Szegény Bree eléggé elkeseredett. De nem csodálom. Lefeküdt és én csak ültem mellette. Elmesélt mindent hogy miket tett Felix. Csodálom hogy eddig kibírta ezt a sok borzalmat. Aggódva figyeltem őt ahogy kínlódik azzal hogy elaludjon. Kitaláltam hogy éneklek neki valamit de csak a Cover girl jutott eszembe. Éneklés közben láttam rajta hogy nyugodtabb lesz. A kezét szorongatva gondolkodtam hogy hogyan védjem meg. Nem tehetem azt hogy cserben hagyom mert az életemnél is jobban ragaszkodok hozzá. Bree! Megígérem hogy örökké melletted leszek ha szükséged lesz rám!
~James szemszöge:
Nem bírtam aludni. Egész éjjel arra gondoltam hogy min mehet keresztül Bree. Meg akarom őt védeni valahogy! Kimentem a konyhába hogy igyak valamit és ott ült Felix az asztalnál.
-Helló!- köszöntem kicsit aggódva.
-Helló James!- köszönt vissza Felix nyugodtan.
-Valami baj van?- kérdeztem és leültem hozzá mint ha csak a fiúktól kérdezném ugyanezt.
-Te mit csinálnál Bree-vel?- kérdezte.
-Hát... Elvinném vacsorázni... Ajándékokkal halmoznám el... és megfogadnám neki hogy örökké szeretni fogom. Mert ő egy kincs!- válaszoltam ábrándozva.
-És ha az én helyemben lennél?
-Békén hagynám mert tiszteletben tartom az érzéseit!- mondtam reménykedve abban hogy ő is így látja a dolgokat.
-Nem rossz! De neked nem támad olyan érzésed hogy most azonnal akarod és nem érdekel semmi más?- kezdett hadarni.
-Haver! Nyugi! Dögös csaj de nem kell megerőszakolni! Előtte érdemes adni neki valamit.
-Egy dögös ruhát?
-Nem ilyesmire gondoltam! Tudod a lányok imádják a kényeztetést.
-Én kényeztetném! Úgy hogy...- kezdte volna sorolni a mocskosabbnál mocskosabb dolgokat.
-Elég!- kiáltottam- Felix! Én is megtenném! De előtte kell valami amivel szavak nélkül mondom ki amit érzek! Nem úgy!- próbáltam felvilágosítani.
-Remek! Akkor elviszem vacsorázni most azonnal és utána az enyém lesz!- mondta Felix és elszánt arccal felállt majd elindult fel a lépcsőn.
-Ne!- kiáltottam mert tudtam hogy Kendall is ott van- Bree most alszik! Nem túl jó ötlet felébreszteni!
-Igaz!- mondta- Jó éjt James! Tudod... Te nem is vagy olyan hülye mint amilyennek mutatod magad!- megveregette a vállam és elment.
~Reggel Bree szemszöge:
A lányokkal a közös szobánkban ültünk ahol a megbeszéléseinket tartjuk. A téma az volt hogy mi legyen.
-Lányok! Szerintem Felix nem lehet olyan gonosz hogy bántsa Bree-t! Az egyesség az egyesség!- mondta Tori.
-Tori! Úgy szeretem hogy ilyen kis naiv vagy- mondta Lilka.
-És ha mondanánk James-nek hogy vegye el a...- mondta volna Reila de befogtam a száját.
-Kendall-t szeretem!- mondtam- És amúgy sem kérhetek ilyesmit a fiúktól! Akkor Felix ideges lesz és bántja majd őket!
-Ez igaz!- mondta Tori.
-És mégis kinek akarod adni? Talán Jake-nek?- kérdezte Reila.
-Nem! Ragtapasznak nem adok semmit... max pofont!- jegyeztem meg ingerülten.
-De akkor mi legyen?- kérdezte Lilka.
-Gondolkozzunk! Ki az akit nem bírunk- utasított minket Tori.
-Laura?- kérdezte Reila és szúrós pillantással néztem rá.
-Ezt meg sem hallottam!- morogtam mérgesen.
-Figyelj! Kendall szeret téged! És hallottam amikor nemrég azt mondta Carlos-nek hogy bármit megtenne érted- mondta Tori.
-De nem kérhetem tőle hogy azzal védjen meg ami veszélybe sodorja. Szeretem őt... és... inkább belemegyek abba hogy Felix azt csináljon velem amit akar. Nem engedem hogy Kendall-nek baja essen miattam. Azt nem tudnám megbocsátani magamnak... soha.
-Ezek szerint... Feláldozod magad azért hogy ne bántsa azt akit szeretsz? Ez olyan romantikus!- mondta Tori.
-Figyeljetek! Ezt együtt kezdtük el és együtt is fogjuk befejezni. Amint Tori is betölti a tizennyolcat elköltözünk- mondta Lilka.
-Nézzétek! Videóhívást kaptunk Jake-től!- mondta izgatottam Tori és mindenki a laptopra figyelt.
-Sziasztok lányok!- köszönt Jake.
-Szia Jake!- köszöntek a lányok.
-Csá Jake!- köszöntem közömbösen.
-Nincs kedvetek találkozni?- kérdezte.
-Ne most Jake!- mondtam és ki akartam kapcsolni.
-Mit csinálsz?- kérdezte Reila.
-Nem vagyok kíváncsi erre a majomra!- mondtam olyan hangosan hogy ő is hallja.
-És is szeretlek Bree!- nevetett Jake.
-És se!- kiáltottam.
-Bree!- kiabáltak a lányok is.
-Ok! Bocsi! Akkor találkozzunk- mondtam fintorogva. A lányok megörültek és kirohantak a szobából.
-Öt perc és ott vagyok!- mondta Jake és kilépett. A szemeimet forgatva becsaptam az ajtót és én is kimentem. De kicsit lassú voltam mert mire kiértem addigra már a fiúkkal beszélgetett.
-Szia Bree!- köszönt Kendall.
-Szia Kendall!- köszöntem én is és adtam neki egy puszit.
-És én nem kapok?- kérdezte Jake.
-Nem!- válaszolt James helyettem.
-Köszi James!- mondtam.
-Nincs mit!- kacsintott- Bree! Akarok valamit mutatni!
-Mi az?- kérdeztem félve mert láttam rajta hogy eléggé izgatott.
-Gyere!- mondta és kicibált a medencéhez- Figyelj! Tönkretettem a telefonodat.
-Hát igen!- mondtam karba tett kézzel.
-Szóval ez a tiéd! Remélem tetszik- mondta és odaadott egy dobozt. Kiszedtem és elállt a szavam.
-Úr isten! Ez olyan édes!- mondtam és még a hátlapot is feltettem.
-Remélem jó- nézett rám félve.
-Hogy jó? Tökéletes! Köszönöm!- mondtam és a nyakába ugrottam.
-Kapok érte valamit?- kérdezte.
-Na jó!- nevettem és közelebb húztam magamhoz- Ezért nem verlek meg amiért tönkretetted a telefonomat.
-Milyen kedves vagy!
~Másnap:
Reggel mentünk vissza a kollégiumba a busszal amivel hazamentünk. Amikor kiszálltunk Blake támadt le minket.
-Lányok! Ezt látnotok kell!- mondta hadonászva.
-Mi van?- kérdeztem értetlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése