én vagyok a hibás!- mondta Harry miközben átölelt.
-Akkor menjünk mielőtt valaki felfázik a végén!- röhögött Zayn. Elindultunk a kocsi felé ahol Paul már mindent tudott.
-Srácok! Már csak két nap! Ha féllábon is de kibírjátok!- mondta kissé mérgesen. Beszálltunk a kocsiba és elindult a kocsi. Harry szokásához híven a szoknyámat akarta felhúzni.
-Harry! Bakker maradj a gatyádban öreg!- mondta Zayn kiakadva. Kitettek minket a házunk előtt és bementünk.
-Na végre!- mondta Harry miközben felkapott.
-Mit művelsz?- kérdeztem.
-Amit egész nap megakartam tenni!- kacsintott és felvitt a szobámba. Letett a székemre és egy kis játékba kezdtünk- Nos kisasszony attól tartok hogy a jegyei nem túl jók!
-És tehetünk valamit?
-Felelnie kell!- megfogta a csípőmet és a mellemre csúsztatta a kezét.
-Na de tanár úr! Zoe sem felelt a jobb jegyért!- mondtam miközben az ajka vészesen közel volt az enyémhez. Az ágyon feküdtünk és egyre vadabban csókolóztunk. Minden ruhánktól megszabadultunk és egészen estig csináltuk pontosan azt amit reggel a konyhaasztalon. Miután végeztünk egymás mellett feküdtünk.
-Szeretlek!- súgta zihálva a fülembe.
-Én is!- mondtam neki szintén levegő után kapkodva. Miután csillapodott a szívverésünk közösen elindultunk fürdeni. Na ott vajon mit csináltunk? Hát persze hogy még a zuhanyzóban sem bírt nyugton maradni. Fürdés után felöltőztünk. Illetve csak én mivel Harry meztelenül akart maradni éjszakára. Befeküdtünk az ágyba és összebújva elaludtunk. Bár ő kissé nehezen tűrte a megpróbáltatást hogy a ruhám közénk áll de hát istenem! Az élet nem habos torta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése