-Te lettél és gratulálok!- mondtam.
-Köszi! És ki a szerencsés lány akinek a kísérője vagyok?
-Laura?- kérdeztem.
-Hátpersze... hogy te!- karolt át engem.
-De James! A bálkirály és a bálkirálynő nem együtt szokott táncolni?- kérdeztem értetlenkedve.
-Nem baj! Én majd táncolok az én partneremmel- mondta Laura és a színpad elé nézett. Én is oda pillantottam és láttam hogy Niall nagyon mosolygott.
-Vele jöttél?- kérdeztük érdeklődve.
-Igen! Jó bált!- mosolygott Laura és Niall leemelte a színpadról hogy megcsókolhassa.
-Nektek meg sok boldogságot!- kiabáltam neki és viszonzásul csak visszaintett.
-Akkor ha már itt vagyink táncolhatnánk- mondta James és kézen fogva lementünk a színpadról. A One Direction fellépett így az ő számukra táncoltunk.
James a derekamra tette a kezét én pedig a nyaka köré. Egy dolgot bántam. Hogy nem Kendall van itt James helyett. De így sem volt rossz.
-Remélem nem baj hogy én hívtalak el- mondta James.
-Nem! Igazából nem olyan rossz. De csak részben- vallottam be.
-Szívesebben lennél Kendall-lel?- kérdezte elszomorodva.
-Igen... De ezt az estét megkapod te.
-Köszönöm!- mondta és magához szorítva táncoltunk tovább. Kicsit mondjuk zavaró volt hogy ő egy fejjel magasabb nálam. De magassarkú volt rajtam így egy kicsit dobott a magasságomon.
-Nem is rossz veled- mondtam őszintén.
-Akkor miért nem engem választottál?- kérdezte.
-Te és Kendall sok dologban mások vagytok. Kendall romantikus amit te nem mondhatsz el magadról.
-Honnan tudod hogy nem vagyok romantikus? Tudod mit? Bebizonyítom hogy az vagyok!- mondta elszántan és mielőtt még beszélhettem volna a többiekkel elkapta a karom.
-Mit művelsz?- kérdeztem értetlenkedve.
-Majd megtudod!
Nem értettem mit akar de mentem utána. A jegesvödörből kivett két pezsgőt és úgy cibált fel a tetőre. Nem volt valami meleg így karba tett kézzel vártam hogy mit művel majd. A kezembe nyomott egy üveget amit kinyitott. Kinyitotta a sajátját és a szemembe nézett.
-Egészségedre!- mondta James és koccintottunk. Belekortyoltam és csak akkor jöttem rá hogy epres pezsgő és elég nagy alkoholtartalma van.
-Jó ötlet volt az én kezembe piát adni?- kérdeztem nevetve és megint ittam belőle de most jó sokat.
-Ahogy látom igen!- nevetett ő is és a telefonján bekapcsolta a Music sounds better whit you-t.
-Mit csinálsz?- kérdeztem.
-Csak bekapcsoltam egy kis zenét- mondta és énekelni kezdte. Közben engem méregetett. Nem értem miért de már nem is hiányzott Kendall. A dal végére fejbevágott a pezsgő és elkezdtem szédülni. Átkaroltam őt és a szemébe néztem.
-Olyan édes vagy!- mondtam.
-Te pedig gyönyörű!- mondta James és megcsókolt. Hagytam magam. Ismét a szemébe néztem és visszacsókoltam. De aztán rájöttem hogy hiba volt.
-Ne haragudj!- mondtam és ellöktem magamtól.
-Nem! Én kérek elnézést! Csak olyan nehéz elfelejteni az első csókunkat- lehajtotta a fejét.
-Én sem tudom elfelejteni- mondtam szomorúan és magamhoz húztam.
-Menjünk!- mondta elcsukló hangon és elindultunk vissza.
-Hol voltatok?- kérdezte Kendall. Amikor megláttam egyből bűntudatom lett és nem mertem a szemébe nézni.
-Bree! Olyan cuki voltál a színpadon!- lépett hozzám Lilka.
-Köszi!- mondtam lehajtott fejjel.
-Igyunk!- kiáltott Logan egy pohárral és már láttuk rajta hogy nem szomjas.
-Gyere kicsit!- húzott félre Tori.
-Mi az?
-Látom rajtad hogy baj van... Mit kerestél a tetőn... Na és miért volt veled James?
-Mert... James... Megmutatott valamit.
-És mi volt az?
-Kivennéd a képemből a vallató lámpát? Nem akarok róla beszélni!- kiabáltam és ott hagytam.
-Cica!- kiáltott utánam Kendall. Nem fordultam meg. Elkapta a karom és megállított- Mi a baj?
-Semmi!- rántottam ki a karom a szorításából. Még mindig nem bírtam a szemébe nézni.
-James tett valamit?- erre csak bólogattam- Tudom hogy szeret téged és hogy bármire képes lenne hogy elcsábítson tőlem. De bízok benned bármit is tesz veled. Bree! Tudom jól hogy az enyém vagy és ha nem akarnád már rég James mellett lennél. Ne félj!
-Sajnálom!- mondtam sírva és magamhoz szorítottam.
-Nem kell! Már évek óta ismerem őt. Tudom milyen. Gyere táncolni!- a színpad elé húzott és ott kezdtünk el táncolni.
-Jó estét mindenkinek!- hallottam a színpadról mikor véget ért a dal. Oda néztem és a Green Day állt a színpadon- Szeretném megköszönni hogy itt lehetünk ezen a nem mindennapi bálon. Sok dolgot láttam már de ilyet még nem... Úgy értem a két lány csodával egyenlő békülése élő közönség előtt. Ma este nekik szól ez a dal!- mondta az énekes és az egyik legszebb dalukat kezdték el játszani.
-Örülök hogy te vagy a pasim!- mondtam Kendall mellkasára dőlve.
-Szeretlek Bree!- mondta Kendall és szorított egy kicsit az ölelésén. Életem legszebb éjszakáját töltöttem el azzal a fiúval aki szeret és én viszont szeretem őt. A karjaiban biztonságban érzem magam és tudom hogy ő bármire képes lenne értem.
-Kendall! Ellopom a csajodat!- mondta Harry és szó szerint kitépett a karjaiból és megcsókolt.
-Ne már! Mindenkinek az én csajom kell?- nevetett Kendall miközben engem ellökött Harry és a földön feküdtem és rám esett ez a barom. Éreztem rajta hogy részeg.
-Harry...- mondtam volna de egy ujjával befogta a számat.
-Fogd be! Éppen csókolózunk ha nem vennéd észre- mondta és ismét megcsókolt.
-Már megint te?- kérdezte James felháborodva és lecibálta rólam.
-Gyere!- húzott fel Kendall a földről.
-Köszi! Mi a franc ütött ebbe a hülyébe?- kérdeztem értetlenkedve.
-Ne haragudjatok!- lépett hozzám Zayn.
-Nem haragszunk de...- mondtam volna de James beleszólt.
-De igen haragszunk! Ha még egyszer Bree közelébe mész én esküszöm kitekerem a nyakad!- fenyegetőzött de lefogtam.
-Kérlek fiúk! Ne tegyük tönkre ezt a szép estét. Megtörtént és pont. Nem történt semmi. Inkább élvezzük a bulit- próbáltam elsimítani a dolgokat és nagyjából sikerült. Tovább táncoltunk de pont vége lett a számnak.
-Nem jöttök inni?- kérdezte Reila és Lilka.
-Menjünk!- mondtam és leültünk egy jó nagy asztalhoz. Mindenki ott ült. Lilka Reila Tori Carlos James Logan Kendall és én. Mindenki jól érezte magát és onnan az egész éjszaka tökéletes volt. Senki nem támadott le minket. Elég sokat ihattunk mert mindenki számára kétszer olyan hosszú volt a visszaút a sulihoz mint az odaút. Mikor végre felértünk a kollégiumba ágynak dőltünk és aludtunk.
Sziasztok! Elég nehezen de összejött az 1 komi. Most tényleg olyan megerőltető írni? Na jó! Nem kötelezek mindenkit hogy áradozzon a blogról de azért kicsit jó lenne mert ha nem komiztok én honnan tudjam hogy mennyi embernek tetszik amit írok. Ha ehhez a részhez is ilyen lassan jön össze az 1 komi akkor bevezetem hogy minden résznél duplázom a kötelező komik számát. Ez csak rajtatok múlik! Puszi: Sarah <3
UI.: Bocsi ha bunkó voltam... szeretlek titeket de muszáj! :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése