133. Fejezet- Pofáraesés

A klub színpadán próbáltam Lilkával és Reilával amíg Tori a szokásos szülinapi bevásárlását tartotta. Az egyetlen nap amikor egyedül vásárol. A dalt már vagy hetedszer énekeltem el így leültünk pihenni.
-Most pedig... számolj be Nick-ről!- mondta izgatottan Lilka.
-Igazán kedves és romantikus. De az ágyban sem rossz- meséltem büszkén.
-Ugye tudod hogy ő az utolsó kuncsaftod volt- mondta Reila. Ez egész végig eszembe se jutott egészen addig. Még pár szót beszéltünk aztán a lányok hátra mentek. Én pedig unatkoztam és elkezdtem dúdolni csak úgy.
-Ez nem is olyan rossz!- mondtam halkan és elkezdtem szöveget is költeni hozzá- I don't wear designer clothes...
-Tényleg nem rossz- felnéztem és Niall állt előttem.

-Köszi! És szia! Mit keresel itt?- kérdeztem eléggé meglepetten.
-Szinte mindig itt vagyok ha tehetem. És ma szabadnapunk van szóval eljöttem és hallottam ahogy próbáltok. Figyelj! Jó hangod van de túl erőltetett. Kicsit nyugodj le és próbáld szívből énekelni ne az agyadból.
-Ne kritizálj!- felháborodtam.
-Jó! Nem piszkállak. De amit az előbb énekeltél... Kinek szól?
-Tegnap este megismertem egy fiút és... hát... talán neki.
-És Harry? Ő bolondulásig szeret téged. Mindig rólad beszél és hallom a hangján hogy nem viccel.
-Niall kérlek! Harry és én... Hogy is mondjam... Már mást szeretek!
-Akinek szól a dal?
-Talán. Sőt... Teljesen biztos vagyok benne.
-Ezt sajnálattal hallom! Már értem hogy miért nem bírnak a többiek. Ne játssz vele! Ő komolyan szeret. Az a másik srác... nem tudom hogy ki ő! De tudom hogy Harry...
-Hagyd abba! De hogy érted hogy nem bírnak?
-Csak nem fáj hogy életedben először utálnak? Képzeld nem vagy a világ közepe!- kezdett még jobban az agyamra menni.
-Niall...
-Ne! Briettha! Te egy kétszínű olcsó kis kurva vagy tudd meg! Nem fogod tönkretenni Harry-t azzal hogy szórakozol vele! Gyűlöllek!
-Szóhoz juthatok én is?- kiáltottam
-Nem vagyok kíváncsi a mentegetőzésedre!
-Akkor is meghallgatsz!- elkaptam a csuklóját és visszafordult.
-Mondd!

-Tudom hogy milyen vagyok. Ahogy azt is hogy nem vagyok tökéletes vagy a világ közepe. És Harry egy csodálatos fiú. De nem tudom vele elképzelni az életem. Amióta tudom hogy milyen. Az ember néha azt hiszi hogy ismer valakit de aztán rájön hogy amit tud róla az csak a neve. És minden ami eddig volt csak hazugság. Sajnos olyan oldalát kellett megismernem ami kiábrándító volt. Nem akarom hogy megtudd mert te is meggyűlölnéd. Szóval amíg nem tudod az okot ne próbálj beleszólni abba amit csinálok. Tudom hogy nem ártok vele senkinek. Ez a tudat nyugtatott meg egész életemben. Próbálok megfelelni embereknek akik fontosak nekem. De tudod mit? Fáradt vagyok! Nem akarok tökéletes lenni! És tudom hogy sosem lehetek az. Szóval... Szépen kérlek Niall... Próbálj megérteni!- a sírás szélén állva megfogtam a csuklóját és görcsösen szorítottam.
-Én jól ismerem Harry-t és ez a színjáték nem fog meghatni! Törődj bele hogy mi vagy! Ez is maradsz! Egy kurva!- lerázta magáról a kezem és megvető pillantással elment.
-I don't wear designer clothes, I don't go to the finest schools but, I know, I ain't no fool...- énekeltem de nem tudtam folytatni. Az egyik ok az volt hogy elakadtam a szöveggel a másik meg az hogy szörnyen éreztem magam. Jól tudtam hogy Niall igazat mondott. Írtam egy SMS-t a lányoknak hogy kicsit sétálok és kimentem az utcára. Két házzal arrébb leültem egy padra és ott kicsit magamba szálltam. Mindenben igaza volt! Egy dologban nem! Változtathatok magamon.
-Cigit?- hallottam mellőlem egy hangot és csak akkor jöttem rá hogy sírok. Oldalra néztem és a fura félszemű alak volt az a Dark Side-ból.
-Régebben elutasítottam volna... de most kivételt teszek- elvettem tőle a cigit és meggyújtotta nekem.
-Baj van főnök?
-Nem vagyok főnök! Még csak tag sem vagyok!- válaszoltam és beleszívtam a cigibe.
-Hiányzik a bandának. Amióta elment magáról áradoznak.
-Nem sokszor láthatnak meztelen lányt azon az ágyon ha ennyire felizgattam a fantáziáját a bandának.
-Ön csodálatos hölgy. Csak rossz helyen van.
-Talán most minden megváltozik.
-Tudom.
-Honnan?
-Én mindent tudok ami ebben a városban zajlik. Többek közt ezért vagyok tag. Beszámolok az eseményekről.
-Hasznos tag lehet.
-Igen! A főnök így tud meg önről mindent. Jól tudom ki maga. És ha az édesanyja látná magát nem lenne túl büszke!
-Ismeri az anyámat? Még él vagy tényleg igaz amit mondtak nekem?
-Csak a főnöknek adhatok ki információkat. De annyit elárulhatok hogy szeretne találkozni magával.
Több kérdésemre nem válaszolt. Felálltam a padról és a falba nyomtam a cigit. Szóval anya nem halt meg. Ahogy mentem vissza végiggondoltam azt ami eddig történt egész életemben. Mi kerülhette ki a figyelmemet?
-Próbálhatunk tovább vagy tovább depizel Niall miatt?- kérdezte Reila.
-Folytassuk!- mondtam és már a színpadra is léptem. Egy ideig melegítettük a színpadot aztán beugrottunk a kávézóba. Luke nem volt bent így nem tudtam beszélni vele. Miközben ittuk a kávénkat Tori is beesett közénk.
-Sziasztok csajok! Eszméletlen hogy pont ma találtam a legjobb cuccokat...- elkezdett mesélni a vásárlásról én meg csak az ablakot bámultam. Még mindig nem hittem el hogy él az anyukám. Mi történhetett amikor beadtak? És vajon a lányok szülei is élnek? Néha ránéztem a lányokra hogy mit csinálnak de nem tudott lekötni. Otthon viszont meglepetésemre Nick várt.

Izgatottan a nyakába ugrottam és megcsókoltam.
-Ennyire hiányoztam?- kérdezte.
-El se tudod hinni mennyire- válaszoltam a vállába fúrva az arcom.
-Gyertek be! Még egy csomó dolgot meg kell tennünk a nagy esemény előtt- mondta Reila és bementünk a házba. A fiúk leültek a kanapéra mi meg felmentünk a szobánkba hogy kiválasszuk a ruhákat estére.
-Ezt nézzétek!- mondta Tori és egy nadrágot mutatott nekünk.

-Ez olyan mintha lehányta volna egy csillámpóni!- nevetett Reila.
-Nekem tetszik!- duzzogott Tori.
-Az ő véleménye a fontos- mondta Lilka.
-De ha rá bízzuk...- kezdtem volna de befogta a számat.
-Ez egy ilyen este lesz. Minden csillog és villog. Olyan mint a mi kis Torink- mondta Lilka megvédve Tori véleményét.
-Na jó! De nem veszek fel ilyen nadrágot!- mondta Reila és kiment a szobából.
-Ezen az estén mindenki csillogni fog szóval szeretném ha ti is köves ruhákat vennétek fel- mondta Tori könyörgő szemekkel.
-Na jó! Én benne vagyok. De csak mert szeretlek!- mondtam és én is kimentem. A szobámban elkezdtem keresni azt a ruhát amit már évek óta nem láttam de tudtam hogy az a tökéletes. Persze a szekrényem legmélyén volt. Felkaptam és átmentem Tori szobájába.
-Na milyen?- kérdeztem.
-Tökéletes!- ugrándozott Tori örömében.
-Remek. Akkor lemegyek megmutatni a fiúknak- mondtam és kimentem a szobából. Miközben lementem a lépcsőn láttam hogy a fiúk eléggé elmerültek a beszélgetésben.
-...és szerintem... Hű! Bree istenien nézel ki!- nézett végig rajtam Nick.
-Köszi! Mike te mit szólsz?- kérdeztem érdeklődve.
-Egyetértek! De Tori mikor jön? Mert kérdezni szeretnék valamit tőled és nem szeretném ha hallaná- mondta Mike.
-Szerintem ellesz még egy darabig. Mesélj!- mondtam és leültem a két fiú közé. Nick kapásból rátette a kezét a combomra.
-Tudod mennyire szeretem Torit. Ő a mindenem. És meg szeretném kérni a kezét.
-Oké! De miért nekem mondod?
-Mert amikor megkértem hogy sorolja fel a legjobb barátait téged mondott elsőnek. És mivel a szülei ismeretlenek mindannyiunk számára a te áldásodat szeretném kérni.
-Hát ez most mellbe vágott. De mivel tudom hogy imád téged... Áldásomat adom.
-Köszi Bree! Ez lesz a legszebb estém ha igent mond. És a gyűrű is itt van. Megnézed?
-Ez maradjon titok számomra is. De honnan sejtetted hogy engedélyt adok?
-Mert tudom hogy jót akarsz Torinak és az összes barátodnak.
-Jó hogy legalább te így látod- lenéztem a földre.
-Bocsi! Megtudnád merre van a mosdó?- kérdezte Mike.
-Ja persze! Arra találod!- mutattam az ajtó felé és felállt.
-Köszi!- elment én pedig egyedül maradtam Nick társaságában.
-Nagyon dögös vagy ebben a rövid szoknyában ugye tudod?- kérdezte Nick és a keze egyre feljebb csúszott a lábamon.
-A te kedvedért vettem fel. De vigyáznod kell rá mert ez lesz rajtam este.
-Ha vigyáznunk kell rá akkor inkább vedd le.
-Végül is a lányok ruhát válogatnak. Általában órákat vesz el az életükből- erre csak egy huncut mosolyt engedett el és megcsókolt. A hátamra csúszott a keze és a ruha cipzárját kereste.
-Zavarunk?- kérdezte Reila a konyhából. Hirtelen mindketten felegyenesedtünk és ijedten néztünk a konyha irányába.
-Jézusom! Menjetek szobára!- fogta a fejét Mike.
-Igyunk gyorsan egy kávét és menjünk- javasolta Lilka és felálltunk.
-Bree! Segítenél?- lépett hozzám Mike.
-Persze! Miben?- kérdeztem és megfogta a csuklómat. Elindultunk a hátsó kertbe ahol felkapta a gitárját.
-Szeretnék énekelni neki egy dalt de nem tudok írni. Segítesz?- kérdezte és mindketten leültünk egy-egy napozóágyra.
-Persze! És van is egy jó ötletem. Mikor próbáltunk csak úgy beugrott egy szöveg amit rögtön énekeltem is. De eddig csak én hallottam.
-Elénekelnéd?
-Persze... I don't wear designer clothes, I don't go to the finest schools but, I know, I ain't no fool baby... Ennyi.
-Ez így jobb lenne- elkezdett gitározni és énekelte a szöveget.
-Igazad van! Így jobb.
Alig telt el két óra és készen is volt a dal. A többiek rég elmentek szóval mi maradtunk.
-Izgulok a leánykérés miatt- sóhajtott miközben felálltunk.
-Hogy akarod megkérni?- kérdeztem.
-Miután elénekeltük a dalt... Valahogy így! Drága Tori!- a szemembe nézett és úgy tett mintha én lennők Tori- Pár hónapja ismerlek és egész jól ismerlek már. Az iskolában mindketten sokat tanulunk az érzésekről és hogy kifejezzük magunkat de én mégis keveset tudok. De egy valamit pontosan tudok. Hogy mindennél jobban szeretlek! Tori... Hozzám jönnél feleségül?- letérdelt és elállt a szavam. Az villant át az agyamon hogy vajon az én kezemet is ilyen sablonosan kérik meg?
-Tori helyett válaszolok. Igen!
-Remélem nem szúrom el!- felállt és elindultunk vissza a házba.
-Eléggé sablonos de Tori szereti az ilyesmit. Egyszerű de romantikus. De a sulis átkötés egész ötletes.
-Komolyan gondolod?
-Én több ideje ismerem őt. És ezt tökéletesnek fogja találni- felmentem a lépcsőn és a korlátnál voltam mikor utánam szólt.
-Köszi hogy segítettél!- megfordultam és csak mosolyogtam.
-Egy barátnak bármit! És amúgy is! Te vagy az első pasi aki huszonnégy órán át kibírja vele anélkül hogy megőrüljön- bementem a szobámba ahol rendesen felöltöztem és már indulhattunk is.

Sziasztok! Az előző rész végén írtam hogy kérdezhettek Bree-től a mostani rész végén. Ezt megtehetitek itt vagy Facebook-on. A link oldalt van. Gondolom remélem nem vagytok hülyék és megtaláljátok. Szóval a kérdéseitekre a választ a következő rész végén olvashatjátok a nevetettel.

Témák: Magánélet, érzések, kapcsolat és bármi amit tudni szeretnétek róla. Puszi: Sarah :*