2013. május 8., szerda

113. Fejezet- Dolgozzunk! Csak a pasim meg ne tudja!

Másnap a fiúk zenélni tanítottak. Illetve csak próbáltak mert egyesek elég bénák voltak. Persze kicsit furán jött ki hogy az első padban ültem és folyton Kendall-t néztem ami kölcsönös volt. Mindketten könyökölve ültünk és egymást csodáltuk.

-A szerelmespár szakadjon szét egy kicsit!- mondta James féltékenykedve.
-Csak nem féltékeny Mr. Maslow?- röhögtem a szemébe.
-Az órai munkára egyest kap!- kiabált.
-Haver! Mit mondtál a barátnőmnek?- kérdezte felháborodva Kendall.
-Ő most nem a barátnőd hanem a diákod!- mondta Logan.
-Tanár úr! Kijönne velem egy percre?- mondtam és kiléptem az ajtón. Kendall utánam jött.
-Mit akar?- kérdezte vigyorogva.
-Tudja maga tanár úr!
-Felelni szeretne hogy kijavítsa az egyest?
-Pontosan!
-Akkor tanítok magának valamit amit más diáknak nem- közelebb lépett és megcsókolt. A falnak nyomott és a derekamra tette a kezét majd a fenekemre csúsztatta.
-Eddig hányasra állok?- kérdeztem miközben hátúl a haját piszkálgattam.
-Még csak kettes- mondta majd ismét megcsókolt. De most vadabb lett. Már szinte falta az ajkaimat amit nagyon élveztem mert őrült jól csinálja. A heves csók közben teljesen hozzám símult és megint éreztem azt amit a hétvégén a kádban. Bevallom nagyon tetszett hogy ilyesmit váltok ki egy fiúból.
-Vissza kéne menni- mondtam kicsit szomorúan.
-Rendben! A többit majd később- kacsintott és kézen fogva mentünk vissza a terembe.
-Mi tartott ilyen sokáig?- kérdezte James.
-Csak egy képet akart mutatni amit érdemes volt megnézni- mondta Kendall és cukkolásképp rántott egyet a nadrágján. James mérges lett.
-Hol is tartottunk?- nevetett kínosan Logan.
-A skálázásnál- válaszolta Laura.
-Köszönöm- mondta Logan és onnan folytatta ahol abbahagyta. Néhány gyakorlat után kicsengettek. A tanári asztalhoz léptem ahol James javában pakolászott.
-Figyelj James! Valamivel megbántottalak hogy ilyen vagy velem?- kérdeztem próbálva eltörölni a felesleges ellenségeskedést.
-Szeretlek!- vágta a képembe és kiment az ajtón. Gondolom azért mondta el mert már senki sem volt a teremben. Nem tudtam mit tegyek. Ha utánamegyek akkor abból csók lesz abból meg vita mert megcsalom Kendall-t. Mire kiléptem a teremből már eltűnt a tömegben. Átvergődtem a folyosón és lementem a földszintre onnan pedig egyenesen át a kollégiumba.
-...-bárki bármit mondjon szerintem jól áll neki a kék!- mondta Reila két ruhát tartva a kezében.
-Bree! jó hogy megjöttél!- húzott be Tori.
-Mi a baj?- kérdeztem ijedten.
-Nézzétek!- emelte mellém Reila az egyik ruhát.
-Lehet hogy igazad van- mondta Lilka.
-Miért ti válogatjátok a ruháimat? Nem nekem kéne?- kérdeztem értetlenül.
-Jól mondod! Nem neked!- mondta Tori.
-Ülj le és mi majd választunk- mondta Reila és leültetett az ágyra.
-Lányok! Ne menjünk inkább vásárolni?- kérdeztem és felcsillant a szemük.
-Vásárlás!- kiáltották egyszerre. Összepakoltak és már mentek is. Végre csend volt. Hirtelen rezegni kezdett a telefonom és láttam hogy Kendall az.
-Szia!- szóltam bele a telefonba.
-Szia cica! Figyelj! Nem jössz próbára? Mert tudom hogy a héten lesz a bál és gondoltuk a fiúkkal hogy elmegyünk az Agorába. Benne vagy?- hadart Kendall.
-Persze! Egy pillanat csak átöltözök.
-Ismerem azt a pillanatot. Akkor olyan két óra múlva?- nevetett.
-Vicces vagy Kendall! Én is szeretlek!
-Akkor én a fiúszint előtt várlak!
-Rendben!- mondtam és letettük. Gyorsan kivettem néhány ruhát a szekrényből felvettem és már mentem is.


-Gyors voltál!- mondta Kendall elismerően.
-Én mondtam hogy egy pillanat- nevettem és a legalsó lépcsőfoknál átöleltem.
-Akkor menjünk!- mondta James és zsebre tett kézzel elindult. Kendall megfogta a kezem és mi is elindultunk.
-Srácok! Meddig maradunk? Mert nekem még tanulószobám lesz!- mondtam az időt nézegetve a telefonomon.
-Olyan négy óra körül megleszünk- válaszolta Logan.
-Az nem jó! Ma Saunders fogja tartani és hozzá négyre kell mennem- mondtam kicsit húzva a számat.
-Akkor az lesz hogy félkor elindulunk. Az jó?- kérdezte Carlos.
-Egy kicsit jobb- mondtam. Amikor odaértünk bementünk a színpadhoz és nekiláttunk a próbának. Illetve nekiálltunk volna csak a mi kis technikai zsenink Logan elcseszett valamit. Amíg azt vártuk hogy helyrehozza a hibát addig a színpad szélén ültünk.
-Mi ez a nagy csend?- kérdezte Carlos.
-Gondolkodunk- mondta Kendall.
-Hallom ahogy a fogaskerekek nyikorognak- nevetett Carlos de mi hülyén néztünk rá- Értitek? A fogaskerekek a fejetekben- nevetett tovább és mikor látta hogy nem nevetünk csak sóhajtott egyet- Szóval nem értitek.
-De értjük csak nem vicces- mondta James.
-Srácok!- kiáltott Logan.
-Mi van?- kérdeztük egyszerre.
-Segítsetek!- kiabált könyörögve.
-Megyek!- mondta James és hátra ment. Kendall vállára hajtottam a fejem és lehunytam a szemem.
-Mi az?- kérdezte Kendall.
-Olyan jó illatod van!- sóhajtottam.
-Édes vagy! És nagyon szeretlek!- mondta és a homlokomra nyomott egy puszit amit egy csókkal viszonoztam.
-Én is kérek!- mondta Carlos.
-Nem csókollak meg!- nevettem.
-Nem is tőled kértem!- mondta és Kendall-re nézett aki csak mosolygott.
-Ne!- mondtam mert láttam hogy Kendall szája egy sejtelmes mosolyra húzódott. Leugrott a színpadról és Carlos-hoz lépett majd a homlokára egy olyan cuppanós puszit nyomott hogy az egész terem visszhangzott.
-K-dog! Most nem melegszünk hanem munka van!- kiabált James.
-K-dog? Még jó hogy nem K-ügynök- nevettem.
-Ez a becenevem!- mondta sértődötten.
-Rendben K-ügynök!- poénkodtam és elkezdett csikizni.
-Mit mondtál?- kérdezte és tovább kínzott.
-Semmit!- mondtam nevetve és befejezte.
-Gyertek próbálni!- kiabált Logan.
-Megyünk!- mondta Kendall és a színpadra léptünk.
-A tánclépés hogy van?- kérdezte Carlos.
-Itt a papír... ugye James?- néztem hátra.
-Hát...- vakargatta a fejét.
-Akkor fejből. Elméletileg nekem egyet kell lépnem előre nektek meg hármat hátra- mondtam és a fiúk meg is csinálták. Az elejét még tudtam de a felénél már össze-vissza csináltak mindent.
-Ez így nem jó!- kiáltott Carlos mikor elesett.
-Ha valaki elhozta volna a lapot akkor most nem lenne gond hogy nem tudjuk a lépéseket!- mondta Kendall és megvetően nézett hátra.
-Most miért az én hibám?- kérdezte James felháborodva.
-Na jó! Mielőtt valaki megölné James-t kitaláltam valamit- mondta Logan.
-És mi az?- kérdeztem.
-A fele ugye nagyjából meg van. Mi lenne ha utána jönne egy olyan tánc mint az egyik videónkban?- nézett körbe Logan.
-Ha tudjátok a lépéseket én benne vagyok- néztem a fiúkra.
-Én tudom... Úgy volt hogy négy csini csaj körbetáncolt minket és mi énekeltünk- mondta Kendall.
-Álmodozz csak!- mondta James és kiröhögte szegényt.
-Na!- meglöktem és Kendall mellé léptem majd megöleltem.
-Kezdjük!- mondta Logan és kitaláltuk hogy mi legyen. Az eleje az eredeti a felénél meg Kendall és én középen táncolunk a "Music souns better with you" koreográfia szerint amíg a háttérben a többiek a "Like bobody's around" szerint táncolnak. Ez csak azért nézett ki hülyén mert eredetileg a szám lassú. Leültünk és gondolkodni kezdtünk.
-Mi lenne ha egy másik számot keresnénk és maradna a tánc?- kérdeztem.
-És mit szeretnél énekelni?- kérdezte Logan.
-Már meg is van!- néztem körbe.
-Na ki vele!- mondta érdeklődve Carlos és elmondtam nekik hogy mit találtam ki.
-Ez illik is hozzád- mondta Kendall és megölelt.
-Akkor essünk neki a próbának!- pattantam fel. A többiek követték a példámat és elkezdtünk rendesen próbálni. Egy órán keresztül megállás nélkül azon dolgoztunk hogy tökéletesen menjen minden és nagyjából sikerült.
-Szép volt srácok!- adtam egy pacsit Logan-nek.
-Együnk egy fagyit!- mondta Carlos.
-Végülis még van időnk- néztem a telefonomra.
-Akkor menjünk!- mondták egyszerre a fiúk és elindultunk fagyizni.
-Na gyerekek akkor ki mit kér?- kérdeztem de nem kellett volna mert félrelöktek és úgy válogattak.
-Málnás és gumicukros!- mondta Logan.
-Csokis és rágógumis!- mondta James.
-Epertortás és joghurtos!- mondta Carlos.
-Kinder és pattogócukros!- mondta Kendall.
-Akkor én egy citromosat és egy kávésat- mondtam én is. Megkaptuk a fagyikat és leültünk egy asztalhoz.
-Este mit csinálsz?- kérdezte Kendall.
-Hát... a lányokkal elmegyünk... őőő... vásárolni- füllentettem mert nem akarom hogy megtudja hogy hol dolgozok mert tuti nem engedné meg és nekem kell a pénz.
-Akkor mi meg mehetünk oda ahova akartam- mondta James büszkén kanalazva a fagyit.
-És hová is akarsz menni?- kérdezte Carlos.
-Tudod az a hely ahol Molly dolgozik- mondta és rám nézett. Hirtelen megijedtem mert nekem van egy Molly nevű munkatársam.
-Bree! Mi a baj?- kérdezte Logan.
-Semmi! Nekem... most... mennem kell!- mondtam és gyors léptekkel elmentem vissza a kollégiumba. A szoba ajtaját becsaptam és a lányok furán néztek rám.
-Neked meg mi bajod?- kérdezte Tori.
-A fiúk... ma este...- mondtam lihegve.
-Mi van velük?- kérdezte Lilka.
-Mennek...
-Hová?- kérdezte Reila.
-A Pálmaházba...- mondtam tovább.
-Jaj ne!- néztek rám egyszerre a lányok elég rémülten.
-Ha megtudják hogy hol dolgozunk annak súlyos következményei lesznek- mondta Reila.
-Távol kell tartani a fiúkat a Pálmaháztól. De úgy hogy mi közben dolgozunk- gondolkodott Tori.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése