Másnap reggel a reptérre kellett mennem Louis pedig elkísért. Az unokahúgom jön látogatóba és ki kell mennünk elé. Elég kalandvágyó típus. Franciaországban él és már vagy kétszer körbeutazta a földet. Mindig küld képeslapot én pedig a szekrényemben tárolom őket. De most itt fogja tölteni a karácsonyt és a Szilvesztert. Kicsit idegesítő lány de vicces az akcentusa.
-Mikor jön?- kérdezte Louis türelmetlenül.
-Oh! Hidd el meghallod ha jön! Rosszabb mint Niall!
-Jó reggelt drága unokanővérem!- hallottam a hátam mögött az unokatestvérem nevetséges kiejtését.
-Tina! Drágám! Hogy utaztál?
-Remekül... Illetve majdnem!- ránézett Louisra- Oh! Ki ez a jóképű fiatalember?
-Majdnem elfelejtettem! Tina! Had mutassam be Louis Tomlinson. Lou! Ő az unokahúgom Tina Sparks!
-Örvendek kisasszony!- Louis megfogta Tina kezét és egy csókot adott rá.
-Részemről a szerencse! Szóval csak barátok ugye?
-Igen!- bólogattam.
-Persze! Én meg a kínai császár vagyok ugye?
-Ahogy óhajtja fenség!- kacsintottam rá viccelődve.
-Oh! Hahaha... Corin te mindig megtudsz nevettetni!
-Nem! Tényleg csak barátok!
-Oh! Rendben ahogy gondolod! Merre vannak az üzletek?
-Ott van egy!- mutattam egy ékszerboltra.
-Á! Remek! Menjünk!- és elindult a bolt felé. Én ott maradtam és Louis biztatóan rám nézett.
-Jellemző hogy az első dolga a vásárlás!- sóhajtottam fel.
-Nyugi! Csak pár hetet marad!
-Te ismered őt? Olyan mint egy rossz gyerek! Szörnyű!- idegességemben már Louist ütöttem.
-Nyugi van!!!- elkapta a kezem és egy kicsit lenyugodtam.
Odamentünk a pulthoz ahol Tina válogatta magának a fülbevalókat. Nem volt nála elég pénz így nem tudta volna kifizetni őket. Hangos nevetésbe kezdtem és Louis oldalba vágott. Kifizettem neki és azt mondtam hogy karácsonyi ajándék. Miután beértünk a szállóba bekísértem a szobájába és beszélgetni kezdtünk.
-Hogy boldogulsz a fiúkkal? kérdezte.
-Hát! Ami azt illeti jelenleg van barátom.
-Louis?
-Nem. Eric Saade!
-Ááá! Nem mondod komolyan!? Aww! Egyszerűen megbolondulok azért a srácért!- nem akartam mondani neki hogy én nem így csendben segítettem neki ruhát pakolni. Miután végeztünk bementem a szobámba és csináltam magamnak egy kakaót. A fotelomban kényelmesen elhelyezkedtem felnyitottam a laptopomat és már böngésztem a Facebookot.
231 értesítőt kaptam. De a legtöbb az ismerősnek jelölésből volt. Egy lány rám írt cseten és beszélgetni kezdtünk:
Szia! Először is köszönöm a kedves szavakat és hogy támogatsz. És nem biztos hogy "1D lány" maradok mert Liam mostanában nem jelentkezett és jelenleg más tölti be az ő helyét.
Igen Eric. De én sajnálom hogy Liam és te nem maradtok együtt mert te egy csodálatos lány vagy. De most te és Eleanor tényleg fasirtban vagytok vagy csak a média fújta fel a dolgot megint?
Tény hogy Ell és én nem igazán találjuk meg a közös hangot de mindent megteszünk annak érdekében hogy ne ez legyen a legfőbb téma a címlapokon.
El kellett mennie így nem tudtunk sokat beszélni. A biztatása nagyon jól esett. De egy rosszakaróm is megtalált
Na idefigyelj te olcsó kis liba! Ne zaklasd a fiúkat! Fogd már fel hogy nem kellesz nekik! Ahh... annyira szánalmas vagy!...
Nem írtam vissza mert Louis belépett a szobába és elmentünk ebédelni. Lucy Tina és Eleanor is csatlakozott hozzánk. Ebéd közben Eleanor és én végre összebarátkoztunk és mi négyen lányok elindultunk Hip-hopp órára. Jesse még nem épült fel ezért új tanárt kaptunk. Beértünk a terembe ahol Lory várt minket. Lepakoltunk és leültünk a terem végében lévő padra.
-Na mi van? Testőr nincs?- kérdezte szemrehányóan Lory.
-Na mi van? Nem kellesz a fiúknak?- miközben visszavágtam lassan felálltam.
