80. Fejezet- A pofonoknak még mindig nincs vége!?

Harry karjaiban végre biztonságban voltam. A rendőröket elintézték a fiúk és visszaindultunk a szállóba.

-Mi az Roxy? A kócos haj a divat?- kérdezte Zayn.
-Te most fogd be!- mondta elég durván Harry.
-Kérlek ne csináld! Most ne!- kértem őket nehogy tönkretegyék ezt a tökéletes pillanatot. Felmentünk a szállodába és elkezdtünk pakolni hogy visszamenjünk Londonba.

~Mr. Richardson szemszöge:

A lányom már vagy egy hónapja eltűnt. Az újságok folyton ezzel foglalkoznak és mindenféle interjúra hívnak hogy kifaggassanak a lányom eltűnéséről. Minden energiámat össze kell szednem hogy kibírjam nélküle. Bonnie egyre nagyobb és rossz látni hogy neki is nagyon hiányzik. Jelenleg Harry és Louis házában lakok amíg elő nem kerül. De én már kezdem elveszíteni a reményt. Egyik reggel felébredtem és Harry írt hogy hazajönnek.

~Harry-ék háza előtt Roxy szemszöge:

Alig vártam hogy bemenjünk. A ház gyönyörű volt. Mikor kinyitották az ajtót négy lány állt az előszobában. Láthatóan elég mérgesek rám. Már tudhatják hogy Zayn és én csókolóztunk? Akkor nagyon jó kezdés lesz.

-Sziasztok!- köszöntem és egy idősebb férfi is belépett a szobába.
-Corin?- kérdezte boldog arccal és könnyes szemekkel.
-Ha?- néztem értetlenül- Ne haragudjon de összekever valakivel!
-Akkor ne haragudj!
-Semmi gond!- a lányokra néztem és mosolyogtam- Én Roxy vagyok!
-Ch!- legyintettek és leültek a kanapéra. Harry sóhajtott.
-Hát akkor... gyertek! A... az emeleten van a szobátok- mondta és felkísért minket- Válogathattok hogy hová szeretnétek menni. Kivéve oda mert az az én szobám!- bökött egy ajtóra nevetve.
-Akkor én lestoppolom ezt a szobát- mondtam boldogan de láttam hogy Harry arca fal fehér lett- Harry! Talán baj?
-Nem dehogy!- bementem és Harry is bejött.
-Ez a volt barátnőm szobája volt. Érdekes hogy ezt választottad.
-Ha zavar akkor másik szobába is mehetek!
-Nem! Ha ezt választottad akkor maradj csak! Mindössze csak meglepett a választásod- a kezét levette a vállamról és kiment. A szoba gyönyörű volt. Látszott hogy egy lány lakott itt. Kinyitottam a szekrényt és láttam hogy néhány ruha maradt itt az előző tulajdonostól. Az egyik nagyon megtetszett és felpróbáltam.

A ruhák alatt egy csomó cipő volt. Mint valami álom! A ruhák káprázatosak voltak. A sokféle lábbeli pedig rabul ejtett. Érdekes hogy a csajnak pont ugyanaz volt a mérete mint nekem. Leültem az ágyra és megláttam az asztalon egy képet amin a csaj és Harry volt. Édes lánynak tűnik. Látszott az arcukon hogy boldogok. Érdekes hogy pont engem szemelt ki egy ilyen barátnő után. Kicsit mintha ismerős lenne.

-Hát te?- kérdezte Louis a ruhára célozva.
-Csak felpróbáltam!- válaszoltam idegesen és letettem a képet.
-Csak azért jöttem hogy szóljak hogy rendelünk kaját. Kínai vagy olasz?
-Kínai!- bólintott és elindult kifelé.
-Várj!- kiáltottam utána.
-Mi az?- fordult vissza.
-A lányt a képről hogy hívják?
-Corin Richardson!- válaszolta és kiment. Engem üldöz ez a név!!!

~Másnap az ügynökségben:

A német kiadó úgy döntött hogy áthelyeznek minket a londoni kiadóba. Értelmetlen ötlet... de csak részben mert jó hogy többet lehetek Harry-vel. Az új menedzserünk belépett a tárgyalóba és elkezdett beszélni a szerződésről. Figyelmesen meghallgattuk és még az apró-betűs részről is tájékoztatott minket. Elfogadtunk mindent.

-Mielőtt aláírják egy dolgot le kell szögeznünk!- mondta a menedzser.
-És mi lenne az?- kérdezte Annly.
-Mindent a csapatért!- mondta Lola és rábólintottunk- Akkor írjátok alá!

Aláírtuk és beszélgettünk még egy kicsit. Véletlenül kicsúszott a számon hogy Harry és én vacsorázni megyünk. Lola kicsit furcsán nézett rám és kiment.

-Valami rosszat mondtam?- kérdeztem majd egy kicsit vártunk hogy visszatérjen. Negyed óra múlva belépett és elég komoly volt az arca.
-Lányok! A megbeszélésnek vége!- mondta Lola és felálltunk- Roxy te ne menj el!- vissza leültem és megvárta hogy kimenjenek a többiek.
-Valami baj van?- kérdeztem mikor becsukták az ajtót.
-Igen baj van! Harry-nek nem lehet most kapcsolata! A nyilvánosság előtt nem!
-De miért? Ez hülyeség!
-Roxy! Jelenleg Ez a helyzet! A menedzserek megbeszéltek mindent és ebben állapodtak meg! Neked meg már találtunk mást...
-Hogy mi? Nem! Azt már nem! Harry-t nem engedem el olyan könnyen! Akkor inkább felbontom a szerződést!- kiabáltam állva.
-Most írtad alá a szerződést! Ha felbontod súlyos perek várnak rád és ahogy tudjuk te irtózol a bíróságtól. Ha nem akarod akkor számolnod kell ezzel!
-Ez nem igazság!- ültem vissza.
-Sajnálom! De a szabály az szabály!- vágta az arcomba és sírva mentem ki a teremből.

A szívembe mintha kést szúrtak volna. Annyira fájt hogy a kapcsolatomat tönkreteheti a szerződés. Visszaérve Harry-ékhez nem találtam senkit a házban. Leültem a kanapéra és csak sírni tudtam. Titokban fogunk járni!? Ez nem jó! Nagyon nem jó! És mi az hogy már párt is találtak nekem!? Nem értem hogy miért jó ez az egész.

-Megjöttem!- hallottam Harry boldog hangját az ajtóból. Letöröltem a könnyeimet és összeszedtem magam.
-Szia! Milyen napod volt?- kérdeztem és próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra.
-Nekem jó! De ahogy nézem neked már kevésbé. Mi a baj?- kérdezte aggódva.
-Beszélnünk kell!

Leültünk a kanapéra beszélgetni. Könnyek közt elmondtam neki mindent. A szívem szakadt meg amikor láttam az elkeseredett arcát. Sírva borultunk egymás nyakába.

-Ne aggódj! Meg fogjuk oldani...... valahogy!- mondta Harry elcsukló hangon. Szörnyen éreztem magam.
-Nagyon szeretlek és ezt még a menedzserek sem tudják elvenni tőlem. Téged lehet! De az érzést nem!
-Tegyünk ígéretet!- nyújtotta a kisujját- Bármi legyen én szeretni foglak!- összekulcsoltuk a kisujjainkat.
-Bármi legyen én szeretni foglak!- mondtam és megcsókoltuk egymást.
-Cserkész becsszó?- kérdezte viccelődve.
-Cserkész becsszó!