81. Fejezet- No para!... Ugye most csak viccelsz!?

Még életemben nem fájt annyira a szívem mint akkor. Harry egyik napról a másikra egyre fontosabb és fontosabb lett. Nincs kedvem elveszíteni őt és ezért mindketten küzdeni fogunk. A fogadalom pedig még erősebbé tette a kettőnk közti köteléket. Másnap a próbán a kedvenc dalomat énekeltük. Vagyis csak én mert a többiek a színpad szélén ültek.

Hallottam hogy néha felnevetnek de nem nagyon foglalkoztam velük. Csak folytattam tovább. De a dal közepénél rájöttem hogy miért nevettek. A dal előadója eredetileg a The wanted ugye. És mivel ők is a próbateremben voltak a lányok most nem ok nélkül vihorásztak. Mikor megláttam őket az volt az első gondolatom hogy "Baaszkiiii!!!" Semmi bajom velük de csak a zenéjüket szeretem. A személyiségük nem igazán jön be. De ez miatt nem mondok róluk semmi rosszat. Szóval. Ott énekeltem a színpadon ők meg örültek a fejüknek. A kicsi patkányképű srác nagyon nézett.

Ne már! Ez nagyon gáz! Próbáltam nem rá figyelni de mikor vége lett a dalnak feljöttek a színpadra.

-Őt mondtad Lola?- kiáltott a patkányképű.
-Igen!- hallottam Lolát kiabálni a bejárati ajtóból.
-Hát akkor úgy tűnik hogy ő lesz az!- mondta a rossz Zayn utánzat.

Fura fejjel néztem a lányokra akik a fejüket rázva jelezték hogy annyira értik ezt az egészet mint én. Szóval senki nem értett senkit. Kivéve őket mert nagyon vigyorogtak. Már kezdett nagyon elegem lenni.

-Jaj! Fejezzétek már be! Töröljétek le az arcotokról ezt az idegesítő bájvigyort és magyarázzátok meg hogy miről beszéltek!- kezdtem kiabálni velük.
-Te szent ég! Nath! Sok sikert hozzá!- veregette meg a vállát a mellette álló srác aki a bandából a legelviselhetőbben nézett ki.

-Miért kéne sok siker?- fakadtam ki ismét.
-Roxy! Roxy! Roxy!- rohant hozzánk Lola- Mielőtt még szétvernél valakit! Emlékezz arra hogy "Szerződés"!!!
-Már a hócipőm tele van a "Szerződéssel"- a szerződés szónál idézőjelet mutattam kezemmel. Karba tett kézzel forgattam a szemeimet ezzel kimutatva hogy már nagyon elegem van.
-Nos! Te és Nathan egy párt fogtok alkotni...- itt elszakadt a cérna.
-Hogy mi!? Na azt már nem!- kezdtem kiakadni MÁR MEGINT.
-SZER-ZŐ-DÉS!- mondta lassan Lola amitől már megint felforrt az agyvizem. Nathan-re néztem és csak a fejemet ráztam. A lányok mögém álltak.
-Roxy kérlek! A szerző...- kezdte Nina de nem bírtam tovább.
-Elegem van! Ne haragudjatok!- mondtam nyugodt hangon és bementem az öltözőbe ahol egy akkorát kiáltottam mint még soha.
-Hogy az a jó k*va élet!- kiabáltam.

~Nathan szemszöge:

Semmi kedvem nem volt egy kamu kapcsolathoz. De csak eleinte. Amikor megláttam hogy kiről van szó én örömömben majdnem sírtam. Egy ilyen csaj lesz a barátnőm!? Élőben még szebb mint a képeken. De olyan rideg velem. És úgy helyből az egész bandával is. Nem értem hogy miért ilyen. Talán hogy rá akarják erőszakolni ezt az egészet? Nem vészes. Csak a nyilvánossággal kell elhitetni hogy szeretjük egymást. Közben azt csinálunk amit akarunk. Ebbe bárki belemenne főleg ha még fizetnek is érte. Nem is akármennyit. Amikor elrohant Lola utána küldött hogy beszéljek vele. Hallottam hogy káromkodik így csak óvatosan közelítettem meg.

-Bejöhetek?- kérdeztem kissé félve.
-Gyere!- mondta bunkó hangnemben. Lassan bementem és odaléptem hozzá.
-Figyelj! Nekem sem jön be de sajnos ez a szitu. A menedzserek reklámfogásnak használják fel az embereket. Nem akarom erőltetni szóval ha nem akarod akkor nem kell...- kezdtem hadarni amikor észrevettem hogy sír- Valami baj van?
-Csak az a baj... hogy nekem már van valakim és nem akarom eltitkolni a világ elől. Ez az egész neki és nekem is kényelmetlen lenne. És ebből nagy viták lehetnek a vitából meg szakítás és azt nagyon nem akarom mert szeretem Harry-t!- leültem mellé és csak néztem őt.
-Tudod mit? Eljátsszuk hogy szeretjük egymást de közben te jársz majd vele. Megbeszélitek hogy csak kamu és biztos megérti majd. Ha kell én is beszélek vele és elmondom neki hogy egy ujjal sem érek hozzá az ő engedélye nélkül. Minden rendben lesz!
-Akkor csak kamu?
-Csak kamu! Semmi komoly!- kezet fogtunk. Amit mondtam az nem volt igaz. Mármint hogy az érzést csak tettetjük. Én tényleg megszerettem.

~Roxy szemszöge:

Nathan szavai kicsit lenyugtattak így nem voltam idegbajos... annyira. Lola leült velünk beszélgetni és megkért minket hogy menjünk el vacsorázni. Kíváncsi leszek arra a vacsira. Tuti olyan lesz mint ha szögekkel teli hordóba akarnának belökni. Kézzel lábbal ellenkeznék az biztos. De nem tehettem mást. Nath és én együtt mentünk Harry-hez és megbeszéltünk mindent. Jobban fogadta mint gondoltam. Belement azzal a feltétellel hogy tényleg csak kamu és továbbra is csak Harry-é leszek. Nem a legjobb dolog volt az életünkben de még mindig jobb mint ha nem engednék hogy találkozzunk. Nathan haza ment.

-Egyedül maradtunk- mondta Harry az emeletre pillantva. Egyből leesett hogy mire gondol.
-És mi legyen?- kérdeztem miközben átkaroltam a nyakát és az álla vonalát kezdtem csókolgatni.
-Szerintem ugyanarra gondolunk- mondta elcsukló hangon és megmarkolta a fenekem. Magához húzott és éreztem hogy már eléggé felizgattam... A folytatást már ti találjátok ki.

Sziasztok :) Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni mindenkinek. És egy játékra szeretném felhívni a figyelmet. 26-ig lehet jelentkezni. A lényeg az hogy ha érdekel akkor írjatok ide üzit és elmondom hogy miről lenne szó. :) És Louis-nak meg: Boldog szülinapot! *-*