2013. január 2., szerda

86. Fejezet- A legjobb nap a világon

Hazamentem és éreztem hogy hat a gyógyszer mert amikor megláttam a fiúkat nem akartam megölni őket. Sőt! Mosolyogtam és nekiálltam vacsorát csinálni nekik. Egy óra alatt összedobtam nekik a kaját és kivittem nekik.

-De jó illata van!- mondta mosolyogva Jay.
-Remélem ízlik majd!- mondtam mosolyogva és leültem hozzájuk. Mindenki szedett magának és enni kezdtünk.
-Mi ez a hirtelen jó kedv Roxy?- kérdezte Nath.
-Csak jó napom volt. Ennyi!- válaszoltam. Max folton bámult de úgy mint amikor Harry nézett engem a koncerten. Nem is foglalkoztam azzal a tuskóval. Inkább megpróbáltam élvezni az estét.
-Roxy! Nem is olyan rossz!- mondta Siva.
-Helyes! Van desszert is!- a kijelentésemre mindenki ijedten nézett rám- Nyugi! Csak fagyi!- nevettem. Mindenki megnyugodott. Letették a tányérokat és fel akartam állni hogy hozzam a fagyit de Nath gyorsabb volt.
-Majd én!- mondta és visszaültem.
-Most komolyan! Mi ez a jó kedv?- kérdezte Tom.
-Csak a munka miatt. Rihannával kell együtt dolgoznunk és nagyon jó fej- mire végigmondtam Nathan kijött a fagyival.
-Nincs kedvetek kimenni?- kérdezte Nath.
-De!- mondtuk egyszerre.

Elindultunk a hátsó udvar felé. Amikor kiértünk elállt a lélegzetem. A kivilágítás valami csodálatos volt. Leültünk a fűbe és beszélgetni kezdtünk miközben ettük a fagyit. Másról sem tudtak beszélni csak magukról. Mintha azon versenyeznének hogy kinek van a legtöbb méregdrága cucca. De nem szóltam bele. Csak röhögtem rajtuk hogy milyen nagy az arcuk. Esküszöm ezek csoda hogy látják hogy hová lépnek a járdán mert nagyon fennhordják az orrukat. Még szerencse hogy megcsörrent a telóm így volt okom elmenni.

-Igen?- szóltam bele.
-Szia kicsim! Én vagyok az... Harry- hallottam a hangját és egy könnycsepp gurult végig az arcomon.


-Harry!- csak ennyi jött ki a számon.
-Ne sírj drágám! Nagyon szeretlek- próbált vigasztalni.
-Hiányzol!
-Te is nekem! Semmi mást nem akarok csak azt hogy ott lehessek és letöröljem a könnyeidet majd hosszan átölelni téged.
-El sem tudnád képzelni hogy én is mennyire szeretném!
-Olyan jó hallani a hangod. Alig várom hogy vége legyen ennek az egésznek. Ez a nagy távolság nagyon nem jó.
-De én várni fogok rád!

Egész este beszélgettünk. Annyira édes volt. Mindent elmondtam neki a munkánkról és gratulált. A drogot nem árultam el mert nem akartam ezzel bajt okozni. Ez csak Rihanna és az én titkom. Másnap reggel felkeltem és a lányok írtak sms-t hogy a mai munka elmarad mert Rihanna nem érzi jól magát. Beletörődtem és kimentem a nappaliba.

-Jó reggelt!- köszönt Nath. Látszólag nagyon sietett valahová.
-Szia! Hát te?- kérdeztem kómásan.
-Sietnem kell a kiadóba. Csak holnap reggel jövök vissza mert még inni is megyünk a fiúkkal- mondta sietve és el is ment. Becsapta az ajtót.
-Hát akkor szia!- mondtam az ajtónak és leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Pont Olly egyik klippje ment és nem bírtam megállni hogy ne nézzem végig.


Elképesztő hogy milyen jó számai vannak. Teljesen belemerültem a dalba és csak arra lettem figyelmes fogy kopogtatnak az ajtón. Kinyitottam és Olly volt az.