-Corin! Nyugi!- állítottak le a lányok.
-Szép napot hölgyeim!- lépett be Eric a terembe. Odaléptem hozzá.
-Mit keresel itt?
-Én lettem az új tánctanár életem!- átkarolt és a szokásosnál is szenvedélyesebben megcsókolt- Kezdjük!- intett a többieknek és bekapcsolta a CD lejátszót.
A Popular című dalának a koreográfiáját gyakoroltuk. Miközben táncoltunk figyeltem Eric minden mozdulatát amit jellemeznék. Energikus szenvedélyes fantasztikus elképesztő pörgős lenyűgöző. Úgy mozgott hogy egyedül én tudtam követni. Nem is csoda hiszen az elmúlt napokban kiismertem minden mozdulatát. Mikor már 13adszor táncoltuk végig már csak Eric és én táncoltunk. A többiek minket figyeltek. A 14. próbánál már saját mozdulatokat tettünk bele. Király volt a csapatmunkánk és jó hangulatot teremtettünk. Miután befejeztük Eric karjaiban kötöttem ki és megcsókolt. Mindenki tapsolt de Eleanor furcsán nézett ránk. A kb. 10 perces csók után odamentem a lányokhoz.
-Corin! Ez elképesztő volt!- mondta elragadtatva Lucy és Tina.
-Ja jó volt!- morgott halkan Eleanor. Magfogta a karom és elrángatott az öltözőig.
-Mi bajod?- kérdeztem idegesen.
-Te meg mit művelsz? Liam bará...
-Már nem!- mondtam neki ingerülten.
-Mi?- nézett rám meglepődve.
-Ő már nem jön vissza. Nem élek abban a tudatban hogy akit szeretek nem jön vissza így arra gondoltam hogy Eric segít majd túlélni a fájdalmakat.
-Akkor nem maradsz 1D lány?
-Jaaaaj már te is kezded?- kirohantam és átkaroltam Eric derekát- Menjünk haza. Mutatni szeretnék valamit ami tetszene.
-Jó menjünk. Már alig várom!- elindultunk de visszanéztem és Eleanor értetlenül állt az öltöző küszöbén. Hazaértünk és bementem a fürdőbe hogy felvegyem Eric meglepetését ami egy elég különleges alsónemű volt. Kiléptem az ajtón és bekapcsoltam a telefonomat. Alexandra Stan Mr. Saxo Beat című dalra kezdtem táncolni.
Tánc közben nem Eric reakcióját néztem hanem Liam járt a fejemben. "Mit csinálhat? Változott valamiben? Szeret még? Gondol rám?" A dal után visszamentem a fürdőszobába és Eric utánam jött. A mosdókagylóra támaszkodtam és a tükörbe nézte. "Ez nem én vagyok! Hol van a régi énem?" Eric mögöttem állt.
-Tetszett a tánc.
-Örülök.
-Akkor?
-Mi "akkor"?
-Jössz?
-Hová?
-Az ágyba!
-Nem!
-Miért?
-Nincs kedvem!- kimentem a fürdőből és végigmentem a szobámon. Kiléptem az ajtó és egyenesen Louis szobájába mentem.
-Szia!- köszönt kedvesen.
-Szia!- mondtam halkan.
-Valami baj van?
-Igen... nem... vagyis... nem tudom!
-Ülj le!- leültem az ágyára és sírni kezdtem- Mi a baj?
-Mi a baj velem? Hova tűnt az a lány aki mindig vidám és életerős volt? Ez nem én vagyok! Corin nem csalna meg egy olyan fantasztikus srácot mint Liam! Nézz rám! Mi lett belőlem?
-Corin! Nyugi! Te egy csodálatos lány vagy! Csodálatos de sebezhető. Eric pedig kihasználta az alkalmat.
-És Liam? Nem jön már vissza! SOHA!
-Ne mondj ilyet! Ha Liam tényleg szeret téged akkor visszajön!
-És ha nem szeret?
-Ki az a bolond aki téged nem szeret?
-Liam!
-Akkor ő egy idióta ha nem szeret!- mosolygott és letörölte a könnyeimet- Most már ideje aludnod nem?
-Még nem. Kimegyek sétálok egyet a szállodában.
-Így?
-Hogyan? Nem jó?
-Vedd fel!- hozzámvágott egy csíkos pólót és magamrakaptam.
-Kicsit nagy! De nagyon tetszik.
-Kérem majd vissza!
-Ok! Holnap reggel visszakapod!- kiléptem az ajtón és lementem az előcsarnokba. Az oszlopnál álltam és elég érdekes dolgot láttam. Az én drága unokahúgom és Eric a pult előtt csókolóztak. Egy kicsit megrázott a dolog mert Eric állítólag az én pasim. És mi az hogy lenyúlja az unokatesóm a pasimat? Az oszlop mögé húzódtam és szédülni kezdtem. "Csak most ne essek össze! Bármikor csak most ne!!!"
-Mikor jön?- kérdezte Louis türelmetlenül.
-Oh! Hidd el meghallod ha jön! Rosszabb mint Niall!
-Jó reggelt drága unokanővérem!- hallottam a hátam mögött az unokatestvérem nevetséges kiejtését.
-Tina! Drágám! Hogy utaztál?
-Remekül... Illetve majdnem!- ránézett Louisra- Oh! Ki ez a jóképű fiatalember?
-Majdnem elfelejtettem! Tina! Had mutassam be Louis Tomlinson. Lou! Ő az unokahúgom Tina Sparks!
-Örvendek kisasszony!- Louis megfogta Tina kezét és egy csókot adott rá.
-Részemről a szerencse! Szóval csak barátok ugye?
-Igen!- bólogattam.
-Persze! Én meg a kínai császár vagyok ugye?
-Ahogy óhajtja fenség!- kacsintottam rá viccelődve.
-Oh! Hahaha... Corin te mindig megtudsz nevettetni!
-Nem! Tényleg csak barátok!
-Oh! Rendben ahogy gondolod! Merre vannak az üzletek?
-Ott van egy!- mutattam egy ékszerboltra.
-Á! Remek! Menjünk!- és elindult a bolt felé. Én ott maradtam és Louis biztatóan rám nézett.
-Jellemző hogy az első dolga a vásárlás!- sóhajtottam fel.
-Nyugi! Csak pár hetet marad!
-Te ismered őt? Olyan mint egy rossz gyerek! Szörnyű!- idegességemben már Louist ütöttem.
-Nyugi van!!!- elkapta a kezem és egy kicsit lenyugodtam.
Odamentünk a pulthoz ahol Tina válogatta magának a fülbevalókat. Nem volt nála elég pénz így nem tudta volna kifizetni őket. Hangos nevetésbe kezdtem és Louis oldalba vágott. Kifizettem neki és azt mondtam hogy karácsonyi ajándék. Miután beértünk a szállóba bekísértem a szobájába és beszélgetni kezdtünk.
-Hogy boldogulsz a fiúkkal? kérdezte.
-Hát! Ami azt illeti jelenleg van barátom.
-Louis?
-Nem. Eric Saade!
-Ááá! Nem mondod komolyan!? Aww! Egyszerűen megbolondulok azért a srácért!- nem akartam mondani neki hogy én nem így csendben segítettem neki ruhát pakolni. Miután végeztünk bementem a szobámba és csináltam magamnak egy kakaót. A fotelomban kényelmesen elhelyezkedtem felnyitottam a laptopomat és már böngésztem a Facebookot.
231 értesítőt kaptam. De a legtöbb az ismerősnek jelölésből volt. Egy lány rám írt cseten és beszélgetni kezdtünk:
Szia Corin! Én nem gondolok rólad semmi rosszat. Liam és te valóban összeilletek. Remélem örökre 1D lány maradsz. Pont úgy mint Eleanor. De egy újságban azt olvastam hogy nem jöttök ki ti ketten. Ez igaz?
Igen Eric. De én sajnálom hogy Liam és te nem maradtok együtt mert te egy csodálatos lány vagy. De most te és Eleanor tényleg fasirtban vagytok vagy csak a média fújta fel a dolgot megint?
Tény hogy Ell és én nem igazán találjuk meg a közös hangot de mindent megteszünk annak érdekében hogy ne ez legyen a legfőbb téma a címlapokon.
El kellett mennie így nem tudtunk sokat beszélni. A biztatása nagyon jól esett. De egy rosszakaróm is megtalált
Na idefigyelj te olcsó kis liba! Ne zaklasd a fiúkat! Fogd már fel hogy nem kellesz nekik! Ahh... annyira szánalmas vagy!...
Nem írtam vissza mert Louis belépett a szobába és elmentünk ebédelni. Lucy Tina és Eleanor is csatlakozott hozzánk. Ebéd közben Eleanor és én végre összebarátkoztunk és mi négyen lányok elindultunk Hip-hopp órára. Jesse még nem épült fel ezért új tanárt kaptunk. Beértünk a terembe ahol Lory várt minket. Lepakoltunk és leültünk a terem végében lévő padra.
-Na mi van? Testőr nincs?- kérdezte szemrehányóan Lory.
-Na mi van? Nem kellesz a fiúknak?- miközben visszavágtam lassan felálltam.
-Corin! Nyugi!- állítottak le a lányok.
-Szép napot hölgyeim!- lépett be Eric a terembe. Odaléptem hozzá.
-Mit keresel itt?
-Én lettem az új tánctanár életem!- átkarolt és a szokásosnál is szenvedélyesebben megcsókolt- Kezdjük!- intett a többieknek és bekapcsolta a CD lejátszót.
A Popular című dalának a koreográfiáját gyakoroltuk. Miközben táncoltunk figyeltem Eric minden mozdulatát amit jellemeznék. Energikus szenvedélyes fantasztikus elképesztő pörgős lenyűgöző. Úgy mozgott hogy egyedül én tudtam követni. Nem is csoda hiszen az elmúlt napokban kiismertem minden mozdulatát. Mikor már 13adszor táncoltuk végig már csak Eric és én táncoltunk. A többiek minket figyeltek. A 14. próbánál már saját mozdulatokat tettünk bele. Király volt a csapatmunkánk és jó hangulatot teremtettünk. Miután befejeztük Eric karjaiban kötöttem ki és megcsókolt. Mindenki tapsolt de Eleanor furcsán nézett ránk. A kb. 10 perces csók után odamentem a lányokhoz.
-Corin! Ez elképesztő volt!- mondta elragadtatva Lucy és Tina.
-Ja jó volt!- morgott halkan Eleanor. Magfogta a karom és elrángatott az öltözőig.
-Mi bajod?- kérdeztem idegesen.
-Te meg mit művelsz? Liam bará...
-Már nem!- mondtam neki ingerülten.
-Mi?- nézett rám meglepődve.
-Ő már nem jön vissza. Nem élek abban a tudatban hogy akit szeretek nem jön vissza így arra gondoltam hogy Eric segít majd túlélni a fájdalmakat.
-Akkor nem maradsz 1D lány?
-Jaaaaj már te is kezded?- kirohantam és átkaroltam Eric derekát- Menjünk haza. Mutatni szeretnék valamit ami tetszene.
-Jó menjünk. Már alig várom!- elindultunk de visszanéztem és Eleanor értetlenül állt az öltöző küszöbén. Hazaértünk és bementem a fürdőbe hogy felvegyem Eric meglepetését ami egy elég különleges alsónemű volt. Kiléptem az ajtón és bekapcsoltam a telefonomat. Alexandra Stan Mr. Saxo Beat című dalra kezdtem táncolni.
Tánc közben nem Eric reakcióját néztem hanem Liam járt a fejemben. "Mit csinálhat? Változott valamiben? Szeret még? Gondol rám?" A dal után visszamentem a fürdőszobába és Eric utánam jött. A mosdókagylóra támaszkodtam és a tükörbe nézte. "Ez nem én vagyok! Hol van a régi énem?" Eric mögöttem állt.
-Tetszett a tánc.
-Örülök.
-Akkor?
-Mi "akkor"?
-Jössz?
-Hová?
-Az ágyba!
-Nem!
-Miért?
-Nincs kedvem!- kimentem a fürdőből és végigmentem a szobámon. Kiléptem az ajtó és egyenesen Louis szobájába mentem.
-Szia!- köszönt kedvesen.
-Szia!- mondtam halkan.
-Valami baj van?
-Igen... nem... vagyis... nem tudom!
-Ülj le!- leültem az ágyára és sírni kezdtem- Mi a baj?
-Mi a baj velem? Hova tűnt az a lány aki mindig vidám és életerős volt? Ez nem én vagyok! Corin nem csalna meg egy olyan fantasztikus srácot mint Liam! Nézz rám! Mi lett belőlem?
-Corin! Nyugi! Te egy csodálatos lány vagy! Csodálatos de sebezhető. Eric pedig kihasználta az alkalmat.
-És Liam? Nem jön már vissza! SOHA!
-Ne mondj ilyet! Ha Liam tényleg szeret téged akkor visszajön!
-És ha nem szeret?
-Ki az a bolond aki téged nem szeret?
-Liam!
-Akkor ő egy idióta ha nem szeret!- mosolygott és letörölte a könnyeimet- Most már ideje aludnod nem?
-Még nem. Kimegyek sétálok egyet a szállodában.
-Így?
-Hogyan? Nem jó?
-Vedd fel!- hozzámvágott egy csíkos pólót és magamrakaptam.
-Kicsit nagy! De nagyon tetszik.
-Kérem majd vissza!
-Ok! Holnap reggel visszakapod!- kiléptem az ajtón és lementem az előcsarnokba. Az oszlopnál álltam és elég érdekes dolgot láttam. Az én drága unokahúgom és Eric a pult előtt csókolóztak. Egy kicsit megrázott a dolog mert Eric állítólag az én pasim. És mi az hogy lenyúlja az unokatesóm a pasimat? Az oszlop mögé húzódtam és szédülni kezdtem. "Csak most ne essek össze! Bármikor csak most ne!!!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése