-Szia!- köszönt halkan.
-Szia!- mondtam a takaróval eltakarva a fél arcom.
-Ne haragudj rám! Nem akartalak bántani!- mondta és látszott rajta hogy tényleg megbánta.
-De miért tetted?
-Mert szeretlek!- vallotta be és egy virágcsokrot tett le az asztalra.
-Mi óta?
-Amikor betöltötted a tizenhatot és először táncoltál nekem a bárban. Plyan gyönyörű voltál hogy elvarázsoltál. És nem akartam hogy másé legyél. De többet ártottam mint kellett volna.
-Tény hogy hülyeséget csináltál de tudod hogy már szeretek valakit.
-Tudom! És éppen ezért szeretném jóvá tenni a dolgot. Kendall-t megkértem valamire de egyenlőre te még nem tudhatsz róla semmit.
Felállt és kiment a szobából. Értetlenkedve néztem körbe mikor megláttam hogy Kendall mellettem alszik. Egy széken ült és az ágyamra hajtotta a fejét. Olyan aranyos volt hogy nem bírtam megállni hogy ne simogassam meg a fejét. Sajnos felébresztettem.
-Baj van?- kérdezte kómás fejjel.
-Semmi! Aludj csak tovább- mondtam mosolyogva.
-Ááá... Most már nem menne.
-Hát... Igazából nekem sem- hajtottam le a fejem.
-Mi ez a virág?- kérdezte Felix csokrára célozva.
-Felix hozta. Nemrég ment el.
~Az utolsó nap a kórházban:
Mindent elintéztünk és mindenki jobban érezte magát. Egy darabig még pihennünk kell de azt otthon is megtehetjük csak pár hét múlva vissza kell menni hogy kiszedjék a varratokat. A folyosón vártuk hogy kijöjjön a nővér és aláírhassuk a papírokat.
-Hála istennek hogy elmennek! Már elegem volt magukból!- lépett hozzánk megkönnyebbülve a doki.
-Hát valahogy így érzek én is!- mondta James.
-Itt vannak a papírok- lépett ki a nővér és aláírtunk mindent.
-Ezt is megértem! Legalább már nem tehetnek tönkre semmit- nevetett a doki és elment.
-Hát nem ő a kedvenc orvosom!- jegyezte meg Lilka.
-Nekem se!- mondta a nővér és elment.
-Csá mindenkinek!- köszönt el Carlos és James majd jókedvvel távoztunk onnét.
-És most tudjátok mi jön?- kérdezte Carlos.
-Mi?- kérdezte James.
-Egész szünetben iszunk!- mondta sunyi tekintettel.
-Nem!- mondtuk egyszerre.
-Ha már nem piálhatunk akkor csak egy kávéra menjünk be valahova- javasoltam.
-Nem! Egy darabig csak egészséges dolgokat kaptok!- ölelt át Kendall.
-Akkor egy narancslé?- kérdezte Lilka.
-Én a szőlőlevet szeretem! Attól lila lesz a nyelvem!- mondta Carlos.
-Hol érzed magad? Az oviban?- kérdeztem nevetve.
-Nézzétek!- mondta James és a nyelve tiszta lila volt. A kezében megláttam a szőlőlevet és Kendall-re néztem.
-Ugye te nem kezded?- kérdeztem szinte könyörögve hogy ne legyen olyan gyerekes mint ők.
-Szőlőlé!- kiáltott Logan és letámadta volna Carlos-t de James lefogta.
-A varratok miatt kérlek fogd vissza magad. De csak ha azt akarod hogy ne essen baja Carlos-nak- oktatta ki Logín-t.
-Menjünk már!- mondta Tori és mindenki elindult a kávézó felé. Mikor megláttak minket a kávézóban nagyon megörültek. Az egyik legjobb barátom is ott dolgozott.
Luke (az árvaházban ismertem meg és a gyerekkori szerelmem)
-Bree!- mondta boldogan Luke és megölelt.
-Szia Luke! Ezer éve nem láttalak!- mondtam és viszonoztam az ölelést.
-Istenem milyen gyönyörű lettél mióta nem láttalak!
-Köszönöm! Te sem vagy valami ronda!
-Khmm...- állt közénk Kendall.
-Ja igen! Luke! Had mutassam be Kendall-t. Ő a barátom!
-Igen! A barátja vagyok!- mondta Kendall és megcsókolt.
-Kendall! Te féltékeny vagy?- kérdeztem egy sejtelmes mosollyal.
-Nem! Csak nem akarom hogy lenyúljanak tőlem!- mondta és megint megcsókolt.
-Kendall Schmidt? Jé! A húgom imád téged- nevetett Luke.
-Tényleg! Hogy van Zora?- kérdeztem.
-Mi rendelnénk!- kiabált James az asztaltól.
-Máris viszem!- kiabált vissza Luke.
-Majd még beszélünk- mondtam és mi is csatlakoztunk a többiekhez.
-Hogy ez a pincér mekkora gyökér! Nem kértünk semmit de kihozza? Ennél még én is értelmesebb vagyok!- mondta James megvetően.
-Csak az én drága barátnőm elvette az eszét!- mondta Kendall de úgy hogy mindenki hallhassa.
-Nem kell kiabálni! Itt is hallom- mondta Luke az asztal mellett állva.
-Remek! Akkor hallhatod ahogy beverem a...- akadt ki Kendall de leállítottam.
-Kendall ne! Luke csak egy barát!- csillapítottam le.
-Ha tudni akarod az étlapra gondoltam és nem a rendelésre!- nézett Luke James-re elég gonoszan.
-Fiúk ne már! Nemrég szabadultunk a kórházból de már kiveritek a balhét?- sóhajtott Lilka.
-Mi? Kórházban voltatok?- kérdezte rémülten Luke.
-A rendeléssel törődj pincérfiú!- ölelt át Kendall.
-Lilka jól mondja! Kendall te meg hagyd abba! Aranyos a féltékenységed de már kezd idegesíteni- bosszankodtam. Végül az lett hogy mindenki rendelt valamilyen gyümölcslevet és nyugodtan beszélgettünk tovább.
-Mi a terv a szünetre?- kérdezte James.
-Én szeretném az én drága barátnőmet védeni ezektől a fura alakoktól!- kiáltott Kendall a pult felé ahol Luke egy poharat törölgetett.
~Luke szemszöge:
Mikor megláttam Bree-t nagyon örültem mert jó barátom volt a nevelőotthon óta. Bár lehet hogy több mint barát. Gyönyörű lány de szerintem a pasija egy barom. Nem tudja felfogni hogy csak barátok vagyunk. Az első barátnőm ő volt de most már nem szeretem úgy mint régen. Talán el kéne mondanom hogy más lettem? Lehet hogy nem ártana.
-Fizetnénk pincérfiú!- kiáltott Bree nagyképű pasija.
-Megyek!- mondtam unottan és odamentem hozzájuk- Hagyjátok! A vendégeim voltatok!
-Nem kell a szánalompiád! Nesze! Itt a pénz és kussolsz!- lökött meg Kendall. Legszívesebben képen töröltem volna de nem tettem mert nem vagyok olyan. Mindenki kiment kivéve Bree.
-Sajnálom a történteket! Nem tudom hogy mi ütött belé. Jól tudja hogy bolondulásig imádom őt- mondta szomorúan.
-Egy ilyen klassz csajt jogosan félt. Figyelj! Ha valamikor ráérsz átmehetek? Te annyit törődtél velem régebben és most is csak te vagy az egyetlen akiben megbízhatok.
-Persze! Most úgy is ráérek mert szünet van- mosolygott kedvesen.
-Mikor találkozzunk?
-Gyere át este. Iszunk meg ilyenek és közben megismerhetik azt az oldaladat amit mindenki imád.
-És a pasid?
-Ne aggódj miatta! Elintézem- megölelt és kiment a többiekhez. Ahogy visszamentem a pulthoz kicsit rosszul éreztem magam a történtek miatt.
~Bree szemszöge:
Ahogy kiléptem az ajtón éreztem hogy Kendall mérges így megöleltem. Elmondtam neki hogy tényleg nincs mitől tartania aztán haza mentünk ahol csak egy levelet találtunk.
Lányok! Egy darabig nem leszek itthon mert el kell utaznom munka miatt.
Felix
-Rendelünk pizzát?- kérdeztem kapásból mikor elolvastuk.
-Ja!-vágta rá mindenki és Reila rendelt addig mi leültünk az előszobába filmet nézni.
-Mindjárt hozzák- mondta Reila és csatlakozott hozzánk.
-Ez mind szép és jó hogy továbbra is együtt maradtunk. De most nem kéne megtérni vagy valami?- kérdezte James.
-Nem!- mondtuk egyszerre. Meghozták a kaját és egész estig nem csináltunk semmit. Egyszer csak azt hallottuk hogy valaki csenget. Az egész házat elsötétítettük így mikor Tori elhúzta a függönyt mindenki elkezdett jajgatni.
-Ne már! Nem vagytok vámpírok!- röhögött Tori.
-Kinyitom!- mondtam mikor már másodszor csengettek. Az ajtóhoz estem szó szerint és kinyitottam.
-Zavarok?- kérdezte Luke megilletődve.
-Dehogy! Gyere csak!- mondtam és beengedtem.
-Bree! Ez mit csinál itt?- kérdezte Kendall.
-Nyugi! Csak beszélgetni szeretne velem- mondtam és felrángattam az emeletre.
-Én is megyek!- mondta Kendall és utánunk jött.
-Nem! Sajnálom Kendall de négy szem közt szeretnénk beszélgetni- mondtam halkan és megöleltem.
-Maradok az ajtónál- mondta Kendall és szúrós pillantást vetett Luke-ra.
-Ha ez megnyugtat... Szeretlek Kendall!- megcsókoltam és bementem a szobámba én is. Becsuktam az ajtót és leültem Luke mellé.
-Bree! Baj van!- mondta szomorúan.
-Mi?- kérdeztem félve a választól.
-Szerelmes vagyok...
-És ez miért baj?- kérdeztem megszorítva a kezét.
-Mert egy munkatársam.
-Ez aranyos!
-De fi... fi...
-Mi?- néztem rá értetlenkedve.
-Ő egy fi...
-Ő egy micsoda?- erre csak köhögni kezdett és közben motyogott valamit- Luke! Úgy nem tudok segíteni ha nem mondod el.
-Ő egy fiú- sóhajtott. Erre nem készültem fel.
-Hát... ez...- nem bírtam egy értelmes szót se szólni. Luke meleg lenne? Az lehetetlen!
Sziasztok! Köszi hogy legalább 1 komi jött. De most be kell keményítenem! 2 komi után jön a következő rész. És ha egy héten belül jön akkor nem lesz duplázás... Mármint a 2 nem lesz duplázva. Ne feledjétek! Ez nem tőlem függ! Puszi: Sarah :*
Abba ne hagyd mert megkereslek és felpofozlak. Imádom a blogod. <3 <3 <3 folytasd :)
VálaszTörlésSürgősen jöjjön a kövi rész!!! Imádom!! NEm tudok nélküle meglenni mááár... oan nagyon jól írsz! Nagyon tetszik!<333:DD
VálaszTörlés