-Hallottam a hangom és kíváncsi voltam hogy te vagy-e... és láss csodát! Te voltál- mondta mosolyogva.
-Jó reggelt szomszéd!- nevettem- Nincs kedved bejönni?
-Végül is most semmi dolgom- mondta és bementünk.
-Kérsz valamit?- kérdeztem és nem vártam meg a választ csak bementem a konyhába és töltöttem magunknak kávét- Mivel iszod?
-Két cukorral- válaszolta és leült az asztalhoz. Én is csatlakoztam hozzá és elkezdtük inni a kávét.
-Most komolyan! Mi az oka hogy átjöttél?
-Unatkoztam és gondoltam rád nézek hogy mi van veled.
-Ez kedves tőled! És örülök hogy itt vagy! Harry után te vagy az akivel szívesen együtt vagyok.
-Na ez tőled volt kedves. Mindig jó ilyet hallani egy jó baráttól.
-Te a barátodnak tartasz?- kérdeztem elképedve.
-Még szép! Harry barátnője vagy és én ezt tiszteletben tartom szóval ne aggódj! Csak barátság lesz köztünk.
-Ha ezt két hónappal ezelőtt mondod tuti hogy megcsókoltalak volna. De így nem tehetem.
-De megtennéd ha nem lennél Harry barátnője?
-A rajongód ként nem tudnám kihagyni- ezen nagyot nevetett.
-Hát ha megengeded én is a rajongód lennék- vágott megint egy Olly Murs mosolyt.
-Én benne vagyok!- kezet fogtunk és beültünk a tv elé.
-Mit nézünk?- kérdezte.
-Mit szeretnél?
-Inkább gyere át hozzám. Még úgy sem jártál nálam.
-Rendben!- felpattantam és bementem a szobába hogy felöltözzek.


Ahogy kiléptem láttam hogy Olly elaludt. Halkan nevetni kezdtem és odamentem hozzá. Nem tudtam kihagyni hogy ne ijesszem meg.

-Te jó ég! Olly! Tűz van!- kiabáltam olyan hangosan ahogy csak bírtam. Szegényem rögtön felijedt rá.
-Micsoda? Hol?- nézett körbe én pedig olyan röhögőgörcsöt kaptam hogy leültem a földre.
-Csak vicceltem!- törölgettem a könnyeimet.
-Nem volt vicces!- mondta sértődötten.
-Dehogynem!- mondtam még mindig nevetve. Feltápászkodtam- Gyere ide te kis hülye!- mondtam neki egy nagy mosollyal és megöleltem.
-Ilyet ne csinálj többet!- mondta kicsit nyugodtabb hangon.
-Nem ígérek semmit!- mondtam és egy puszit nyomtam a homlokára.
-Gyere!

Bezártam az ajtót és átmentünk Olly-hoz. A ház nagyobb volt mint Nathan-é. Kicsit körbenéztem és láttam hogy nagyon hasonlít Harry és Louis lakására.

-Bocs a kupiért!- mondta Olly.
-Nem gáz!... Amúgy.. a barátnőd nem fog kiakadni ha meglát itt engem?- kérdeztem.
-Hát... nekem nincs senkim...- mondta kicsit szomorúan.
-Akkor a lányok vakok! Egy ilyen srácnak mint te... hogyhogy nincs barátnője?
-Néha belefutok egy éjszakás kalandokba de tartós kapcsolataim nincsenek. Én amolyan szurkoló típus vagyok és az angol lányok nem nagyon vevők erre. Néhányuk elég sznob. Tényleg! Te nem vagy angol. Ugye?- a kérdésére nem tudtam válaszolni.
-Nem... nem tudom.
-Miért?
-Az életem bizonyos területei helyén mint ha fekete lyukak lennének. És sok dologra nem emlékszek. Hol születtem... Kik a szüleim... ezeket és még ki tudja miket nem tudok magamról. És tudod hogy mi a fura? Kísértetiesen hasonlítok egy csajra aki Harry előző barátnője volt.
-Corin-ra?- nézett rám furán- Annál a csajnál jóval dögösebb vagy.
-Gondolod?- kérdeztem ártatlan arccal.
-Naná!- mosolygott és átölelt- Gyere! Nézzünk valami filmet!
-Hát jó!- vontam vállat és bementünk a szobájába ami tele volt mindenféle éremmel és kupával- Azt a...! Te aztán szerettél focizni!
-Hát igen! Focista szerettem volna lenni de feladtam ezt az álmomat mert egy sportsérülés után nem engedtek vissza a pályára és így jött hogy énekeljek- láttam rajta hogy nagyon fájó pontra tapintottam. Az ujjával az egyik kupát piszkálta. Oda léptem hozzá és az egyik kezemet a vállára tettem.
-Ha most focista lennél nem ismernélek. De akkor te lennél a kedvenc focistám. Talán jobb is hogy énekes lettél mert így ismerlek és a kedvenc énekesem lehetsz- mondtam vigasztalásképp.
-Talán igazad van!- sóhajtott- Mit szeretnél nézni?
-Hajlakk?- néztem rá az első lemezre röhögve.
-Most mi van?
-Bűnös élvezet?- röhögtem- De Zac Efron miatt megbocsátom.
-Akkor ez lesz!- mondta és elindította. Lefeküdtünk az ágyra de úgy hogy én az ő hasát használtam párnának. Kicsit meglepődött de nem szólt.

~Olly szemszöge:

Filmnézés közben Roxy olyan édes volt hogy nem tudtam a filmre koncentrálni. Minden apró mozdulata olyan aranyos volt. Hosszú vörös haján csillogott az ablakon beszűrődő napfény. Az arcvonásai tökéletesek voltak. Mire észbe kaptam vége lett a filmnek.

-Mostantól nem piszkállak a film miatt mert nagyon jó!- mondta és közben lemászott rólam. Lefeküdt mellém és csak néztük egymást. A gyomrom görcsbe rándult. Rég éreztem ilyesmit. Az alsó ajkamba haraptam.
-Még... sosem... sosem szomjaztam ennyire egy... csókra!- mondtam levegő után kapkodva és megsimítottam az arcát. Ennek hatására ő teljesen lefagyott.
-Nem lenne szabad!- mondta halkan. Közelebb húztam magamhoz és az ajkai veszélyesen közel voltak az enyéimhez.
-Én is tudom!- válaszoltam és kicsit elhúzta a fejét tőlem.
-Nem tehetem ezt Harry-vel!- mondta és láttam rajta hogy remeg a keze.
-Ne mond hogy te nem akarod! Látom rajtad! Remegsz... kapkodod a tekinteted és folyton megnyalod az ajkaidat mikor beleharapsz. Ne ellenkezz! Egy csók még nem megcsalás.
-Félek hogy elveszítem a fejem és valami olyat csinálunk amit nem lenne szabad. Ne haragudj!- mondta és felült. Nekitámaszkodott a hátával a radiátornak. Én is felültem és leültem vele szemben. Egyre közelebb hajoltam hozzá de felhúzta az egyik térdét hogy megakadályozza hogy megcsókolhassam. Az arcomat a két tenyere közé fogta.
-Olly! Te egy csodálatos ember vagy de nem tudom megtenni. Ha két hónapja lettünk volna ilyen helyzetben akkor megtenném. Hidd el hogy nem én vagyok számodra a megfelelő lány! Több ezer hozzám hasonló csaj vár rád.
-De egyik sem olyan csodálatos mint te.
-Nem! Mert ők jobbak nálam!- rám mosolygott és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Ne haragudj hogy ezt csináltam!
-Semmi baj!- átölelt és felállt- Milyen zenéid vannak?- kérdezte.
-Sokféle van- mondtam neki és kivettem az egyik lemezemet.
-Ez jó lesz!- mosolygott és berakta a lejátszóba. Megszólalt a dal amit annyira szerettem. Igaz hogy az én dalom de nagyon szerettem.


-Gyere!- mondtam és megfogtam a kezét.
-Én nem tudok táncolni.
-Csak próbáld meg!- mosolyogtam és közelebb jött. A kezeimmel körbecsavartam a derekánál ő pedig a vállamra tette az övéit és úgy táncoltunk.
-Köszönöm hogy nem használsz ki.
-Majdnem megtettem.
-De volt annyi erőd hogy ne tedd meg! És ezért tisztellek!- egymásra mosolyogtunk és szörnyen boldog voltam. Hihetetlen melegség járta át a testem amit már jó ideje nem éreztem. Örülök hogy van egy ilyen csodálatos barátom mint Roxy. És ezt a barátságot nem akarom tönkretenni! SOHA!

2 megjegyzés: