128. Fejezet- Egy eszméletlen buli

~Péntek reggel:

Már egészen hozzászoktam hogy én vagyok a középpontban és mindenki engem majmol. Talán jobb így mint szürke kisegérként. Alex az "elrablás" óta kedves volt hozzám és mindent együtt csináltunk. Mivel Chole és Chloe meghívott minket a pénteki bulijukra izgatottan szálltam ki az ágyból. Gyorsan felkaptam néhány ruhát és lementem reggelizni.

Mikor végeztem pont akkor lépett be a bejáraton Alex. Ahogy megláttam abban a pillanatban megöleltem. Még szerencse hogy a szekrényben voltak a cuccaim így nem kellett visszamennem a könyvekért. Órák előtt még volt fél óránk szóval kimentünk sétálni.
-Várod a bulit?- kérdezte Alex.
-Mindennél jobban- mondtam boldogan és lefeküdtem a suli előtti kövekkel teli rész betonos peremére. Mivel nagyjából fél méter széles kényelmesen elfértem rajta.
-Ugye tudod hogy párban kell menni?
-Ezt nem tudtam.
-Mert ezt én találtam ki- nevetett elég hangosan- De szeretnélek elvinni kocsival.
-Miért ne! Hiszen a legjobb haverom vagy- mosolyogtam és ő csak egy gyors fintort vágott.
-A múltkor amikor ellenséges voltam veled... Nem kellett volna azt mondanom.
-Semmi baj! De honnan tudtad hogy a bárban dolgozok?
-Láttalak. És én mondom... csodálatos voltál a színpadon és kedves vagy kiszolgálás közben.
-Köszi! Kár hogy már vége- mondtam szomorúan.
-Felmondtál?
-Előléptettek. Hivatásos luxusprostit csinált belőlem a bár tulajdonosa.
-Nem vagy valami lelkes- húzta a száját mintha tényleg sajnálna.
-De légyszi ne mondd el senkinek!- könyörögtem neki.
-Nem! Persze hogy nem! De had áruljak el valamit... Én fizetnék érted.
-Ha tudsz egy kicsit várni akkor talán nem kell- amint kimondtam eszembe jut a fogadás. Basszus! A kedvenc szájfényemet kockáztatom.
-Csak talán?- húzogatta a szemöldökét.
-Mennünk kell!- mondtam terelve a témát. Elindultunk a szekrényeinkhez és addig nem nagyon beszélgettünk. De talán jobb is.
-Sziasztok!- lépett hozzánk Chole.
-Szia!- köszöntem de Alex elhúzott onnét.
-Alja néppel nem társalgunk!- mondta és elindultunk a terem felé. Visszanéztem és bocsánatkérően pillantottam Chole-ra. Egész nap ezt csinálta Alex. Úgy viselkedett mint aki mindenki felett áll. Tényleg olyan volt mint valami hülye amerikai pomponlányos filmben. Este a kocsijában azon gondolkodtam hogy megemlítsem-e neki hogy elég paraszt volt vagy inkább hagyjam rá az egészet. De végül nem bírtam ki.
-Figyelj! Mérhetetlenül bunkó voltál Chole-hoz- mondtam halkan.
-Sajnálom! Én csak nem akarom hogy elszedjen tőlem.
-Nem szed el mert nem járunk!
-Még nem! De aztán mindenki megköveteli tőlünk. Ne haragudj Bree de az élet nem olyan mint amilyennek te megálmodod. A suli nem mutatja de klikkekből áll. És mi állunk az élen.
-Nem! Olyan nincs hogy mi! Te van meg én van és ezzel kifújt!- kiakadtam.
-Ne már Bree! Ne szúrd el az estét ezzel!- nyavalygott és megsimította az arcom.
-Ne simogass!- kiáltottam és kiszálltam az autóból amikor megállt Chole háza előtt. Gyors léptekkel végigmentem az udvaron egyenesen a hátsó kertbe ahol megtaláltam Layla-t és Mike-ot akik kellemesen elbeszélgettek.
-Szia Bree! De csini vagy!- ölelt meg Layla.
-Köszi! Nem láttátok Chole-t?- kérdeztem miközben Mike-ot is megöleltem.
-Ott áll a karaoke mellett- mutat Mike a medence mellé.
-Nekem beszélnem kell vele. Jó bulit!- mondom sietve.
-Neked is!- kiabáltak utánam. Nem törődtem semmivel. Csak bocsánatot szeretnék kérni tőle. Amikor odaérek hozzá megérintem a vállát.
-Na mi van? Alja néppel is szóba állsz?- kérdezte bunkón.
-Ne haragudj! Nem úgy gondolta. Hogy engesztelhetlek ki?
-Nézz oda! A mikrofon szabad. Énekelj valamit és megbocsátok- mosolyog és a mikrofonhoz megyek.
-Hali! Bree vagyok. De ezt tudjátok. Szóval arról van szó hogy énekelnem kell egy dalt. Chole ez neked szól!- mondtam a mikrofonba és énekelni kezdtem.

Amint elkezdtem énekelni mindenki elhallgatott és rám figyelt. Mikor már megunták az egy helyben állást táncolni kezdtek. Jó buli volt ekkora közönség előtt énekelni ismét.

A dal után letettem a mikrofont és Chole felé pillantottam aki elismerően tapsolt. Átadtam a helyet és elindultam a lányokhoz. Egy kicsit iszogattunk és beszélgettünk. Nem volt olyan rossz mint amilyenre számítottam.
-És mi van Alex-szel?- kérdezte Tori.
-Nem érdekel. Bukó volt Chole-hoz- válaszoltam megrántva a vállam.
-Pedig mindenki azt várja el tőletek hogy járjatok- mondta Reila.
-Nem érdekel! Ez nem egy idióta film. És amúgy sem irányíthatja az életemet senki!- mondtam és felkaptam egy poharat.
-Hű! Pont úgy viselkedsz mint a nagymenő pomponlányok- mondta Tori és elkapja Mike.
-Ellophatom egy pillanatra?- kérdezi és egy puszit nyom Tori arcára.
-Persze! Vidd csak!- mondtuk egyszerre. Ahogy elindulnak Tori visszafordul és kacsintva az ég felé emeli a hüvelykujját. Ezt viszonoztuk és végignéztük ahogy elkezdenek táncolni.
-De édesek!- mondta Lilka.
-És neked nem kéne pasi?- kérdeztem Lilkától.
-Ami azt illeti- rámutat Chole-ra aki egyre közelebb jön hozzánk.
-Jó a buli csajok?- kérdezte Chole. Azt figyeltem hogy hogyan viselkedik Lilkával de elég közömbös volt. Én inkább kimaradtam ebből így átpártoltam a pomponlányokhoz.
-Végre itt vagy!- mondta boldogan Christal.

-Jó látni titeket. Csinik vagytok csajok!- mondtam boldogságot színlelve.
-Az lehet de te vagy az este sztárja- ölelt át Laura.
-Na mesélj! Mi van veled és Alex-szel?- kérdezte Christal. Laura felé pillantottam és láttam hogy nagyon kíváncsi a fogadás miatt. Nem csoda hogy kell neki a szájfényem.
-Egy bunkó!- válaszoltam.
-Figyeljetek lányok! Nemsokára üvegezünk a nappaliban. Klubtagoknak kötelező- mondta Chloe és elindultunk a ház felé. Klubtag alatt azt értette hogy pomponlány vagy sportoló. Egy nagy körbe ültünk de igyekeztem távol maradni Alex-től. Az első pörgetés Chole feladata volt.
-Figyelem! Mielőtt pörgetnék leszögezném a szabályokat. Csak fiú csókolózhat vagy adhat puszit lánynak. Fiúnak nem viszont lány lánynak igen- mondta és mindenki bólintott mert már be voltunk csípve. Megpörgette az üveget ami Chloe felé mutatott.
-Arcra puszi- mondta Chloe és Chole már adta is neki a puszit. Amíg Chloe pörgetett Chole helyet cserélt Christal-lal így mellém került.
-Figyelj! Az üveg végén a kupak fémből van. Kell a mágnes ha én jövök?- elég közel jött hozzám így éreztem hogy részeg. Még nálam is részegebb.
-Nem lehet! Tetszel a legjobb barátnőmnek és sosem tennék neki keresztbe.
-Ezt nem így láttam...- kezdte volna de felnéztem és észrevettem hogy az üveg felém mutat.
-Ki pörgette!- kérdeztem és mindenki Alex-re nézett.
-Boldog nap!- mosolygott szemtelenül.
-Csókot! Csókot!- kántálták a többiek. Én nem voltam hajlandó megmozdulni így sajnos Alex jött hozzám aki nem kímélve megcsókolt. Vagy öt percen át le se szállt a számról. Mikor végre elengedett mindenki tapsolt és éljenzett.
-Az enyém! Jegyezzétek meg!- mondta Alex és leült mellém.
-Kapd be Alex!- mondtam kiabálva és ott hagytam a játékot.
-Ezt még megbánod!- kiabált utánam.
-Mi a baj?- elkapta valaki a kezem. Megfordultam és Chole arcát láttam meg. Nem válaszoltam csak sírva nekiborultam a mellkasának. Nem kérdezett többet csak a hajamat simogatta és vigasztalóan suttogott a fülembe. Kiborultam. Felix miatt Harry miatt és az egész életem miatt. Mindenki csak játszadozott velem. Mire feleszméltem a medence szélén találtam magam Chole karjaiban.
-Jól vagy?- kérdezte aggódva.
-Igen. Köszi!- mondtam mosolyt erőltetve az arcomra.
-Ne foglalkozz vele! Egy bunkó!
-Tudom- mondtam a könnyeimet törölgetve.
-Amíg nem figyeltél elcsábította Lilit.
-Mi?- kérdeztem halkan és elengedett- Ezt nem hagyom!- mondtam és mérgesen elindultam megkeresni az a patkányt. Amint megtaláltam olyan pofont kapott tőlem hogy majdnem összeesett- Ezt azért mert elcsábítottad a legjobb barátnőmet te görény!
-Fogjátok le!- mondta Alex és két haverja szorosan lefogtak. Alig bírtam mozogni.
-És most mit akarsz? Megversz egy lányt mindenki előtt?- kérdeztem szemrehányóan.
-Nem! Azt kapod amit egy kurva megérdemel!- mondta és a buli kellős közepén elkezdett fogdosni.
-Hagyd őt békén!- kiabált Chole.
-Maradj ki ebből kisfiú!- mondta az egyik srác aki lefogott. Chole nem hagyta ennyiben. Letépte rólam és tőle egy durva jobb horgot kapott. Az egész buli egy tömegverekedés és kajacsata keveréke lett egy pillanat alatt. De szerencsére a normálisabb fiúk mint Mike segített nekünk szétszedni őket.
-Jól vagy?- léptek hozzám a lányok. Nem akartam hogy így lássanak így felrohantam a lépcsőn és bementem egy ajtón amit bezártam magam mögött. A fürdőt találtam meg szóval amikor a tükörbe néztem inkább elkaptam onnan a tekintetem. Nem bírtam magamra nézni miután Alex teljesen megalázott. A kád szélén ültem és hihetetlenül szarul éreztem magam. Valaki kopogott az ajtón.
-Bree! Te vagy az? Engedj be! Chole vagyok- hallottam a kétségbeesett hangot az ajtó másik oldalán. Remegő kézzel nyitottam ki az ajtót neki.
-Mit akarsz?- kérdeztem halkan és csak becsukta az ajtót amit be is zárt.
-Beszélni akarok veled- mondta szomorúan és megláttam a szeme körüli lila foltot. A vérző szájáról nem is beszélve.
-Elég rosszul nézel ki- mondtam és megsimítottam az arcát.
-Helyre hoznád? Előveszem az elsősegélyi dobozt- mondta és kinyitotta a fürdőszoba egyetlen szekrényét. Egy fehér dobozt húzott elő és nekem adta. Leültünk a kád szélére és elkezdtem leápolni Chole harci sebeit.
-Miről szeretnél beszélni?- kérdeztem.
-Ez az egész buli rossz ötlet volt. Még szerencse hogy anyáék nincsenek itt így nem látták amit veled művelt Alex. De miért kurvázott le?
-Nem akarok beszélni róla.
-Rendben! De egy dologra kérném a válaszodat. Érzel irántam bármit is?
-Kész is vagyok!- mondtam terelve a témát. Nem akartam neki nemet mondani. Túl közel állt a szívemhez hogy összetörjem az övét.
-Kérlek válaszolj!- mondta és elkapta a csuklómat.
-Szeretlek! De nem érdemelsz egy olyan barátnőt mint én.
-Mond egy okot! Csak egyet!
-Alex jogosan kurvázott le! Egy bárban dolgozok és minden este kivéve pénteken és vasárnap híres emberekkel bújok ágyba!
-Nem érdekel! Én tudom hogy milyen vagy. Biztos nem magadtól választottad ezt az utat. Te jobb ember vagy- nem volt más választásom. Hazudnom kellett.
-Nem! Én egyedül döntöttem így.
-Nem hiszek neked! És ha véletlenül rájössz hogy mekkorát hazudtál szólj!- mondta és ott hagyott. Egy ideig csak ültem a kád szélén és teljesen magamba zuhantam. Mire kiértem már mindenki tudta rólam az igazat. Megvetően néztek rám miközben távoztam. Úgy döntöttem hogy egyedül megyek haza. Az utcán sétáltam mikor valaki elkapott és betuszkolt egy kocsiba.
-Ne!- sikítottam de egy fehér kendőt tartott az arcomhoz és onnan minden sötét.

Sziasztok! Köszi hogy elolvastátok! Imádlak titeket és remélem össze tudjátok hozni megint az 1 komit és a 2 Facebook-os visszajelzést. Iratkozzatok fel oldalt rendszeres olvasónak. Puszi: Sarah :*

Ui.: CARLY ha ezt olvasod... Szeretlek és nagyon hiányzol. Remélem már nem haragszol rám! HÜLYÉN VISELKEDTEM SAJNÁLOM!!! :'( <3