72. Fejezet- A furcsa vacsora

Nagy nehezen hazaértünk és mindenki leült a nappaliban. Harry és én már szinte feküdtünk egymás karjaiban.

-És mit csináljunk most?- kérdezte Louis.
-Mit akarsz még? Lent voltatok a parton. Versenyeztünk és...- itt megakadtam. Csend lett. Mindenki engem figyelt és várták hogy valamit kinyögjek.
-És? Még mit csináltatok?- kérdezte Zayn.
-Mi? Ó! Mi semmit nem csináltunk! Csak... hát... Nem csináltunk mást és kész!- zártam le a beszélgetést.
-De én nem voltam a parton!- mondta Louis.
-Az a te bajod!- mondtam miközben vállba vágtam.
-Én úgy döntöttem hogy ha már a reggelt nem ismételjük akkor menjünk vacsizni!- mondta Harry és felállt. Miközben felment a szobájába már megint rám figyeltek.
-Mi volt reggel?- kérdezték egyszerre.
-Várjatok egy kicsit!- mondtam és Harry után rohantam- Mond te normális vagy?
-Én? Igen!- mondta halál nyugalommal.
-Nekem nem úgy tűnik! Mi a francnak kellett megemlíteni a reggelt?Jó hogy nem mondod el mindenkinek hogy...- kezdtem hadarni amikor átkarolt és megcsókolt.
-Nyugi! Öltözz át mert elviszlek vacsizni. Ott majd kiabálhatsz amennyit akarsz!- nevetett és kilökött a szobájából. Az ajtót becsapta az orrom előtt. Beletörődtem a sorsomba és jókedvűen elindultam a szobámba hogy normális emberi formát öltsek magamra. A szekrény ajtajához érve elmosolyodtam. Egy üzenet volt.

Lépj be a szekrénybe! Van egy kis meglepetésünk számodra :))

Puszi: Ellie, Tina és Dani

Olyan édesek! Mondjuk még nem tudom hogy mi az de már örülök neki. Ismerem őket és mindig csodás meglepetéseket kapok tőlük. Benéztem a szekrénybe és láttam hogy ők már kikészítették a ruháimat.

Gyorsan felvettem és megcsináltam a hajam. A sminkeléssel kicsit bajban voltam de azt is megoldottam. A kedvenc parfümömmel befújtam magam és már indulhattam is. Kiléptem a szobából de Harry nem volt sehol.

-Harry!- kiabáltam.
-Mi va...- rontott ki a szobából de amikor meglátott nem jutott szóhoz.
-Mehetünk?- kérdeztem és megrázta a fejét.
-Ja... igen... persze! Menjünk!- kiléptünk az ajtón és megfogta a kezem- El sem tudod képzelni hogy milyen gyönyörű vagy!
-Köszönöm! De te is jól nézel ki!
-Sokszor csodálkozok hogy te hogy vagy képes kibírni az ilyen cipőket.
-Tudod ez amolyan lánydolog. Ehhez csak mi értünk.
-Értem. De miért kell ez?
-Mert a fiúknak meg akarunk felelni. Szóval ti olyan csodálatosak vagytok hogy minden fájdalmat elviselünk csak azért hogy tetsszünk nektek.
-Szóval fáj a lábad csak azért mert azt akarod hogy csodálatosnak lássalak?
-Nem! Nem fáj a lábam! Mert már alkalmazkodott a lábam a cipőimhez! De most komoly hogy ez a téma?- nevettem.
-Ja nem muszáj! És nézd! Megjöttünk!- beléptünk és a hely csendes és barátságos volt. Egy kedves pincérnő elkísért minket az asztalunkhoz. Harry kihúzta nekem a széket és leültem.
-Köszönöm!- mondtam elpirulva.
-Nincs mit! Megérdemled hogy pihenj egy kicsit! Ez az este csak a tiéd!- mondta miközben leült.
-Kérnek valamit?- kérdezte a pincérnő.
-Kezdésnek pezsgőt vagy bort?- nézett rám Harry.
-Bort!- válaszoltam.
-Akkor a legjobb borukat ami van! Mindent a hölgyért!
-Azonnal hozom!- mondta a csaj és néhány percen belül már töltötte is az italokat.
-Köszönjük!- mondtuk egyszerre.
-Ha rendelni szeretnének csak szóljanak!- mondta és el is ment.
-Akkor! A ma estére!- emelte Harry a poharát. Én is így tettem.
-A ma estére!- koccintottunk és belekortyoltunk a borba- Hm... olyan finom a bor hogy szinte érzem az olaszok lábát benne.
-Ez francia!- nevetett.
-És mit keres benne olasz láb?- viccelődtem.
-Veled mindig olyan jól érzem magam. Te vagy az egyetlen aki mellett ki tudok kapcsolni és csak élvezni az életet. A fiúkkal is jól elvagyok de te teljesen más vagy.
-Olyan jó néha ezt is hallani. Tudod én minden nap azzal küzdök hogy a sajtót ne vegyem észre és elkerüljem a felesleges idegeskedést. Veled önmagam vagyok és nem a médialány akit mindenki lát.
-A reggeliért pedig hálás vagyok. Szegény Louis nagyon kivan amiért nincs itt Eleanor és sokat jelentett számunkra. Nem csak azért! Köszönöm hogy segítettél felvidítani!
-Nincs mit!- mondtam és az asztal tetején megfogtuk egymás kezét. Rendeltünk egy tenger gyümölcse tálat ami nagy hiba volt. Azt hittem szeretem de jó nagyot tévedtem.
-Az mi?- mutatott a villájával valamire.
-Nem tudom! De szerintem ne bántsd mert még él!
-És ez?
-Nem tudom! De olyan mintha már megette volna valaki!
-Te! Ha ez él akkor vigyük haza háziállatnak mert irtó aranyos!- nevetett Harry.
-Férfi vagy?- kérdeztem sunyi tekintettel.
-Tudtommal már elég sokszor bebizonyítottam neked hogy igen!
-Akkor ezt edd meg!- a villámmal felszedtem valamit ami nem volt élő. Vagy legalább is azt hittem hogy nem élt. Felé nyújtottam a villámat. Kicsit fura fejet vágott de végül bekapta- Na milyen?
-Hmm...- nyelt egy nagyot- Ez gusztustalan! Most te jössz!- és ő is felvett valamit.
-Hát jó!- mondtam fintorogva és én is bevettem a számba azt a bizonyos valamit ami Harry villáján volt. Rájöttem hogy nem csak úgy néz ki mint a takony de még az íze is olyan.
-Na milyen?- nevetett.
-Szerintem menjünk!- mondtam. Harry elkérte a számlát. Kifizette és már mentünk is. Csak kézen fogva sétálgattunk a parton és figyeltük ahogy a tömeg bulizik. Néhány percen belül megtaláltak minket a rajongók és beszélgetni kezdtünk velük. Egy kis körbe ültünk.
-És te hogy viszonyulsz Harry rajongóihoz?- kérdezte az egyik lány.
-Én nagyon bírom őket. Semmi bajom velük- válaszoltam miközben Harry aláírásokat osztogatott és közös képeket csináltam róluk.
-Ha megcsalna mit reagálnál?- kérdezte egy másik lány.
-Nem tudom de nem hagynám szó nélkül az tuti!
-És miért csalnám meg?- kérdezte Harry teljesen felháborodva.
-Csak egy kérdés volt!- nyugtattam meg nevetve.
-Ez nem vicces!- mondta duzzogva.
-Jaj! Ne csináld! Olyan gyerekes vagy!- forgattam a szemeim.
-Én vagyok gyerekes?- nevetett és lenyomott a homokba. Birkózni kezdtünk és a csajok gépei csattogni kezdtek. Ott fetrengtünk a homokban és csak röhögött körülöttünk mindenki. Mikor már meguntuk felültünk és csak nevettünk.
-Lassan haza kéne mennünk!- néztem Harry-re.
-Hát ja!- válaszolt egyszerűen és felálltunk. Elbúcsúztunk a lányoktól és indultunk is. Hirtelen egy rakéta indult el az ég felé és hangos durranással milliónyi szikrát kezdett szórni.
-Láttad?- kérdeztem miközben rá néztem.
-Mit?- kérdezett vissza majd az eget kezdte figyelni. Én még mindig Harry-t néztem amikor ismét egy nagy durranást hallottam.
-Láttad?- kérdezte.
-Mit?- néztem én is az égre. Egy kicsit néztük és mindkettőnknek leesett hogy ugyanaz a párbeszéd hangzott el. Egymásra néztünk és hangosan nevetni kezdtünk. Léptem egyet és éreztem hogy baj van.
-Mi az?- kérdezte Harry.
-A francba!- lenéztem és a cipőm sarka letört.
-Ajaj! Őmm... Elvihetlek egy körre?- kérdezte együtt érzően. Elmosolyodtam és felvett a hátára.
-Ne haragudj hogy folyton bénázok!
-Nem gond! Én az ügyetlenségeddel együtt szeretlek!- nevetett.

~Harry szemszöge:

Corin a hátamon utazott és az utcán sétáltam vele. A tengert még onnét is tisztán lehetett látni. A hold fénye játszott a vízen ami nagyon tetszett.

-Kicsim látod milyen szép ez az este?- kérdeztem.
-Ühümm...- válaszolta halkan. Gondolom már félálomban volt így nem is nagyon zavartam. Amikor hazaértünk felvittem a szobánkba és letettem aludni. Lefürödtem és én is mellé feküdtem. Olyan édesen aludt hogy csinálnom kellett róla egy képet.

Sziasztok! Megint én vagyok az! Remélem nem baj hogy a blog költözött. Most lenne egy kérésem. Ezt a képet lájkoljátok légyszi. És ha nem nagy kérés osszátok :)) előre is köszi :*

Gigamegahiperszuper fontos!!!

Sziasztok! Csak szólnom kell hogy nem sokáig tudom írni tovább a blogot. Ez után is írom csak ritkábban jönnek majd a részek. Nem ötlethiány csak az élet szólt bele és kollégiumban fogok lakni ahol nincs nagy internetezési lehetőség... Hát addig is látogassatok el ide :)) érdemes... főleg ha tetszenek a blogom szex jelenetei... hát én is beküldtem ide egy részt és már kint is van... én speciel imádom a blogot és tele van olyan részekkel ;) puszi mindenkinek és ne aggódjatok! Lesznek még részek... :*

71. Fejezet- Autóverseny

Apa nem értette hogy miről beszélünk de hát nem is baj. Kiment az előszobába és csak akkor esett le. Ajaj! Még nem pucoltunk fel magunk után!

-Kicsim! Hányszor mondtam már hogy ne itt idd a tejet mert minden alkalommal a kanapé látja a kárát!- kiabált apa én meg megkönnyebbülve letéptem egy papírtörlőt és a nappaliba siettem.
-Bocsi apa!- mondtam miközben lepucoltam amit mi műveltünk. Ilyenkor áldom az eget hogy van egy rossz szokásom. Apa csak a fejét rázta és elment. A srácok mögém álltak és figyelték hogy takarítok.
-Milyen jó segge van!- jegyezte meg Louis.
-És az enyém... de mostantól te is használhatod- mondta Harry. Na ezt nem hagytam válasz nélkül. A lábamat meglendítettem és egy tökéletes rúgással eljátszottam a diótörőt.
-Jól vagy haver?- kérdezte Lou mert Harry a földre ereszkedett és a golyóit fájlalta.
-Kicsi Harry!- mondta vékony hangon.
-Hallottam ám!- guggoltam le hozzá.
-Te boszorkány!- mondta Harry mérgesen és megcsókolt.
-Asszem haver lemondhattok a gyerekről!- nevetett Louis.
-Nos! A gyereket most takarítottam le a kanapéról. Amúgy meg! Örülhettek hogy szedek fogamzásgátlót!- nevettem és kidobtam a papírtörlőt. A fiúk összenéztek.
-Milyen édes vagy hogy utólag közlöd!- mondta Harry.
-Miért? Ha nem szedném akkor mi lenne? Na mindegy!- legyintettem.
-Sziasztok! Ti már fent is vagytok?- lépett be Danielle.
-Igen! A golyóim már nagyon is fent vannak!- panaszkodott Harry.
-Miért? Mi történt?- kérdezte Zayn.
-Corin megrúgta Kicsi Hazza-t- nevetett Louis.
-Kicsi... micsoda?- néztek értetlenül.
-Nem érdekes!- nevetett Harry.
-Nincs kedved egy csajos naphoz?- fordult felém Tina.
-Igen! Csak mi lányok!- mondta Dani.
-Ez remek ötlet!- mondta apa és a kezembe nyomta a kocsikulcsot- Vidd el egy körre!
-Köszi apa! Sziasztok!- köszöntem el.
-Sziasztok!- köszöntek a fiúk és már mentünk is. Kalifornia utcái szinte üresek voltak. Nem csoda mert ma nagy bulit tartanak és mindenki oda ment. Gondolom a fiúk is így tesznek. A kocsiban ültünk és jól elvoltunk. Én vezettem. Mellettem Dani és mögöttünk Tina az ülés tetején foglalt helyet mivel lehúztam a tetőt. Apa imádja a sportkocsikat amiért hálás vagyok.
-Szerintetek a fiúk mit csinálnak?- kérdezte Tina.
-Most az nem érdekes! Biztos jól érzik magukat mint mi- válaszoltam egyszerűen. A part közelében mentünk és a sós levegő az arcomba kapott és minden bajom elszállt. Kicsit begyorsítottam.
-Kár hogy Eleanor és Lory nincs itt!- mondta Dani.
-Lory már feleség!- mondta Tina.
-Igen! Egy született feleség!- nevettem és ők is velem együtt szakadtak. Hazaérve Harry fogadott minket. Eléggé meglepett mert egy sportkocsiban ült.

Beálltam a ház elé és kiszálltam. Odaléptem a kocsihoz és Harry-re néztem. Alig bírtam ki hogy ne szóljak be.

-Mi van édes? Nincs pénzed tetőre?- nevettem és kiszállt.
-De van pénzem tetőre!- vágott vissza.
-Honnan van a kocsi?- kérdeztem kicsit komolyabban mert kezdtem aggódni hogy képes volt megint kocsit venni. És főleg ilyen nem éppen olcsó Ferrarit.
-Csak kölcsönöztem! Állítólag jól fut....- és egy csomót beszélt a motorról meg a sebességhatáráról. Bevallom nem értek az ilyesmihez- És apukád kocsija?
-Hát... Ő... van benne kormány meg motor és kerekeken gurul- mondtam el neki az összes infót amit tudok.
-Értem! Szóval kérdezzem meg Kevint!- bólintott.
-Megkérdezheted! De apa kocsija gyorsabb mint a tiéd!- vágtam fel.
-Biztos vagy benne?
-Fogadjunk?
-Jó! Ha vesztesz akkor ismételjük este azt amit reggel csináltunk.
-De ha nyerek akkor elviszel abba az étterembe a tengerparton!
-Rendben!- kezet fogtunk és bementünk a házba hogy szóljunk a többieknek. Én speciel átöltözni mentem hogy valami olyat vegyek fel amiről tudom hogy elvenné Harry eszét. Felmentem a szobába és kivettem néhány ruhát.

Lementem a többiekhez és már mehettünk is. A többiek is jöttek mert nem akartak kimaradni a buliból. De amúgy sem hagytuk volna hogy unatkozzanak amíg mi száguldozunk.

-A saroktól kezdünk és a parton megyünk végig egészen az autópályáig ahol visszafordulunk és így végig négysávoson mehetünk. A cél a Starbucks. Kérdés?- egyeztettem a srácokkal az útitervet.
-Nincs!- mondták és beszálltak a kocsiba. Harry elém állt és elég rendesen megbámult.

-Mit nézel?- kérdeztem huncut mosollyal.
-Ő... semmit! Győzzön a jobbik bébi!- mondta. Átkarolta a derekam és megcsókolt. Éreztem hogy a keze lecsúszik a fenekemre és belemarkol.
-Ezt ne itt!- mondtam neki két csók között.
-Hát jó! Akkor sok sikert!- ismét kezet fogtunk és beszálltunk a "saját" kocsinkba.
-Na csajok! Kössétek fel az alsóneműt!- mondtam és mind két kocsival kiálltunk a sarokhoz.
-3...- számolt vissza Harry.
-2...- folytattam.
-1...- kiáltottuk és rögtön gázt adtunk.

Egy kis zene a folytatáshoz :))

Elindultunk és egy ideig fej-fej mellett haladtunk amikor úgy döntöttem hogy még több gázt adok. Egy ügyes mozdulattal le is hagytam a fiúkat. Kiértünk a külvárosba és a part közelében jártunk. Éreztem hogy kicsit lelassulunk és ezt a fiúk is észrevették. Egy pillanat alatt lehagytak minket.

-Corin ne hagyd magad!- mondta Tina.
-Nem is fogom!- mondtam egy pimasz vigyorral és még adtam neki egy kis gázt. Hamar utolértük őket. A sós pára ismét megcsapta az arcunkat és megint minden problémát kifújt a fejemből. A lányokkal jól éreztük magunkat. A zenére énekeltünk és táncoltunk. Az utóbbi rám nem volt igazán jellemző de Danielle ült hátul aki lassan felemelkedett és ő már állva utazott. Bátor csaj! Mondjuk én is megtenném de a jelen körülmények között nem menne. És amúgy is rossz vége lenne ha elengedném a kormányt így lemondtam a kocsiban táncikálásról.

~Harry szemszöge:

Bármit megtennék azért hogy megismételjük a reggeli dolgot ismét hármasban. Bár a romantikus vacsi sem lenne rossz. De a partit jobban akarom. Éreztem hogy előnyben vagyunk és már kiült a diadalmas vigyor az arcomra. De kár volt. Abban a pillanatban álmaim nője húzott el mellettem. A francba! Ezt nem engedhetem! Ha esik ha fúj én fogok győzni és megcsináljuk Corin-t! Bevallom hogy tetszett a változatosság. Nem azért mert egy fiúval többen voltunk hanem azért mert végre kimert próbálni valami újat. Begyorsítottam amit nem nagyon kellett volna mert leállt a motor. Próbáltam beindítani de nem ment.

-Mi van?- kérdezte Lou. Felnéztem és csak akkor láttam.
-Üres a tank!- a kormányt egy lendülettel lefejeltem.
-Na mi van fiúk?- hallottuk az ismerős hangot a mellettünk álló kocsiból. Felnéztem és láttam hogy Corin Tina és Dani a kocsinak támaszkodnak.
-Hát ti?- nézett fel Zayn.
-Lerobbantunk- mondta Corin. Megint végignéztem rajta. Hú! Állati dögös volt.
-Az gáz!- mondta Liam.
-Ne is említsd a gázt!- mondtam duzzogva.
-Miért mi van?- kérdezte Corin és a felőlem levő kocsiajtónak támaszkodott de úgy hogy betekintést nyerhessek a gyönyörű dekoltázsára.
-Jaj töröld le a nyálad!- kiáltott Corin és elfordult.
-Kifogyott a tank!- mondtam miközben megráztam a fejem.
-És akkor ki győzött?- kérdezte Zayn.
-Hát a lányok előbb itt voltak szóval ők!- mondta Louis. Ez maga ellen van vagy mi?
-Hát akkor ennyit az estéről?- néztem Corin-ra.
-Úgy tűnik hogy vacsizunk!- nevetett.
-Az oké! De oldjuk meg a dolgot!- mondta aggodalmaskodva Liam.
-Ácsi! Nekünk nincs benzinünk! Nekik nincs pótkerekünk!- mondta Zayn.
-Ezzel mire célzol?- kérdezte Tina.
-Mi odaadjuk a pótkereket és ti adtok benzint! Nem kell sok! Kicsit lassabban megyünk és elég lesz a benzinkútig!- folytatta az ötletét Zayn. Mindenki egyet értett. Én nem vagyok az az autószerelő típus így leültem az erdő szélére és onnan figyeltem az eseményeket. Corin is csatlakozott hozzám.
-Mi van cica?- néztem rá miközben átkaroltam.
-Semmi!- válaszolt egyszerűen.
-Gyönyörű vagy!- mondtam és ismét végignéztem rajta. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Most már nem bírom! A szememmel intettem neki hogy menjünk az erdőbe és ő csak szendén mosolygott. Olyan édes amikor ilyen. És ez még jobban felizgatott. Felálltam és segítettem neki felállni. A többiek nem figyeltek így szó nélkül és mindenféle feltűnés nélkül bementünk az erdőbe. Egy olyan helyen ahonnan már nem láttuk a többieket letámadtam. Lefeküdt én pedig fölé hajoltam.

-Nem furi hogy Floridában van erdő?- kérdezte fura fejjel.
-Hát mindenesetre jó hogy itt van!- mondtam és leszedtem róla a blúzt. Lekapta rólam a pólómat és miután levette letámadtam a nyakát. Finom puha bőrét szívni és harapdálni kezdtem. Halkan nyögött egy kicsit ami felbátorított. Kicsit lejjebb csúsztam és kicsatoltam a melltartóját. Amikor megláttam csodaszép formáit éreztem hogy a férfiasságom ki akar szabadulni a gatyámból. A mellein apró csókokat hagytam és még lejjebb mentem. Az alhasát kicsit harapdáltam majd visszakúsztam hozzá és megcsókoltam.

-Ne kínozz!- kérlelt szexis hangján. Megpusziltam a homlokát és teljesítettem Corin vágyát. Lehúztam a szoknyáját és a bugyiján keresztül kezdtem kielégíteni. Végigsimítottam a belsőcombját és közben néhányszor végigcsaltam a csiklójánál. Megfogtam a csípőjét és lassan lehúztam róla  a fölösleges ruhadarabot. Rajta már annyira eluralkodott a vágy hogy középen megmarkolta a nadrágomat és kicsit felszisszentem. Már rohadt kényelmetlen volt a nadrágom. És mivel nem akarok impotens lenni ezért elkezdtem kigombolni.

-Nem!- nevetett édesen és a kezem után nyúlt. Perverz mosollyal az arcán földnek nyomott és megcsókolt.
-Ne izélj! Tudod te mennyire fáj?- kiáltottam.
-Háhá! Akkor had fájjon!- nevetett gonoszan és felállt.
-Na nem! Ha már elkezded akkor befejezed!- nevettem. Beletörődött és ismét fölém hajolt. Lágyan megcsókolt és lassan áttért a nyakamra ahol szívni kezdett. A farkam már nagyon ki akart szabadulni és ezt Corin észrevette. Huncut mosollyal az arcán kicsit lejjebb húzódott és a mellkasomat csókolgatta. Egyre lejjebb haladt.
-Mond! Ez a két mellbimbód is ingerelhető?- kérdezte de én nem tudtam válaszolni. Csak bólintottam és rögtön letámadta őket. Csikizett és kínzott egyszerre. A hasamra apró csókokat hintett és amikor az alhasamhoz ért már morogtam és benne akartam lenni. A hátam ívbe feszült és ordítottam egyet. Felnézett és mosolygott. Kérlelni kezdtem hogy tegye már a dolgát mert meghalok. Elmosolyodott és lehúzta a nadrágomat de az a rohadt boxer még mindig az álló szerszámomra feszült. Megcsókolta a dudort ami egy kicsit lenyugtatott. De tényleg csak egy nagyon kicsit. Lágyan megfogta és masszírozni kezdett. Egy férfias morgással jeleztem hogy tegye amit tennie kell. Megfogta a csípőmet és végigcsúsztatva a kezét lehúzta rólam a boxert. Kicsi Harry lassan kiszabadult és egy hirtelen mozdulattal az ég felé nyújtózkodott. Corin lassan elkezdte fel és le húzogatni a kezét majd nyelvével letámadta a makkomat. Először lassan nyaldosta majd fokozatosan egyre hevesebben csinálta.

-Isteni vagy!- nyögtem. A szívverésem olyan heves volt hogy a vérnyomásom az eget verte. Lassan bevette a szájába az egész hosszomat és fel-le kezdte mozgatni a fejét. A haja simogatta a farkam körüli részt ami még jobban segített abban hogy élvezetes legyen a dolog. Kínzás ként elengedett. Megfogtam a fejét de ellenállt. Felmászott és megcsókolt. Szó nélkül rám ült úgy hogy belehatolhassak. Lassan mozogni kezdett és megint egyre fokozatosabban gyorsított. Felsóhajtottunk és lehajolt hozzám hogy megcsókolhasson. A hajába túrtam és egy apró sikítást adott ki magából ami kivételesen nem zavart. Igaz hogy gyűlölöm ha valaki sikít de ez nagyon tetszett. Miattam sikít az élvezettől. Ez a tudat vezetett el oda hogy elérjem a csúcsot.

-Harry... én... már... nem bírom!- nyögött a csókunkba.
-Még egy kicsit!- kértem. Kihúztam belőle magam és megfordítottam a helyzetünket. Szó nélkül belenyomtam magam amire ő felkiáltott.
-Gyorsan!- mondta édesen és eleget tettem kérésének. Hihetetlen tempót diktáltam. Abban a pillanatban úgy éreztem hogy bárcsak örökké tartana ez az érzés.
-Sikítsd a nevem ha elmész!- morogtam és még gyorsabban kezdtem benne mozogni. Éreztem hogy nemsokára idő van.
-Harry!- kiáltott szenvedélyesen és mindketten elértük a tetőpontot.
-Szeretlek!- mondtam és néhány utolsó tolás után leszálltam róla és egy puszit nyomtam a homlokára.
-Vissza kéne mennünk a fiúkhoz!- mondta és kicsit próbáltuk összeszedni magunkat. Felvettem a ruháimat és segítettem neki is felöltözni. Kézen fogva elindultunk a többiekhez akik már végeztek a kocsikkal.
-Hol voltatok?- kérdezte Zayn.
-Őőőő... a távirányítót kerestük!- mondtam zavartan.
-Távirányítót? Erdőben?- nézett értetlenül Liam.
-Dehogy! Egy nyuszi volt!- füllentett Corin.
-Nem pillangót beszéltünk meg?- néztem rá viccelődve.
-Én mondjuk rókát értettem de a nyúl elfogadhatóbb... Ki követ rókát? Na jó a pia talán de az is csak úgy hogy a piával jön a róka- hadart édesen. Mindenki csak nevetett mert jól tudták hogy mi történt.

Dalok

Sziasztok! Ez a blogom egyetlen része ami folyamatosan frissülni fog. A blogban elhangzó dalok linkjeit itt találhatjátok meg :)) Puszi mindenkinek :*

Selena Gomez- As a Blonde 

Conor Maynard- Can't say no

One Direction- What makes you beautiful

Taylor Swift- Mine

Carly Rae Jepsen- Call me maybe

Rachel Stevens- Knock on wood

Britney Spears- Boys

One Direction- Moments

Jessie J- Sexy silk

Glee- Total eclipse fo the heart

Jesse McCartney- Up

Eric Saade- Break of dawn

Eric Saade- Made of pop

One Direction- One thing

Eric Saade- Hotter than fire

Eric Saade- Popular

Alexandra Stan- Mr. Saxobeat

Whitney Houston- I Will Always Love You

Justin Bieber- All I want for christmas

Glee- We found love

Glee- Alone

Eric Saade- Still loving it

One Direction- Up all night

Lemonade Mouth- Determinate

Megan Nicole- Moves like Jagger

Glee- L.O.V.E.

Glee- Marry you

Westlife- You raise me up

One Direction- Na na na

Alexandra Burke- Hallelujah

Taylor Swift- Love story

Jojo- Too little too late

Kat Deluna- Drop it low

Rebecca- Egy álom már csak Manderley

3OH!- My first kiss

Kesha- Blah blah blah

Katy Perry- Peacock

Megan Nicole- B-e-a-utiful

Gloria Estefan- Conga (remix)

Ricky Martin- Livin la vida loca

Tiao Cruz- Hangover

Rihanna- Don't stop the music

Glee- Stereo hearts

Darin- Step up

Elton John- Can you feel the love tonight

One Direction- Everithing about you

Glee- Summer nights

The Wanted- Chasing the sun

Molly Sandén- Why am I crying

Alexandra Stan- Get back

Cobra Starship- Middle finger

Anastasia- At the begining with you

Deana Carter- Once upon a December

Taylor Swift- Both of us

One Direction- More than this

Kelly Clarcson- Behind thes hazel eyes

Kelly Clarcson- Breakaway

Israel Kamakawiwo'ole- Somewhere over the rainbow

Backstreet Boys- Shape of my heart

Young Science Chill Murray (Nem One Direction!)

70. Fejezet- Most vagy soha

Sziasztok! Nem tudom mit szóltok majd ehhez a részhez de már régóta terveztem hogy írok egy ilyet. Nem hiszem hogy megszoktátok volna tőlem az ilyen részeket de ha nem tetszik nem kell elolvasni. Amúgy a 69. fejezetbe akartam de így jött ki. Puszi: Niki :*

Visszamentünk a terembe és elmondtuk hogy az esküvő lefújva. Mindenki ledöbbent. Egyedül apa örült. Niall viszont kihasználhatta az alkalmat. Lory felé fordult.

-Drága Lory! Hozzám jössz?- kérdezte és mindenki megnyugodhatott hogy lesz esküvő csak a szereposztás változott.
-Igen! Boldogan!- mondta Lory könnyes szemmel. Elkaptam Lory kezét és visszamentünk a lányokkal sminkelni és hajat csinálni.
-Annyira örülök nektek!- mondta Tina.
-Ha kell kölcsönadom a ruhámat!- ajánlottam amire a menyasszony csak egy bólintással válaszolt. Levettem és odaadtam neki. Lory-nak nem volt kísérője mivel csak az anyukájával él. A családja viszont nem is nagyon foglalkozik velük. Megcsináltuk a haját kisminkeltük és ráadtuk a ruhát. A csajok adtak nekem egy ruhát amiben visszamehetek.

-Corin! Lennél a kísérőm?- kérdezte Lory.
-Még szép!- átkaroltam a kezét és elindultunk. A nagyterem végében már nem álltam meg. Láttam Niall boldog mosolyát és Lory csillogó szemeit ami boldoggá tett. Ilyenkor szeretném tudni hogy mire gondolnak a férjjelöltek.

~Niall szemszöge:

Az hogy elveszem Lory-t annyira jó érzés volt. Amikor belépett a terembe majdnem elájultam. Gyönyörű volt. Az emberek felálltak a tiszteletére. Lassan jöttek és minden pillanatban őt néztem. Amikor előttem álltak Corin levette a kezéről Lory-ét és az és karomra tette.

~Az esküvő utáni parti (Corin szemszöge)

Harry és én az asztalnál ültünk és beszélgettünk. Kicsit megkönnyebbültem hogy nem kell férjhez mennem. Az asztalon fogtam a kezét és csak mosolygott.

-Hiányoztál!- mondtam neki és szégyenlősen leszegte a tekintetét.
-Most visszajössz hozzánk?- kérdezte terelve a szót és ráhagytam.
-Apa mondta hogy egy kis időt még töltsünk Floridában. Mindenki meg van hívva a villába. Sok hely van ott. Minden párra jut egy szoba.
-Hmm... jól hangzik!- nézett rám huncut mosollyal.
-Jaj! te mindig rosszra gondolsz!- ütöttem a vállába.
-Gyere ide te kis dilis!- mondta és közelebb húzódtam a székemmel. Átkarolta a derekam és megcsókolt. Felnéztem és láttam hogy Eleanor kisírt szemekkel jön ki a mosdóból.
-Bocs Harry de azt hiszem baj van!- felálltam és Ellie-hez siettem- Jól vagy?
-Haza kell mennem!
-De ugye nem Louis meg te...
-Nem! Csak az anyukámnak balesete volt és most kórházban van!- mondta elcsukló hangon.
-Minden rendben lesz!- megöleltem és elbúcsúzott mindenkitől mert sietni szeretett volna. Louis nem ment vele. Remélem tényleg nincs semmi baj köztük. Visszaültem az asztalhoz és mindenki óvatosan megkocogtatta a késsel a kristálypoharakat hogy Niall és Lory csókolják meg egymást.

~Másnap reggel:

Niall és Lory nászútra mentek Ellie pedig nem jött velünk így csak heten utaztunk apához. Illetve nyolcan ha apát is belevesszük. A repülőn elhülyültük az időt. Louis folyton poénos beszólásokat tett egy nő kalapjára de csak halkan nehogy meghallja valaki. Leszálltunk és apa sofőrje fogadott minket. Még szerencse hogy nagy a kocsija és mindenki befért.

-Mit terveztek mára?- kérdezte apa.
-Még nem tudjuk!- válaszoltam egyszerűen.
-Remek! Akkor este grillezünk addig lemehettek a partra!- apa javaslata mindenkinek tetszett. Hazaértünk és mindenki elfoglalt egy szobát. Én és Harry kézen fogva mentünk a szobámba. Átöltöztünk és mindenki készen állt a bulira.

Imádom ezt a számot... remélem nem baj hogy beraktam (naná hogy nem XD)

Lesétáltunk a partra és mindenki kiterített egy plédet. A víz felé kezdtünk rohanni de Harry gyorsabb volt mint én és felkapott futás közben.
-Most nem menekülsz!- nevetett és beledobott a vízbe.
-Segítség! Nem tudok úszni!- füllentettem miközben kapálóztam. Harry beugrott utánam és elmosolyodtam. Lenyomtam a víz alá de kár volt mert ahogy felállt a nyakába ültem.
-Játsszuk le!- mondta Liam és Danielle beleült a nyakába.
-Hát jó! A vesztes fizet egy fagyit mindenkinek!- mondtam mosolyogva.
-Rendben!- nevetett Dani. A fiúk nyakában ülve kezdtük egymást ütni és lökődni. Majdnem leestem de Harry nem hagyta.
-Megtartalak bébi!- mondta és én egy hirtelen mozdulattal lerántottam Danielle-t Liam nyakából. Megfogta a csuklómat és magával rántott. A vízben kötöttünk ki mindketten.
-Most ki győzött?- kérdezte a partról Zayn. Jól tudtuk hogy miért nem jön be hozzánk.
-Tényleg? Ki nyert?- kérdezte röhögve Harry.
-Ti győztetek!- mondta Liam és Dani.
-Akkor jöttök mindenkinek egy fagyival!- mondtam nekik és kimentünk a partra. Leültünk a plédekre és vártuk hogy hozzák a fagyikat. Harry ölében feküdtem és a vizet figyeltük. Az jutott eszembe amikor Cameron megkérte a kezem. Pont itt és pont ilyen tájt. Megettük a fagyit és visszamentünk a villába. Nem öltöztünk át mert tudtam hogy a medencét nem hagyjuk ki. Főleg ha még grillezünk is. Kiültünk a medence szélére és figyeltük a lemenő napot. A fák között átszűrődött a fény és csodaszép volt. Louis kicsit letörtnek tűnt.

-Mi a baj?- kérdeztem.
-Hiányzik Eleanor! Ilyenkor mindig arra gondolok hogy tetszene neki de nincs itt- mondta szomorúan. Vigasztalás ként a fejemet a vállának döntöttem és ő átölelte a vállam.
-A két szerelmem együtt van!- röhögött Harry. Nem bírtam megállni hogy ne lökjem be a medencébe.

-Ezt muszáj volt?- kérdezte kicsit mérgesen.

-Igen mert folyton piszkálsz!- kidugtam a nyelvem.

-Ezt még megbánod!- mondta és kimászott a medence szélére. Levette az ingét és kergetni kezdett. Futni akartam de elkapott.

-Ne!- kiáltottam de hiába volt. Berántott a vízbe és egy nagy csobbanás kíséretében elmerültünk. Olyan aranyos volt vizes hajjal. Elkezdett fröcskölni én pedig visszaadtam neki. Gyerekek ként pancsoltunk és még soha nem voltam olyan boldog mint akkor. Harry jól tudja hogy hogyan kell engem boldoggá tenni. Nem figyeltem és valaki elkapta a karomat. Ő volt az. Lehúzott a víz alá és úgy csókolóztunk mint még soha.

-Most már ideje kijönni!- mondta apa mert kész volt a vacsora.

-Megyünk!- kiáltottam. Harry kisegített a vízből és mentünk vacsorázni. Mivel Niall nem volt itt Harry-nek kellett megcsillogtatnia a gitártudását. Olyan jól állt neki a gitár hogy az eszméletlen. Énekléssel és beszélgetéssel telt el az idő.

-Mr. Richardson! Énekeljen egyet a régi dalaik közül!- kérte Harry.

-Elkérhetem?- átvette a gitárt és énekelni kezdte az egyik legszebb dalukat amit imádtam a Shape of my heart.

Harry vállának dőlve hallgattam a dalt. Már rég lement a nap és a csillagokat figyeltük. Az utolsó falatot is megettük és mentünk is aludni mert már mindenki álmos volt.

-Fiam!- állította meg apa Harry-t.

-Igen Mr. Richardson?- fordult vissza.

-Mostantól hívj csak Kevinnek!

-Rendben... Kevin.

-KEVIN!!!- rohant végig az udvaron Louis a galambjára célozgatva. A mi reakciónk csak ennyi volt.

~Másnap reggel:

Lementem a lépcsőn és eléggé melegem volt. Harry velem szemben állt én meg a lépcső tövében álltam és megakadt a szemem azon hogy más megint meztelen.

-Jó reggelt!- köszönt angyali mosollyal.

-Hát te? Nem félsz hogy apa vagy valaki kijön és meglát?

-Apukád elment a húgoddal a többiek meg a parton vannak.

-Ja! Jó!- mondtam egyszerűen és nem zavartattam magam. Lefeküdtem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét.

-Nincs meleged?- kérdezte.

-Ő... nincs! Ő... de! Melegem van!

-Jó reggelt!- ugrott hozzánk Louis.

-Hali!- köszöntem vissza.

-Valaki milyen szellősen öltözködik!- nevetett Lou és vetkőzni kezdett.

-Jaj ne kezd már te is!- forgattam a szemeimet.

-Inkább csatlakozz te is hozzánk!- kacsintott Harry.

-Nem!- vágtam rá.

-Légyszi!- kért Louis.

-Ugyan az a válaszom- olyan édesen nézett rám Harry hogy már nem volt szívem nemet mondani- Na jó!

-Ez az!- sikított Louis. Levettem a ruháimat és láttam hogy nagyon néznek.

-Fiúk! Verjétek ki a fejetekből! Tudjátok hogy nem vagyok olyan könnyűvérű! És azt is jól tudjátok hogy nem szeretem ha kettőnél többen csinálják!

-Ne izélj már bébi!- húzta az agyam Harry.

-Csak egyszer!- kérte Louis.

-Nem!- mondtam nekik ismételve eddigi válaszaimat- Figyelj Harry! Ha Louis-t akarod akkor ott van! Teperd le. De engem nem használsz ki arra hogy rajtam keresztül bújsz ágyba vele.

-Na jó! Oké!- törődött bele Harry és leültek mellém tévézni. A kezeimet karba tettem és a lábaimat keresztbe raktam. Nem nyúltak hozzám mert tudják hogy ilyenkor harapós vagyok. Nem tudtam a tévére figyelni. Végig a fiúkon volt a tekintetem. Legalábbis a férfiasságukon. Szétszedtem a kezem és leraktam magam mellé. Véletlenül a kisujjam hozzáért Louis combjához.

-Bocsi!- néztem rá szégyenkezve.

-Nem gáz!- legyintett. Valamiért elkalandoztak a gondolataim és azon kaptam magam hogy Lou combját simogatom. Sóhajtott egy nagyot én pedig nyeltem egy hatalmasat. Ezt már nem tudom kimagyarázni. Láttam hogy a simogatásom hatására Louis farka ágaskodni kezd. Egy kicsit elmosolyodtam és Harry-re néztem.

-Ami most történni fog az a falakon belül marad és nem beszélünk róla senkinek!- mondta Hazza és a combomat kezdte simogatni. Lou már nem bírt magával. Átkarolta a derekam és megcsókolt. Harry keze végigsiklott a hátamon és a csípőmnél átnyúlt a másik oldalamra. A melleimet kezdte masszírozni és ettől egy halk nyögést engedtem ki a számon. Louis és Hazza forró leheletét a nyakamon éreztem majd mindketten szívni kezdték a vékony bőrt. Harra elengedett és Lou óvatosan lefektetett a kanapéra. Lassan szétnyitotta a lábaimat és a belsőcombomat kezdte puszilgatni és haladt egyre beljebb. Harry leguggolt hozzám és megsimította a homlokom.

-Szeretlek!- mondta édesen. Louis elérte az érzékeny részemet és felszisszentem. Óvatosan végigcsalta a csiklómat.

-Én is szeretlek!- válaszoltam és Harry mosolyogva felállt. Visszamosolyogtam és láttam hogy már ő is készen ÁLL. Lágyan egy puszit nyomtam a makkjára és körkörösen nyaldosni kezdtem. Hagyta hogy kínozzam őt. Louis eközben "kíméletesen" belém nyomta két ujját és ütemesen ki-be húzogatta bennem. Harry egész hosszát a számba vettem és fel-le mozdulatokat végeztem a fejemmel. A kezemmel a golyóit masszíroztam. Kicsit nyöszörögtem. Lou észrevette hogy elég közel vagyok így abbahagyta.Én is békén hagytam Hazza-t Kiszállt belőlem Louis és a két ujját a számba nyomta.

-Látod milyen finom vagy?- kérdezte.

-Igen mert azt látni kell!- nevettem és ők is fogták az adást.

-Én is had! Én is had!- kiáltott Harry és átvette Lou helyét.

-Örömmel!- mondta Louis szemtelen mosollyal mert jól tudta hogy most őt veszem kezelésbe.

-Kicsi Louis már hiányolt!- nevetett Lou.

-Gyere csak közelebb!- kértem mire ő tett egy lépést és durván elkaptam a férfiasságát és a kezemmel kezdtem kényeztetni "Kicsi Louis-t".

-Hú! Baszd meg!- sóhajtott Lou. Harry profi módon kezdte ingerelni a lábam közti területet. Louis férfiasságának teljes hosszát végignyaltam és bevettem a számba. Ennek hatására akkorát nyögött hogy Harry felfigyelt és nevetni kezdett.

-Na mi van haver?- kérdezte röhögve.

-Kicsi Louis imádja ezt a napot!- morogta amin én nevettem Harry-vel együtt. Hazza felállt.

-Szeretnéd?- kérdezte csábító arccal.

-Ezt még kérdezed?- válaszoltam a szemeimet forgatva.

-Ácsi! Én is benne akarok lenni!- kiáltott Louis. Felálltam a kanapéról hogy Lou leülhessen. Beleültem az ölébe de úgy hogy belém csússzon. Hátulról átkarolt és együtt lefeküdtünk a kanapéra. Harry fölém hajolt és nem tudom hogyan de belém nyomta magát. Azt hittem szétszakadok. Egy kicsit vártak hogy megszokjam a két elég méretes szerszámot. Addig Harry letámadta a nyakam Louis keze pedig a melleimre tapadtak. Hazza lassan tolt egyet.

-Nem fáj?- kérdezte aggódva de csak a fejemet ráztam.

-Csináljátok!- mondtam halkan és Harry lassan tolni kezdett. Lou csak szuszogott alattunk ami nagyon édes volt. Én hatalmas hóhajtásokat engedtem ki magamból viszont Hazza elég nagyokat és férfiasakat nyögött. Kicsit gyorsított a tempón ami mindenki hangerejét megemelte. Még sosem csináltam egy embernél többel. Egyszerre legalább is. Az alhasam megfeszült és éreztem hogy nemsokára idő van. Harry még jobban begyorsított és éreztem hogy a fiúk nem bírják tovább. Ziháltak és morogtak mind a ketten. Louis a nagy élvezetben még jobban kiszívta a nyakam. Hazza már a végsebességben volt és éreztem hogy magával ragad az eufória. Egy hatalmas nyögés kíséretében elélveztünk. A fiúk forró nedve teljesen betöltött de talán túlságosan is mert nem hagytunk neki helyet így nagy része kifolyt a kanapéra. Kiszállt belőlem Harry és Segített leszállni Louis-ról. Lou mellkasán feküdtem és Hazza a hátamat simogatta. Erőtlenül próbáltunk levegőhöz jutni. Mikor már kezdett lassulni a szívverésünk felültünk.

-Ez jó volt!- mondtam a fiúkra nézve.

-Igen! Ez isteni volt!- helyeselt Harry.

-De Lou! Ugye tudod hogy most csaltad meg Eleanor-t?- kérdeztem és megint megcsókoltam.

-Dehogy csalta meg! Csak egy barátommal megosztottam egy különleges dolgot. És ízelítőt kapott az életem egyik legjobb részéből!- mondta Harry a nyakamat csókolgatva. Nevettünk és elindultam felöltözni. A fiúk is követték a példámat. A szekrényemből kivettem néhány ruhát és kimentem a konyhába.

Töltöttem kávét és leültem az asztalhoz. A fiúk lejöttek és kicsit megkönnyebbültnek látszottak.

-Most hogy megvolt a reggel mit csináljunk?- kérdezte Louis.

-Ti már reggeliztetek? És mit? Alig van itthon valami!- lépett be apa. Ezen elnevettük magunkat.

-Tejeskávét mogyoróval!- kacsintottam a fiúk felé akik alig bírták visszafogni a nevetést.

69. Fejezet- Most szóljak vagy hallgassak mindörökké?

Harry mellkasán feküdtem és csókolóztunk. De most már az ágyban voltunk. Cameron a legénybúcsúján volt így nem zavarhatott minket. Beletúrtam a hajába és mélyen a szemébe néztem.

-Tudod mióta vártam erre?- kérdezte.

-Tudom! Már annyira hiányzott ez!- válaszoltam és erőtlenül visszafeküdtem a mellkasára.

~Másnap reggel:

Kinyitottam a szemem és Harry fogadott. Nem értettem hogy mi történt az este de semmi jó ahogy ismerem magunkat.

-Jó reggelt kis hercegnőm!- mondta és megcsókolt.

-Harry! Mi történt az este?- kérdeztem kétségbeesve.

-Hát... te... meg én... lefeküdtünk.

-Hogy mi? Ma megyek férjhez! Jézusom! Az esküvő előtt megcsaltam Cameron-t.

Felkaptam néhány ruhát és lementem a konyhába ahol Dakota fogadott. Töltöttem magamnak kávét és leültem. A fejem majd szétszakadt a fájdalomtól.

-Jól vagy?- kérdezte.

-Nem annyira.

-Gyere! A lányok már várnak!- mondta és a lépcsőn Harry-t láttam totálisan meztelenül. Jesszus! Mi lesz ebből? Ha Dakota meglátja rájön hogy mi történt. Elmondta Cameronnak és lőttek az esküvőnek! Amit nem akarok.

-Ő... menj csak előre! Megyek majd én is!- löködtem kifelé miközben Harry-nek integettem hogy maradjon ott és ne jöjjön le de hiába. Már majdnem leért.

-Jó de siess...

-Sietek!- kilöktem az ajtón és becsaptam az ajtót. Huh! Ez egy hajszálon múlt.

-Mi van? Te normális vagy?- kérdezte Harry kómásan és átkarolta a derekam. Az ajkai a nyakamra tapadtak és éreztem hogy valami erősen nyomja a pizsinacimat. Naná hogy ő volt az!

-Ezt kérdezhetném én is! Direkt integettem neked hogy ne gyere le!

-Bocs! Tudod vonzanak a veszélyes dolgok. És mi lehetne veszélyesebb egy menyasszonynál ami nem az enyém?- kérdezte majd ellökött a falnak.

-Mit művelsz?- néztem rá értetlenül. Nem válaszolt csak letépte rólam a nadrágot és a melltartót. Ömm... és... megint azt tettük amit igazság szerint nem kellett volna.

~"Az" után:

Összeszedtem magam és felöltőztem. Harry már nem volt a házban így nyugodtan elindultam és fogtam egy taxit.

Egy kis hangulatfestés ;)

A szállodába mentem ahol a lányok már vártak hogy kisminkeljenek és megcsinálják a hajam. Tina szerette volna megcsinálni a hajam így ő kezdte. Kontyot szeretett volna csinálni de amikor összefogta a hajam...

-Milyen a nyakad? Tegnap ez még nem volt itt!- nyomkodta a szívás helyét amit este Harry csinált a nyakamra.

-Ő... meg tudom magyarázni!- kezdtem el de a lányok összenéztek.

-Amikor tegnap este Harry és te eltűntetek akkor hová mentetek?- kérdezte komoly arccal Lory.

-Hozzánk!- sóhajtottam.

-Tudhattam volna hogy nem lett volna szabad hagynunk ezt!- sóhajtott Ellie.

-Minden Dakota műve!- csapott az asztalra Danielle.

-Nem! Ez az én hibám! Nem Harry-é nem Dakotáé... Hanem az enyém! Túl közel engedtem Harry-t és ez lett belőle!

-És most? Hozzámész Cameron-hoz?- kérdezte Tina.

-Igen! Csak csináld a hajam mert ma esküvő lesz!- sikítottam és a lányok megint összenéztek.

-Ez esetben nem kontyot csinálok hanem csak begöndörítem a hajad- alig hogy kimondta végzett is.

-Hú! Mostantól úgy hívlak hogy Villámkezű Tina!- nevettem. Lory kisminkelt és elkezdtem felvenni a ruhát.

-Annyira szép vagy benne!- mondta már majdnem sírva Ellie.

-Köszönöm!- mondtam mosolyogva.

-Corin!- szólt Tina az ajtóból.

-Igen?

-Valaki látni akar!- Harry lépett be és elég rendesen megbámult.

-Na? Hogy tetszik?- fordultam felé.

-Wow! Hiszen te gyö... gyö... gyönyörű vagy!- mondta és le kellett ülnie.

-Félek!- néztem körbe- Két ember összeköti az életét? Ez gusztustalan! Mégis ki az a hülye aki ilyet csinál?...... A kacsákon kívül. De ki foglalkozik a kacsákkal? Azok hülyék!

-Jól van Corin! Nyugi! Szereted Cameron-t! És ő is szeret téged!- nyugtatott Dani.

-Igaz!- nyugodtan leültem Harry mellé aki egy percig sem vette le rólam a szemét.

-Sziasztok! Zavarhatok?- lépett be apa.

-Apa!- léptem oda hozzá és átkaroltam.

-Kicsim! Csodaszép vagy!- mondta apa- Lassan itt az idő!

-Akkor menjünk!- mondta Harry és kiment.

A lányok is előrementek és apa karját átkaroltam. Még életemben nem voltam olyan izgatott mint akkor. A szálloda nagytermében adnak össze minket. Belegondolni is furcsa hogy én mint feleség? Talán őrültségnek hangzik mivel még csak 20 éves vagyok. Beléptünk a terembe ahol mindenki felállt a tiszteletemre. Megláttam Cameron arcát és a mosoly lefagyott az arcomról. A lábam földbegyökerezett és mozdulni sem bírtam amikor Harry-t is megláttam. Ott állt mellette mint tanú. A gyomrom remegni kezdett.

-Kicsim jól vagy?- kérdezte aggódva apa.

-Nekem ez nem fog menni!- mondtam halkan. Apa Cam felé intett a szemével és abban a pillanatban elindult felém.

-Mi a baj?- kérdezte Cameron.

-Én... nem is tudom.

-Nem akarod?- én csak álltam ott mint egy hülye és tudtam hogy a nemet nem fogadja el válasznak. Láttam a tekintetén.

-Lefeküdtem Harry-vel!- mondtam halkan.

-Tudom! Tudom hogy régen jártatok de...

-Nem! Nem arra gondoltam!- eltűrtem a hajam hogy tisztán láthassa a szívás nyomát.

-És szeretnéd? Még mindig szeretnél a feleségem lenni?

-Szeretném de...

-Corin! Én próbáltam. Tényleg megpróbáltam nem észrevenni és elhitettem magammal hogy boldog vagy velem! De rájöttem hogy én nem adhatom meg azt amit ő. Neked nem rám van szükséged! És ha szeretlek akkor elengedlek és nem kínozlak.

-Sajnálom!- lehúztam a gyűrűt és visszaadtam neki. Átkaroltam a nyakát- Valaki más jobban tud téged szeretni nálam.

-Kicsoda?

-Dakota!- mosolyogtam és kimentem a kertbe. Szerencsére közel volt.

~Harry szemszöge:

Nem értettük hogy miről beszélnek de amikor láttam hogy Corin kimegy én is utánamentem. Nem tudom hogy ilyenkor mit érezzek hiszen még nem volt ilyen helyzet az életemben. Csak mentem utána.

Megállt és megfogtam a vállát.

-Jól vagy?- kérdeztem mire ő megfordult és a nyomát sem láttam hogy sírt volna.

-Jól vagyok!

-Annyira sajnálom!

-Nem kell! Mindössze kiderült hogy milyen törékeny volt. És hogy ez az egész 6 hónap hazugságokra épült- itt már láttam hogy el fog törni a mécses.

-Sírsz?- kérdeztem.

-Nem! De most apa megnyugodhat hogy veled csaltam meg Cameron-t! Őt szívből gyűlölte de téged nagyon szeret.

-És te? Te szeretsz még engem?

-Nem tudom miért de igen! A történtek ellenére még mindig teljes szívemből szeretlek!

68. Fejezet- A fergeteges leánybúcsúztató

Cameron bemutatott a családjának és az anyukája nagyon aranyos volt. Az apukáját nem ismerhettem meg mivel elváltak és most nem tudják hogy mi van vele. Beszélgettünk és bejött Bryce. A lábának már semmi baja nem volt. Láthatóan mérges volt amiért nem tudott megszerezni magának. De hát kit érdekel? Had duzzogjon!

-Anya! Minél előbb össze akarunk házasodni szóval ha nem gond akkor lefekszünk mert még egy csomó dolgunk van holnap!- mondta Cameron és egy puszival elbúcsúztunk és felmentünk Cam szobájába.
-Tudod mire gondoltam?- kérdeztem miközben leültem az ágyra.
-Ne kímélj!- ült le mellém.
-Dakotát kérem fel nyoszolyólánynak!
-De jó ötlet!
-Én most bemegyek fürdeni. Öt perc!
-Ismerem azt az öt percet!- nevetett.

~Másnap:

Felkeltem és az első dolgom az volt hogy felöltőzzek. Reggelizni nem volt kedvem így felhívtam Dakotát hogy találkozzunk és fél óra múlva már az utcán sétálgattunk.

-És milyen ruhára gondoltál?- kérdezte Dakota.
-Még nem tudom!- megálltunk egy esküvői bolt előtt és a kirakatot néztük.
-Menjünk be!
-Nem néznek majd hülyének?
-Ott a kezeden a belépő!- mutatott a gyűrűre.
-Ez igaz!- mondtam és bementünk nézelődni. Eladó nem volt sehol így mi magunk néztünk körbe.
-Ez?- kérdezte.
-Nem! Ez túl fehér!
-Nem fehéret akarsz? Akkor milyet?
-Méregzöldet!- viccelődtem.
-Na jó akkor nem rád bírom a szín választást! A fazonba beleszólhatsz! Az milyen legyen?- nem válaszoltam mert miközben beszélt én továbbmentem és belebotlottam egy próbababába amin egy lélegzetelállító ruha volt.
-Dakota! Ezt nézd!
-Jézusom! Ez csodaszép!- ámuldozott- Próbáld fel!- elkezdtük levenni a ruhát.
-Ne érts félre én csak nézelődök- beszéltem a próbababához. Bementem az öltözőbe és felvettem.
-Na? Mit szólsz?- léptem ki Dakotához.
-Hűha! De hiszen te gyönyörű vagy!- nézett végig rajtam- Nézd! Le van árazva 50%-kal! Meg kell venned!
-Cameron-nak tetszene?
-Neki minden tetszik ami rajtad van!- mondta és kifizettük a ruhát mert addigra már visszatért az eladó.

~2 órával később:

Dakota és én mindent elintéztünk amit csak lehetett. Hely ruha étel ital virág meghívó. Minden ami kell megvan. Cameron nem volt otthon így beraktam a szekrényembe. A meghívókat Dakota elkérte és mondta hogy majd ő elintézi. A meghíváslistámat odaadtam neki és böngészni kezdte.

-A fiúkat nem hívod meg? Miért?- kérdezte teljesen ledöbbenve.
-Nem akarom Harry orra alá dörgölni hogy férjhez megyek. De az meg hülyén néz ki hogy csak őt nem hívom meg. Így nem kap egyikük sem.
-Értem! Figyelj! Tartalékmeghívókat tudnál adni? Az első néhányat mindig elrontom.
-Jó! Megyek és hozok még.

~Dakota szemszöge:

Corin felment a meghívókért. Támadt egy remek ötletem hogy hogyan szerezhetném vissza Cameron-t. Ha tönkreteszem az esküvőt. És már tudom is hogy mivel tudnám ezt megtenni. A fiúkat is meghívom. Harry tuti nem tud majd uralkodni magán.

-Itt vannak!- rohant le a lépcsőn a meghívókat lobogtatva.
-Köszi! Akkor én megyek is- átvettem a lapokat és már indultam is.

~Egy hét múlva (Corin szemszöge)

Dakota mondta hogy megszervezi a leánybúcsúztatómat. Holnap után lesz az esküvő és nem izgulok. Tényleg nem tudom hogy miért vagyok ilyen nyugodt. Talán Cam mellett érzem hogy biztonságban vagyok. Reggel felkeltem és éreztem a kávé illatát.

-Jó reggelt kicsim!- üdvözölt Cameron.
-Szia!- megdörzsöltem a szemeimet és felültem.
-Hoztam kávét!- átadta a bögrét és megittam.
-Köszi! Ez jól esett!- leült mellém és belenézett a szemembe.
-Néhány nap múlva ilyenkor már a feleségemnek mondhatlak!- mondta üveges tekintettel.
-Alig várom!- átkaroltam a nyakát és lassan megcsókolt. Visszafeküdtem az ágyba és fölém hajolt.

-Corin! Mondani akartam valamit de most nem jut eszembe!- mondta két csók között.
-Most nem is kell beszélned! Fontos volt?- kérdeztem és a nyakára tapadtak az ajkaim.
-Úgy emlékszem hogy eléggé!- ellöktem magamtól és furán néztem rá.
-Akkor inkább fejezzük be amit csinálunk és menjünk ki a nappali...... ba- rontottam ki az ajtón és a kanapéról egy ismerős arc bámult rám.

Szóhoz sem jutottam. Mindenki itt volt. A fiúk a lányok. Szóval mindenkivel aki csak fontos volt nekem egy fedél felett voltunk újra.

-Srácok!- sikítottam és odafutottam hozzájuk hogy megöleljem őket.

~Harry szemszöge:

Azt hittem túl vagyok Corin-on de amint kilépett a szobából ismét régi érzések lobbantak lángra bennem. Csodaszép volt eddig is de még szebb lett amióta nem találkoztunk. Csak ültem és néztem őt. A gyomrom remegett és éreztem ahogy egyre közelebb jön. Lefagytam. Mozdulni sem bírtam.

-Már meg sem ölelsz egy régi barátot?- kérdezte. Felálltam és szorosan átkarolt.
-Hi... hiányoztál!- nyögtem ki magamból egy szót de azt is dadogva. Elengedett de a derekán volt a kezem. Az övé is. Könnyek csillogtak a szemében amitől még szebb volt. Hogy lehet valaki ilyen gyönyörű?
-Te is hiányoztál!- mondta elcsukló hangon és egy puszit nyomott az arcomra.
-És hol van a szerencsés vőlegény?- kérdezte Liam amivel tönkretette a pillanatot.
-És mutasd a gyűrűt!- kérték a lányok és kinyújtotta a kezét hogy mindenki jól megnézhesse. A gyűrű közel sem volt olyan szép mint a viselője.
-Cameron nemsokára jön de már találkoztatok vele- nevetett Corin angyalian.
-Igen találkoztunk vele!- mondta Niall. Cameron kijött a szobából és átkarolta Corin derekát. Rossz volt végignézni ahogy megcsókolja.
-Had mutassam be a barátaimat. Louis Eleanor Liam Danielle Niall Lory Zayn Tina és Harry- mutatott be minket a vőlegényének.
-Jó reggelt!- lépett be egy szőke hajú lány.
-Szia! Srácok. Ő itt Dakota. Ő segített megszervezni az esküvőmet.

 ~Másnap (Lory szemszöge)

A lányokkal a kávézóban ültünk és Corint vártuk. Mindenki előtt ott volt a tejeskávé és beszélgettünk.

-Nektek szimpi ez a Dakota?- kérdezte Ellie.
-Nekem nem!- mondta Dani.
-És mit szóltok ahhoz hogy a fiúk leánybúcsúztatóra akarnak menni?- kérdezte Tina.
-Én azt javaslom hogy távol kéne tartani őket Corintól. Harry nem kerülhet a közelébe mert ekkor kitör a botrány!- mondtam a lányoknak.
-Akkor mi legyen?- kérdezte Ellie.
-Sziasztok!- lépett hozzánk Corin.
-Szia!- köszöntünk egyszerre. Hirtelen mindenki elcsendesedett.
-Mi a téma?- kérdezte ártatlan kíváncsisággal.
-Hogy milyen lélegzetelállító az esküvői ruhád!- füllentett Tina.
-Csodaszép vagy benne!- mondta Ellie.

~Este (Corin szemszöge)

Bementünk a klubba és két nagyobbacska ember bekísért minket egy terembe amit a csajok béreltek ki a leánybúcsúztatómra. Leültünk a kanapékra és bontogatni kezdtem az ajándékokat. Elég merész ajándékokat kaptam. Eleanor ehető harisnyatartót adott. Danielle egy szexnaptárral lepett meg. Tina egy doboz pénisz alakú tésztával örvendeztetett meg. Amikor Lory ajándéka jött egy jó dobozt hozott be egy srác aki eléggé ki volt gyúrva.

-Maguk rendelték ezt?- kérdezte és egy magnót húzott ki a dobozból.
-Igen!- sikította röhögve Lory. A srác táncolni kezdett és vetkőzve szambázott közelebb hozzám. Uram Jézus! Lory! Mi az istent kapok én tőled? A lányok bevadultak és keményen inni kezdtek. Valamiért én nem figyeltem a srácot pedig elég sokszor elsiklott az orrom előtt a dudorodó boxere. Mikor már megelégeltem megkértem hogy menjen amire a lányok erősen jajgattak.
-Ne haragudjatok de én nem vagyok odáig ezért!- mondtam.
-Akkor az én ajándékom jobban fog tetszeni!- mondta Dakota és minden elsötétedett. Hirtelen világos lett és elindult a zene.

Amikor megláttam hogy a fiúk énekelnek abban a pillanatban elmosolyodtam. Harry-nek volt egy gesztusa amit nagyon bírtam.

A dal után lejöttek hozzánk inni. Harry folyton engem nézett és egy idő után nem bírtam visszafogni magam. Meg akartam előzni a bajt így hazaindultam. Félúton valaki elkapta a karom. Megfordultam és Harry gyönyörű zöld szemeit láttam. Hirtelen kirántottam a karom a szorításából és futni kezdtem. Berohantam a házba. Csak álltam és nem értettem mi történik. Ajtócsapódást hallottam de nem tudott meghatni. Lépteket hallottam a hátam mögött majd a combomon éreztem egy kezet. Erre már megfordultam. Ismét Harry volt az.

-Akarlak!- súgta a fülembe.
-Én is!- válaszoltam teljes öntudatlanságban az italtól. Az ajkaink összetapadtak és egyre hevesebben kezdtünk csókolózni. A keze végigsiklott a combomon a fenekemen és a hátam át a vállamig ahol hátrafésülte kezével a hajam és lassan szívni kezdte. Istenem! Ez a szenvedély már annyira hiányzott! Lehúzta a ruhám cipzárját hátul és kibújtam belőle. Megszabadult a pulcsijától én pedig leszedtem róla az inget. A keze ismét végigsiklott a hátamon és kicsatolta a melltartómat amit eldobott a konyháig. Lefeküdtem a kanapéra ő pedig leszedte magáról a nadrágot a boxerével együtt. Fölém hajolt és ismét csókolózni kezdtünk. A csipkés tangámat egy pillanat alatt lerántotta rólam. Kicsit lejjebb mászott ahol a hasamat kezdte puszilgatni. A többit már ti találjátok ki!

67. Fejezet- Áldás vagy átok?

Csak álltam ott mint egy hülye. Még életemben nem gondoltam házasságra. Váratlan volt. Amikor kinyitotta a dobozt majdnem elájultam. A gyűrű egy vagyonba kerülhetett. Uram isten! Uram isten! "Corin Richardson neked megkérték a kezed te meg leblokkoltál!" szólalt meg egy belső hang. Abban a pillanatban egy olyan mennyiségű boldogság áradt szét a testem minden pontjába mint még eddig soha. Hogy én menyasszony? Feleség? Anya!? Még kicsit fiatal vagyok ehhez. De közben akarom is.

-Hozzám jössz?- kérdezte ismételve a kérdését.
-Ő... hát... izé...- nyögtem ki magamból. Cameron szomorúan nézett maga elé. Lehajoltam hozzá és megcsókoltam.
-Mostantól szólíts Mrs. Crigger- nek!
-Akkor ez igen?- nézett fel rám kiskutyaszemeivel.
-Igen!- mondtam mosolyogva és az kezemet az arcára tettem.

Egy kis zene a folytatáshoz ;)

Lágyan megcsókolt majd az ujjamra húzta a gyűrűt.

Átkarolta a derekam és magához húzott. Ismét megcsókolt és láttuk hogy lassan lemegy a nap. A lepedőn ültem Cameron illetve most már a vőlegényem karjaiban és néztük ahogy a nap utolsó sugarai táncoltak a víz fodrain. Boldog voltam abban a pillanatban.

-Lassan lemegy a nap!- mondta Cam.
-És?
-Haza kéne menni!
-Minek? Most olyan boldog vagyok! Ne szúrjuk el a tökéletes pillanatot!

Még szorosabban átkarolt és figyeltük ahogy végleg eltűnik a nap a léthatárról. Néhány csillag tűnt fel az égen. Fél óra múlva már majdnem teljesen sötét lett. Egymás mellé feküdtünk a pléden és figyeltük a csillagokat. Néha ránéztem a gyűrűre és szívmelengetően szép pillanat volt. Belegondolni hogy menyasszony lettem és hogy nemsokára feleség kicsit nyomasztó volt de örültem hogy egy olyan emberrel csinálom végig aki tényleg szeret mert Harry-ben már nem tudnék megbízni. Lassan már kezdtünk fázni így felöltöztünk és elindultunk haza. Otthon már apa várt minket elég bosszúsan.

-Gyertek vacsorázni!- mondta és elindult a konyhába.
-Valami baja van?- nézett rám aggódva Cam.
-Hát... mindenesetre várjunk még egy kicsit!- javasoltam és bementünk a konyhába.
-Beth! Hozza be a vacsorát!- mondta apa az asztalnál ülve és újságot olvasva. Leültünk mi is és bevallom kicsit féltem elmondani hogy már menyasszony vagyok. Cameron megszorította a kezem hogy biztasson.
-Őőő... Apa!- szóltam neki de tovább olvasta az újságot- Letennéd egy kicsit és figyelnél rám?
-Tessék!- mondta apa és lecsapta maga elé az újságot.
-Mondanunk kell valamit! Tudod én... vagyis Cameron... hát... megkérte a kezem!- böktem ki halkan.
-Tessék?- kérdezett vissza.
-Menyasszony vagyok!
-Jó! Rendben!- mondta rezzenéstelen arccal és kiment. Egymásra néztünk és mindketten meglepődtünk.
-"Jó! Rendben!"? Ennyi? Esetleg fulladjunk meg vagy valami egyéb megjegyzés? "Jó! Rendben!"? Hát nem "Jó Rendben!"- akadtam ki.
-Corin! Nyugi!- próbált csillapítani Cameron de nem ment. Apa után mentem aki az erkélyen mérgelődött.
-Apa! Nem örülsz?- kérdeztem kicsit félve.
-Mindegy mit mondok! Úgy is hozzá mész!
-Igen! Hozzá megyek! És akkor mi van? Legalább boldog vagyok! Ez jó nem? Anyával mindig azt akartátok hogy boldog legyek nem?
-De igen! De ne egy ilyen...
-Ilyen mivel? Ne legyél ilyen lenéző! Mond! Te látsz a felhúzott orrodtól? Cameron egy normális és rendes srác! Igazán örülhetnél hogy nem egy kiszámíthatatlan önző és gyerekes fiúval vagyok mint Harry!
-Fogd már fel hogy ő a hozzád illő és nem ez! Corin! Neked elment az eszed!
-Akkor itt sem vagyok!- kiabáltam és kirohantam az utcára. Csak mentem és nem tudtam elhinni hogy a saját apám nem örül a boldogságomnak. Leültem egy parkoló szélén levő padkára és a csillagokat néztem.
-Minden rendben?- hallottam Cam hangját.
-Nem! Semmi sincs rendben! Mihamarabb hozzád akarok menni! Túl akarok lenni ezen és apámtól távol akarok kerülni!- mondtam a karjaiban sírva.
-Akkor holnap hazamegyünk bemutatlak a szüleimnek és megtervezzük a tökéletes esküvődet!
-De ez nem csak az én esküvőm!
-Tudom! De szeretném ha te lennél a főszereplő!- szorosan átölelt és csókolózni kezdtünk. Már elég későre járt így visszamentünk. Szerencsére apával nem futottunk össze.

~Niall szemszöge:

A turnénak már rég vége volt. Lory és én Twittcam-en lógtunk. Én a saját laptopomat használtam ő meg az övét.

-Niall nézd!- fordította felém a laptopját Lory.
-Mi az?- odanéztem és láttam hogy Corin és valami srác kézen fogva sétálgatnak és mellettük Corin kezén kinagyítva díszeleg egy gyűrű. Elkerekedett szemekkel bámultam őket. Boldognak tűntek. Ha Harry megtudja akkor ki fog akadni. Elköszöntem és lecsaptam a laptopot. Kimentem a többiekhez és értetlenül néztek rám.
-Mi van haver?- nézett rám Harry.
-Semmi jó! Nézzétek!- mondta Lory és mindenki körbeállta a laptopot. Harry-t figyeltem aki eléggé elkenődött. Bement a szobájába és becsapta az ajtót.
-Beszéljek vele?- kérdezte Louis.
-Menj!- mondta Liam.

~Louis szemszöge:

Bekopogtam Harry-hez és hallottam ahogy mindenfélét hozzávág a falhoz.

-Harry! Bejöhetek?- kérdeztem és benyitottam. Láttam hogy valami élesnek látszó tárgy repül felém így védekezés ként gyorsan behajtottam az ajtót.
-A francba! Annyira éreztem hogy mindent elbaszok! Minek kellett megcsalnom? Akkor most én venném el és nem egy ilyen csicska!- mérgelődött.
-Jól vagy?- bementem hozzá és tovább kiabált. Egy idő után már csak Corin képe felé fordult és valami ilyesmi fejet vágott.

Még életemben nem láttam ilyennek. Féltem hogy valami hülyeséget akar majd csinálni. Ilyen helyzetben nem voltam még soha így azt sem tudtam hogy mit kell ilyenkor tenni vagy mondani. Megfogta Corin képét és a földhöz akarta vágni.

-Hülye kurva!- kiáltott.
-Normális vagy?- fogtam le a kezét de kicsúszott a kép a kerettel együtt és hatalmas csattanással eltört. Az üvegszilánkok felsértették a képet. Harry sírva borult a földre és a kezeivel a kép előtt támasztotta meg magát. Leguggoltam hozzá és megöleltem.
-Miért? Miért voltam olyan meggondolatlan? Beleszeretett egy másik srácba amikor olyan boldogok voltunk?
-Nem tudom! De minden rendbe fog jönni!