94. Fejezet- Érzelmek nélküli ünnep

Az üzenet után mindenki kicsit magába szállt. Nath hallgatott a legjobban. Kicsit fel akartam dobni a hangulatot így inkább azt javasoltam hogy nyissuk ki az ajándékokat. Ez már jobban tetszett mindenkinek. Miközben bontogattuk az ajándékokat zenéz hallgattunk és forraltbort ittunk. Senki sem gondolt Harry-re vagy hogy mindennek vége ami eddig volt. Egy csomó barát együtt és ez volt a fontos. Már vagy három óra lehetett amikor úgy gondoltuk hogy aludni kéne. Megágyaztam magamnak Lana szobájában a többiek pedig osztoztak a maradék szobákon. Betakartam Lana-t és lefeküdtem aludni. Akkor Harry-re gondoltam. Arra hogy milyen jó lenne ha megérintene éa a fülembe súgná hogy...

-Szeretlek!- hallottam egy ismerős hangot.
-Én is!- mondtam mosolyogva. Lefeküdt mellém és elaludtunk mind a ketten.

~Reggel:

Felébredtem és hihetetlenül jól éreztem magam. Kipihenten felültem az ágyon és éreztem hogy valaki megfogja a derekam. Lehunytam a szemem és lefeküdtem a karjaiba. Szorosan átkarolt és megcsókolt. Ajaj! Ez nem Harry. Ellöktem magam tőle és csak akkor láttam hogy ki az akit megcsókoltam.

-Max!- kiáltottam.
-Mi van cica? Tegnap még szerettél!- mondta egy pimasz vigyorral a képén. Kiszálltam az ágyból és kirohantam a szobából.
-Neked meg mi bajod?- kérdezte Louis miközben lementem a lépcsőn.
-Ki engedte be a házba ezt a tuskót?- kérdeztem és egyenesen Lou karjaiba estem.
-Legalább egy pólót felvehettél volna- mosolygott a konyhából Nath. Csak akkor vettem észre hogy csak fehérnemű van rajtam. Mindenki furán nézett rám.
-Ennek mi baja?- lépett ki Max a szobából egy szál alsógatyában.
-Ti meg mit műveltetek az éjszaka?- vigyorgott Siva.
-Fejezd be! Nem volt semmi... Ugye nem?- kérdeztem félve.
-Minek nézel? Nem akarom hogy még jobban elveszítselek- forgatta a szemeit Max.
-Corin drágám! Felébredtél? Összepakoltam neked az utazás... Öltözz fel!- rohant le a lépcsőn apa. Ezen már elnevettem magam. Bementem a szobámba és megláttam a ruhákat amiket kikészített nekem apa. Felkaptam és átnéztem hogy miket rakott el a bőröndbe.

Mindent bepakolt ami kell szóval levihetem őket az előszobába. Persze mikor mentem le összefutottam Max-el.

-Segítsek?- kérdezte.
-Nem... kell...- mondtam nyöszörögve. Elég nehéz volt így kicsúszott a kezemből és lezuhant a lépcsőről a cuccaimmal együtt. Én is megbotlottam de nem estem el mert Max megfogott.
-Biztos ne segítsek?- nevetett.
-Ne!- rántottam ki a karomat a szorításából. Lementem a lépcsőn és felkapartam a bőröndömet.
-Mehetünk kicsim?- kérdezte apa.
-Minél előbb annál jobb!- mondtam bunkón Max-re nézve. Bepakoltunk a kocsiba és beültettük Lana-t is.

~Utazás után:

Megérkeztünk és rögtön apa házához mentünk. Nem változott semmi. A tél közepén ugyanojan meleg volt mint nálunk nyáron. Apa leküldött a tengerpartra mert látta hogy egyedül szeretnék lenni és ezt megtehetem ott. Addig ő és a dada vigyáznak Lana-ra is. Átöltőztem és kimentem a partra.

Csak ültem és gondolkodtam. Most vajon mit csinálhat Harry? Gondol most rám? Mit érez? Ugyanazt mint én? Nem hiszem! Biztos jobb neki Taylorral mint velem. Hirtelen rezegni kezdett a telefonom. Megnéztem és ezt a képet küldte nekem Lory.

Csajszi! Nagy baj van! Ez a kígyó totál behálózta szegény Harry-t!!! Valamit tennünk kell! Ezek már összemixelték a nevüket... Haylor... Ez már vörös riasztás!!! Az 1D lányok veszélyben vannak! Ez a picsa nem tartozhat közénk! Szegény Niall-t is elmondta minden disznónak és Harry megvédte ezt a ribancot! Cselekednünk kell!!! :@

Erre csak ezt írtam vissza:

Nem kell akcióba lendülnünk... majd az élet mindent megold. Egy ilyen csaj mellett nem marad meg sokáig Harry mert a csaj PRŰD ;)

Írás közben jobb lett a kedvem. Ebbe még nem is gondoltam bele. Mekkora poén lenne ha a szex miatt szakítanának. Ahogy magamban nevettem észrevettem hogy néhány csaj közelít felém.

-Szia Corin!-köszönt az egyik.

-Kaphatunk aláírást?- kérdezte a másik lány.

-Sziasztok! Persze!- aláírtam nekik a pólójukat mivel ezt kérték.

-A Haylor ügy miatt ne aggódj! Mi tudjuk hogy te vagy a tökéletes Harry-nek- mondta a harmadik lány.

-Köszönöm! És megkérdezhetném a neveteket?- kérdeztem a három lányt.

-Én Anne vagyok!

-Én Beth vagyok!

-Én pedig Leah!- mutatkoztak be.

-Örülök a találkozásnak!- mosolyogtam és leültek hozzám.

-Mi is örülünk. Nem gond ha a sulink online újságjának csinálunk veled egy elég rövid interjút?- kérdezte Leah.

-Nem dehogy!- válaszoltam.

-Induljunk egy egyszerű kérdésről. Hogy telik az idei ünnep?- kérdezte Beth.

-Eddig minden tökéletes. Lana-val más szemszögbe került az ünnep- válaszoltam ismét.

-És milyen anyának lenni?- kérdezte Anne.

-Kicsit még bénázok de nagyon élvezem. Az első nevetése igazi ajándék volt tegnap este.

-És nem hiányolja Harry-t? Mármint Lana- kérdezte Beth.

-De igen! Amióta nincs velünk szegényke elég nyűgös.

-Reméljük jobb lesz ha Harry-nek megjön az esze és visszamegy hozzátok- mondta Leah ezzel lezárva a rövid interjút.

-Készíthetek rólad egy képet az interjú mellé?- kérdezte Anne.

-Hát persze!- mondtam és már csinálta is a képet.

-Nagyon szép lett!- mondták egyszerre.

-Nem hittem volna hogy te tényleg ilyen jó fej vagy- vallotta be Beth.

-Nekünk sajnos mennünk kell- mondta Anne.

-Rendben! Sziasztok!- köszöntem el tőlük.

-Szia Corin! És nagyon köszönjük!- köszöntek el tőlem.

A nap kezdett lemenni és kicsit magányosnak éreztem magam. A kép Harry-ről és arról a szutyokról teljesen elkeserített. Talán már nem lesz olyan mint régen. Harry-nél jobban még senkit sem szerettem és nem is tudnék. Ebben a tudatban telt el a Karácsony és a Szilveszter is. Nem tudtam örülni semminek de sírni sem tudtam. Semmilyen érzés nem volt bennem. A boldogságot csak tettettem. A lányok meg folyton bombáztak a képekkel Haylorral kapcsolatban. A Szilveszteri volt az első amin elsírtam magam.

Sziasztok! Kicsit uncsi lett ez a rész de majd a következő kicsit jobb lesz ;) Harry vissza fog térni (Csak hogy megnyugtassak mindenkit) De csak a szokásos 3 komi után :) Puszi: Sarah <3