94. Fejezet- Érzelmek nélküli ünnep

Az üzenet után mindenki kicsit magába szállt. Nath hallgatott a legjobban. Kicsit fel akartam dobni a hangulatot így inkább azt javasoltam hogy nyissuk ki az ajándékokat. Ez már jobban tetszett mindenkinek. Miközben bontogattuk az ajándékokat zenéz hallgattunk és forraltbort ittunk. Senki sem gondolt Harry-re vagy hogy mindennek vége ami eddig volt. Egy csomó barát együtt és ez volt a fontos. Már vagy három óra lehetett amikor úgy gondoltuk hogy aludni kéne. Megágyaztam magamnak Lana szobájában a többiek pedig osztoztak a maradék szobákon. Betakartam Lana-t és lefeküdtem aludni. Akkor Harry-re gondoltam. Arra hogy milyen jó lenne ha megérintene éa a fülembe súgná hogy...

-Szeretlek!- hallottam egy ismerős hangot.
-Én is!- mondtam mosolyogva. Lefeküdt mellém és elaludtunk mind a ketten.

~Reggel:

Felébredtem és hihetetlenül jól éreztem magam. Kipihenten felültem az ágyon és éreztem hogy valaki megfogja a derekam. Lehunytam a szemem és lefeküdtem a karjaiba. Szorosan átkarolt és megcsókolt. Ajaj! Ez nem Harry. Ellöktem magam tőle és csak akkor láttam hogy ki az akit megcsókoltam.

-Max!- kiáltottam.
-Mi van cica? Tegnap még szerettél!- mondta egy pimasz vigyorral a képén. Kiszálltam az ágyból és kirohantam a szobából.
-Neked meg mi bajod?- kérdezte Louis miközben lementem a lépcsőn.
-Ki engedte be a házba ezt a tuskót?- kérdeztem és egyenesen Lou karjaiba estem.
-Legalább egy pólót felvehettél volna- mosolygott a konyhából Nath. Csak akkor vettem észre hogy csak fehérnemű van rajtam. Mindenki furán nézett rám.
-Ennek mi baja?- lépett ki Max a szobából egy szál alsógatyában.
-Ti meg mit műveltetek az éjszaka?- vigyorgott Siva.
-Fejezd be! Nem volt semmi... Ugye nem?- kérdeztem félve.
-Minek nézel? Nem akarom hogy még jobban elveszítselek- forgatta a szemeit Max.
-Corin drágám! Felébredtél? Összepakoltam neked az utazás... Öltözz fel!- rohant le a lépcsőn apa. Ezen már elnevettem magam. Bementem a szobámba és megláttam a ruhákat amiket kikészített nekem apa. Felkaptam és átnéztem hogy miket rakott el a bőröndbe.

Mindent bepakolt ami kell szóval levihetem őket az előszobába. Persze mikor mentem le összefutottam Max-el.

-Segítsek?- kérdezte.
-Nem... kell...- mondtam nyöszörögve. Elég nehéz volt így kicsúszott a kezemből és lezuhant a lépcsőről a cuccaimmal együtt. Én is megbotlottam de nem estem el mert Max megfogott.
-Biztos ne segítsek?- nevetett.
-Ne!- rántottam ki a karomat a szorításából. Lementem a lépcsőn és felkapartam a bőröndömet.
-Mehetünk kicsim?- kérdezte apa.
-Minél előbb annál jobb!- mondtam bunkón Max-re nézve. Bepakoltunk a kocsiba és beültettük Lana-t is.

~Utazás után:

Megérkeztünk és rögtön apa házához mentünk. Nem változott semmi. A tél közepén ugyanojan meleg volt mint nálunk nyáron. Apa leküldött a tengerpartra mert látta hogy egyedül szeretnék lenni és ezt megtehetem ott. Addig ő és a dada vigyáznak Lana-ra is. Átöltőztem és kimentem a partra.

Csak ültem és gondolkodtam. Most vajon mit csinálhat Harry? Gondol most rám? Mit érez? Ugyanazt mint én? Nem hiszem! Biztos jobb neki Taylorral mint velem. Hirtelen rezegni kezdett a telefonom. Megnéztem és ezt a képet küldte nekem Lory.

Csajszi! Nagy baj van! Ez a kígyó totál behálózta szegény Harry-t!!! Valamit tennünk kell! Ezek már összemixelték a nevüket... Haylor... Ez már vörös riasztás!!! Az 1D lányok veszélyben vannak! Ez a picsa nem tartozhat közénk! Szegény Niall-t is elmondta minden disznónak és Harry megvédte ezt a ribancot! Cselekednünk kell!!! :@

Erre csak ezt írtam vissza:

Nem kell akcióba lendülnünk... majd az élet mindent megold. Egy ilyen csaj mellett nem marad meg sokáig Harry mert a csaj PRŰD ;)

Írás közben jobb lett a kedvem. Ebbe még nem is gondoltam bele. Mekkora poén lenne ha a szex miatt szakítanának. Ahogy magamban nevettem észrevettem hogy néhány csaj közelít felém.

-Szia Corin!-köszönt az egyik.

-Kaphatunk aláírást?- kérdezte a másik lány.

-Sziasztok! Persze!- aláírtam nekik a pólójukat mivel ezt kérték.

-A Haylor ügy miatt ne aggódj! Mi tudjuk hogy te vagy a tökéletes Harry-nek- mondta a harmadik lány.

-Köszönöm! És megkérdezhetném a neveteket?- kérdeztem a három lányt.

-Én Anne vagyok!

-Én Beth vagyok!

-Én pedig Leah!- mutatkoztak be.

-Örülök a találkozásnak!- mosolyogtam és leültek hozzám.

-Mi is örülünk. Nem gond ha a sulink online újságjának csinálunk veled egy elég rövid interjút?- kérdezte Leah.

-Nem dehogy!- válaszoltam.

-Induljunk egy egyszerű kérdésről. Hogy telik az idei ünnep?- kérdezte Beth.

-Eddig minden tökéletes. Lana-val más szemszögbe került az ünnep- válaszoltam ismét.

-És milyen anyának lenni?- kérdezte Anne.

-Kicsit még bénázok de nagyon élvezem. Az első nevetése igazi ajándék volt tegnap este.

-És nem hiányolja Harry-t? Mármint Lana- kérdezte Beth.

-De igen! Amióta nincs velünk szegényke elég nyűgös.

-Reméljük jobb lesz ha Harry-nek megjön az esze és visszamegy hozzátok- mondta Leah ezzel lezárva a rövid interjút.

-Készíthetek rólad egy képet az interjú mellé?- kérdezte Anne.

-Hát persze!- mondtam és már csinálta is a képet.

-Nagyon szép lett!- mondták egyszerre.

-Nem hittem volna hogy te tényleg ilyen jó fej vagy- vallotta be Beth.

-Nekünk sajnos mennünk kell- mondta Anne.

-Rendben! Sziasztok!- köszöntem el tőlük.

-Szia Corin! És nagyon köszönjük!- köszöntek el tőlem.

A nap kezdett lemenni és kicsit magányosnak éreztem magam. A kép Harry-ről és arról a szutyokról teljesen elkeserített. Talán már nem lesz olyan mint régen. Harry-nél jobban még senkit sem szerettem és nem is tudnék. Ebben a tudatban telt el a Karácsony és a Szilveszter is. Nem tudtam örülni semminek de sírni sem tudtam. Semmilyen érzés nem volt bennem. A boldogságot csak tettettem. A lányok meg folyton bombáztak a képekkel Haylorral kapcsolatban. A Szilveszteri volt az első amin elsírtam magam.

Sziasztok! Kicsit uncsi lett ez a rész de majd a következő kicsit jobb lesz ;) Harry vissza fog térni (Csak hogy megnyugtassak mindenkit) De csak a szokásos 3 komi után :) Puszi: Sarah <3

93. Fejezet- Karácsonyi ajándék

Kiengedtek a kórházból és amikor leparkoltunk a kocsival akkor láttam hogy mindenki a házat próbálja felszerelni mindenféle világító tárggyal. Mikor Zayn kiszállt a kocsiból észrevettem hogy nem Tina volt neki az első akihez odament. Sőt! Az utolsó volt de csak megölelték egymást. Kicsit zavart hisz járnak... Vagy nem?

-Zayn! Minden rendben?- kérdeztem és lepakolt az előszobában.
-Igen. Miért?- nézett rám.
-Tina meg te jártok még?
-Igen. Miért?- kérdezte ismételve saját szavait.
-Csak észrevettem hogy nem ő volt az első akihez...
-Attól még szeretem! Csak egy kicsit összekaptunk!- kiabált.
-Csak kérdeztem! Ezért nem kell leharapnod a fejem!- néztem utánna amikor kiment az ajtón. Gondoltam a feloszlás miatt van az egész. Kimentem én is és segítettem nekik kivilágítani a házat. Nagyon szép lett. Mivel mindenki hazamegy a karácsony miatt ezért előre hoztuk így este átadjuk az ajándékokat és reggel mindenki haza megy. Apa Lana és Bonnie az előszobában játszottak. Oda mentem hozzájuk és átöleltem apát.
-Jól vagy kiscsillagom?- kérdezte apa.
-Egy kicsit aggódod Harry miatt- válaszoltam őszintén.
-Ne félj! Tudja jól hogy nálad jobbat nem kaphat! Csak még nem szállt fel a rózsaszín köd. Most egy kicsit hülye. De hidd el nekem hogy minden rendbe fog jönni!
-Köszönöm!- átöleltem apát. Jól esik hogy nem támadja Harry-t. Tudja hogy szeretem. És ő is volt fiatal és sokat hibázott de helyre hozta. A fiúk behozták a házba a fenyőt én pedig elővettem a díszeket.
-Kár hogy nincs itt Liam Niall és Harry- mondta szomorúan Louis.
-Nem tudják mit hagynak ki!- öleltem át vígasz képp. Kopogtattak az ajtón.
-Majd én!- rohantam az ajtóhoz. Öt ismerős mosolyt láttam magamelőtt. Olly Nath Jay Siva és Tom volt az.
-Boldog karácsonyt!- mondták hangosan.
-Fiúk!- kiáltottam és mivel már belelendültem az ölelésbe mindenkit letámadtam.
-Nath! Hiányoztál!- öleltem át és adtam neki egy puszit.
-Max nem jött el mert nem akarta tönkretenni a bulit- mondta Jay.
-Ez érthető! Az hogy megpróbálta megkérni a kezem nem épp jó pont miután majdnem megölt- mondtam. Bejöttek és nekiálltunk ünnepelni. Leültünk és most csengettek.
-Josh! Andy!- öleltem át őket is.
-Többször kéne jönnöm!- nevetett Josh.
-Gyertek be ti is!- mondtam és ők is bejöttek.
-Tehát ma két család ünnepel együtt. A The Wanted és a One Direction- mondta irónikusan Zayn.
-És a Black Angels!- kiáltott Nina nevetve.
-Remélem nem zavarunk?- kérdezte Annly.
-Nem dehogy! Minél többen vagyunk annál jobb!- mondta mosolyogva Louis.
-Mi is így gondoltuk!- mondta színlelve a nagyképűséget Nina. Együtt láttunk neki a díszítésnek.
-A fagyöngy hova viszed?- kiáltottam Nath-nek.
-Csak kiteszem a bejárathoz- nézett rám ártatlanul.
-Nem! A ventillátoros villany lapátjára kell ragasztani!- mondta Louis.
-Igen! Így a csók inkább sport mint hagyomány- hejeseltem.
-Hát... jó- nézett ránk furán Nath és hozott egy létrát.
-Nath!- kiáltottam rá.
-A létrával mi bajod?- kérdezte.
-Nem így szoktuk felrakni! Lou! Gyere!- kiabáltam a konyhába és felkapott.
-Persze mert agy menni fog!- forgatta a szemeit Nath.
-Ne szóld le a hagyományainkat!- mondta Louis és felragasztottam a lapátra a fagyöngyöt.
-Nath! Gyere! Most jól meg csókolózlak!- kiabált Tom.
-Te hol voltál nyelvtan órán?- nevettem.
-A szertár végében tanította a tanító nénit a "nyelvtanra" ha érted mire gondolok- kacsintott Siva.
-És én még azt hittem hogy csak a One Direction és a Black Angels áll totál hülye emberekből- csaptam a homlokomra. Tom a fagyönggyel párhuzamosan kergette Nathan-t. Mindenki azt nézte hogy milyen hülyék. A hangulat nagyon jó volt.

~Tina szemszöge:

Josh és én a konyhában csináltuk a forraltbort és a srácokon sokat nevettünk.

-Ezek nem normálisak!- mondtam ki kicsit hangosan.
-Mit vársz tőlük? Fiúk!- nevetett Josh.
-Miért te mi vagy?- kérdeztem felé fordulva.
-Sze... rel... mes- mondta akadozva.
-Ki a szerencsés lány?
-Hát... őmm...- próbált szavakat találni.
-Csak nem Corin?- kérdeztem tőle. Megint leszegte a tekintetét. A két tenyerem közé fogtam az arcát így kénytelen volt a szemembe nézni- Nekem elmondhatod- próbáltam bíztatni. Nem mondott semmit csak átkarolt izmos és erős karjaival és lágyan megcsókolt. Egyből tudtam hogy belém szeretett. Elmosolyodtam és abban a pillanatban lefagyott az arcomról. Josh háta mögött Zayn vigyorgott.
-Zayn!- mondtam és ellöktem magamtól szegényt.
-Nyugi! Nem zavar!- mondta és kiment. Utána futottam.
-Zayn!- szóltam neki miközben megfogtam a karját.
-Tina! Elég! Már nem járunk!- ez a néhány szó villám ként csapott belém. Josh átkarolt és a karjaiban sírtam.
-Én itt vagyok neked!- mondta édesen és megcsókolt.
-Szeretlek!- súgtam halkan a fülébe. Josh szemei csillogtam a boldogságtól.
-Ha tudnád hogy mennyi ideje várok rád!- mondta és megint csókolózni kezdtünk.

~Corin szemszöge:

Zayn nyugodtnak tűnt ahhoz képest hogy most szakított Tinával. Nath Tom Siva és én díszítettük fel a fát. A csúcsdíszt a kezembe nyomták és Nath egy pillanat alatt felkapott. Egy halkat sikítottam és majdnem leestem. Viszont a dísz kicsúszott a kezemből és majdnem összetört. Tom gyors volt és még időben elkapta.

-Ez meleg volt- nevetett Nath.
-Szép volt Tom!- mondtam elismerően és feltettem a díszt.
-Most már leteheted!- mondta Tom. Nath úgy csinált mintha ledobna de még időben elkapott. Szégyenlősen lenézett a földre majd mosolyogva visszanézett rám miközben továbbra is a karjaiban tartott.
-Nem akarsz véletlenül belémszeretni?- kérdezte ártatlan fejjel.
-Sajnálom de nem!- mondtam és egy puszit nyomtam a homlokára.
-És direkt?- kérdezte nevetve.
-Imádlak de nem!- nevettem én is. Letett és az arcomra adott egy puszit.
-Nem gáz! Én is imádlak!

Meghallottam Lana hangját. Felmentem a lépcsőn és egyenesen bementem a babaszobába. Felvettem és abban a pillanatban elhallgatott. Leültem vele a hintaszékbe. Ilyenkor hiányzik Harry. Ha ő is itt van az engem is megnyugtat. Amióta elment mindannyian nyűgösebbek vagyunk. A One Direction is feloszlott tehát még az sem vígasztal. De a barátaim itt vannak és ez a lényeg.

-Gyönyörű kicsi lány!- hallottam Jay hangját az ajtóból.
-Igen! Csodaszép- mondtam.
-Ha Max is láthatná biztos oda lenne- leguggolt mellénk- Szia Lana! Én vagyok az Jay bácsi!- vágott egy hülye fejet és Lana elnevette magát.
-Jesszusom! Lana első nevetése!- mondta mindenki egyszerre.
-Ez az igazi ajándék karácsonyra- mondtam Lana mosolygó arcát nézve.

Egész este beszélgettünk és nevettünk egy csomót. A vacsorából kaja rendelés lett mert amíg beszélgettünk odaégett minden. De talán így jobb is. Egy nem mindennapi baráti kööhöz egy nem mindennapi ünnep jár. De legalább a kávét nem szúrtuk el. Fél 11 körül járt az idő amikor Lou SMS-t kapott.

-Harry írt nekünk!- mondta ragyogó arccal.
-Mit?- kérdeztem kíváncsian.
-Olvasom!

"Drága mindenki aki hallja vagy olvassa ezt az üzenetet!
Tudom hogy most ünnepeltek szokás szerint mivel az ünnepeket otthon töltitek. Ezért most írok. Áldott békés karácsonyt mindenkinek! Alig várom hogy újra találkozzunk és beszámoljak nektek a Haylor vakációról. Remélem hogy a kedvetek nektek is olyan jó mint nekem! Nagyon szeretlek titeket!
Puszi: Harry... meg Taylor ;)
Ui.: Corin-t ne engedjétek a The Wanted közelébe! :*"

Sziasztok! Szokás szerint 3 komi és jön az új rész :) Puszi: Sarah <3

91. Fejezet- A világ legnagyobb balhéja

-Most akkor mi lesz a bandával?- kérdeztem félve a fiúk válaszától.
-Ha Harry nincs akkor én sem akarok többé a bandához tartozni- mondta a vállamra borulva Louis.
-Hát ennyi? Így ér véget a One Direction?- tette fel a költői kérdést Niall.
-Úgy tűnik hogy nincs értelme. Harry volt a frontemberünk. Nélküle már nem ugyanaz- mondta Zayn a térdén támaszkodva.
-Egy ilyen kurva vet véget egy világhírű bandának? Ezek nem ti vagytok! Ez így nem fair!- kaptam fel a vizet.
-Szerinted ez nem fair? Miért? Talán az fair hogy felcsinál egy srác miközben barátod van?- kérdezte szemrehányóan Liam.
-Ezt nem néztem volna ki belőled!- mondtam komor arccal felé fordulva- Mintha annak idején nem tőled vártam volna babát!
-Az más! Én a barátod voltam és szeretlek... szerettelek!- rázta meg a fejét.
-Ez miatt engem vádolsz? Te másztál rám!- ordítottam.
-Talán nem volt elég a 26 cm?- kérdezte megvetően.
-Mi van!? Nem is tudom hogy ki csalt meg kit! Rámásztál az unokatesómra!
-Te meg a szakítás után összejöttél Harry-vel!
-Te meg...- folytattam volna de közbeszólt Louis.
-Elég! Így is elég baj van! Foglalkozzunk azzal hogy hogyan hozzuk rendbe a bandát!- javasolta de belül még mindig a méreg fűtött mindkettőnket.
-Én ezzel a kurvával nem maradok egy légtérben!- mondta Liam és kiment.
-Hát ez hallatlan!- ráztam a fejem.
-Még neked áll feljebb?- kérdezte Niall.
-Ne kezd már te is!- szólt Louis.
-Hagyd!- fogtam le a karját. Ránéztem és ezzel jeleztem neki hogy hallani akarom hogy mi baja van.
-Bántam hogy nem feküdtem le veled az esküvő előtt. De most ébredtem rá hogy nem is olyan nagy baj. Rájöttem hogy mekkora ribanc vagy- mondta és ő is aláírta a felbontást.
-Zayn. Neked mi bajod velem?- kérdeztem de csak leszegte a tekintetét- Most mi a baj?
-Semmi. Veled semmi bajom. Csak nem tetszik hogy folyton ezt csinálja veled Harry. Nem ezt érdemled- válaszolta kiskutya tekintettel.
-Ezt ő is jól tudja- mondta Lou mielőtt megszólalhattam volna.
-Tudjátok mit? Eresszük ki a gőzt és menjünk el bulizni- javasolta Zayn.
-És Lana-val mit csináljak? Akasszam a szögre?- kérdeztem röhögve.
-Most is... Kevin... vigyáz rá nem?- kérdezte Louis kicsit furán hangsúlyozva apám nevét.
-De nem kérhetem hogy folyton vigyázzon rá!...
-Biztos szívesen vigyázna rá egy dada- mondta Zayn.
-Jézus! Akkor már inkább apám!
-És a lányok?- kérdezte Lou- Ők megértik hogy mi a helyzet és imádják Lana-t.
-Ez egy jó ötlet!- mondtam.
-Ez az! Végre bulizhatunk!- ölelt át Zayn.
-Nyugszik!- csitítottam le nevetve.
-Akkor én szólok nekik és indulhatunk is- mondta Lou és én felrohantam a lépcsőn. Gyorsan átöltöztem és visszamentem az előszobába.

-Kész is vagy?- kérdezték a fiúk csodálkozva.
-Mit néztek? Én nem vagyok olyan mint ti!- mondtam viccelődve.
-Basszus! A hajam még nincs is kész!- kiabált Zayn.
-Én mondtam!- nevettem.
-Nekem meg át kell öltöznöm!- mondta Louis.
-Hát jó!- mondtam fura fejjel. Leültem a lányokhoz és láttam hogy valami baj van. Nem kérdeztem semmit mert jól tudtam hogy nem válaszolnának. Tina hallgatott a legjobban. Biztos megint vitatkoznak Zayn-nel. Lana édesen nevetett nekik miközben hülyéskedtek vele.

~Max szemszöge:

Csak bulizni akartam a fiúkkal amikor megláttam a klubban a világ legdögösebb nőjét. Corin Richardson. Ahogy végigment a parketten mindenki megbámulta köztük én is. A haja selymesen csillogott és a terhesség nem látszott rajta. Tökéletes volt. Csak oldalról csodáltam meg édes és ártatlan mosolyát. Az emberekkel csevegett és közben megjelent az arcán egy szexi mosoly. Az arca elé kúszott egy hajszála és kissé félrehajtotta a fejét és nevetve lágyan félretűrte. Egy lány megérintette a vállát és mondott neki valamit. Ő válaszolt. Nem bírtam tovább. Nekem ez a csaj kell!

-Úgy nézel mint egy kiéhezett vadállat! Max! Beléd meg mi ütött?- kérdezte Nath.
-Adj egy gumit!- mondtam és vállat rántott. Átadta és elindultam a klub másik felébe ahol a kiszemeltem volt.

~Corin szemszöge:

Elindult a The wanted egyik száma és Zayn a parkett közepére húzott. Már egy ideje táncoltunk amikor valamit éreztem a combomnál. Nem Zayn volt az mert ő nem ért hozzám és amúgy is előttem állt így láttam minden mozdulatát. Biztos csak véletlen volt mert már nem éreztem. Kicsit szédültem a tömegben így leengedtem a kezem és akaratlanul letapiztam valakit. A derekam köré csavarta a kezeit és a nyakamra bocsátotta forró leheletét és ezzel megcsapta az orrom a cigi és az alkohol tömény keveréke.

-Tetszik a zene bébi?- kérdezte egy ismerős hang és elkezdett kihúzni a tömegből. Megint éreztem valamit a combomnál és már jól tudtam hogy ami hozzám ért az az volt amit fogtam. Megfordított és megláttam az arcát.
-Max!- suttogtam halkan és el akartam tolni magamtól de megragadta a kezem. Olyan erővel szorította hogy azt hittem hogy eltöri.
-Akarlak!- súgta.
-Hát én nem!- mondtam kicsit hangosabban. Nem bírtam eltaszítani magamtól. A hátam mögött volt egy ajtó ahova belökött. A földnek zuhantam és bevertem a fejem. Ő bezárta az ajtót és egy laza mozdulattal kidobta a nyitott ablakon majd azt is bezárta. A zsebéből egy gumit vett elő. Ijedten néztem fel rá a földről. Megpróbáltam feltápászkodni és nagyjából sikerült. Körbenéztem hogy mit vágjak hozzá és észrevettem egy hamutartót. Felkaptam és teljes erőből nekidobtam. Látszólag meg sem kottyant neki. Csak felhergeltem vele.
-Ezt nagyon megbánod te kis kurva! Ezért szopni fogsz!- mondta egy hatalmas vigyorral a száján és durván magához húzott. Fogaival erősen megharapta a nyakam de csak egy kis helyen. A fájdalom átjárta az egész testem és megrogytak a lábaim. A falnak vágott és megint letámadta a nyakam de most szívni kezdte a harapás helyét. Összeszorítottam a szemem és néhány könnycsepp gurult végig az arcomon. Az éles fájdalom szinte kínzott. Nem bírtam szembe szállni vele. Erősebb volt nálam és erről ő tehet. Szinte lebénított azzal hogy sebet akart ejteni rajtan. A harapása helyén felhasadt a bőröm és éreztem ahogy a meleg vérem szinte ömlik a testemből. Ő elkezdte lenyalni rólam.
-Kérlek ne csináld!- mondtam elcsukló hangon. Nem izgatta. Az általa okozott mély sebből lassan szívni kezdte a vérem és hogy eltompítsa a fájdalmat benyúlt a szoknyám alá és a csiklómat kezdte kényeztetni. Mikor azt hittem hogy már kiélte rajtam a szadista vágyait ismét előhúzta a gumit. Leszállt a nyakamról és utoljára végignyalta a sebet. Láttam hogy a szája szélén maradt még pár csepp. Ahogy megcsókolt éreztem a vérem édes ízét. Félig ájult állapotban lökött neki a fotelnek. Ekkor már éreztem hogy nem bírok mozdulni. Alig kaptam levegőt és ekkor megláttam Zayn dühtől vörös arcát. Kirángatta a szobából. Louis odajött hozzám és felkapott a karjaiba. Mikor kivitt a klubból láttam hogy a két fiú egymásnak estek és kímélet nélkül ütik egymást.
-Fiúk!- kiáltott Lou- Túl sokan vannak itt ahhoz hogy verekedjetek!
-Ő kezdte!- kezdte Zayn. Max elég rendesen bemosott neki. Szegényem a földnek zuhant.
-Veled még nem végeztem!- mutatott rám Max és diadalmasan megfordult és az utolsó csepp véremet is lenyalta a szája sarkából. Elment és Zayn továbbra is csak feküdt. Innét már nem emlékszek semmire.

~A kórházban:

Az orvosok még időben tudtak segíteni rajtam. Egy hajszálon múlt hogy megöljön. Azt mondták hogy mázli hogy nem fontosabb ereket célzott meg. Zayn pedig agyrázkódást kapott de neki is szerencséje volt mert csak kicsit sérült meg. Ő előbb felépült mint én. Arra ébredtem hogy a kezemet szorongatja.

-Zayn!- mondtam halkan.
-Itt vagyok!- mosolygott.
-Á! Felébredt? Remek!- mondta a doki- Egy alapos kivizsgálás és ha nem találunk semmit kiengedjük magát még karácsony előtt...- végigmondta és csak arra a kérdésre akartam a választ hogy hol lehet Harry és mit csinálhat. Amikor kiment Zayn szomorúan nézett rám.
-Mi a baj?- kérdeztem félve.
-Valaki beszélni akar veled!- mondta és az ajtó felé nézett. Pillantása irányába néztem és megláttam Max arcát. Szemét erősen a földön tarva és végre emberi érzéseket láttam az arcán. Nyelt egyet és a szemembe nézett.
-Bejöhetek?- kérdezte komoly hangon. Hirtelen fájdalom nyilalt a sebbe a nyakamon. Csak egy alig észrevehető bólintással reagáltam.
-Bent maradok!- mondta Zayn.
-Nem! Kérlek menj ki!- mondtam és a nyakamhoz kaptam. Zayn elindult az ajtó felé és végig Max reagcióját figyelte. Mikor egymás mellett álltak szimte szikrát szórt a két fiú szeme.
-Figyellek!- mondta Zayn és becsukta az ajtót.
-Jól vagy?- kérdezte Max. A kezében csak akkor vettem észre a hatalmas csokor virágot és a csokit.
-Miért jöttél ide? Nem kínoztál még eleget?- kérdeztem halkan. Leült mellém és megfogta a kezem.
-Nagyon sajnálom! Be voltam szívva és még ittam is és nem tudtam mit teszek. Sebet ejtettem az egyetlen emberen aki közel áll a szívemhez. Elképzelni sem tudod hogy mennyire fáj amit veled tettem. Egy idióta barom voltam! És most undorodok magamtól!- mondta könnyes tekintettel. Kezemhez hajtotta a fejét és sírt.
-Max! Sokat szenvedtem miattad és most idejössz és azt hiszed kiengesztelsz egy kis csokival virággal meg néhány szóval?- kérdeztem.
-Nem! Igazából más tervem van- mondta és egy dobozt nyomott a kezembe. A szemében láttam hogy komoly dologról van szó- Corin! Most hogy már gyerekünk van ezt a lépést meg kell tennünk! Hozzám...- kezdte volna de hozzávágtam a dobozt.
-Nem! Max ilyet nem kérhetsz tőlem! Tudod hogy mást szeretek! Lana apja Harry és ezt fel kell fognod! Idővel felveszi majd a Styles nevet és...
-Tudod mit? Akkor addig fogok harcolni amíg el nem nyerem a kezed és vele a lányomat amit megérdemelnék- mondta majd puffogva kiment. De a gyűrűt ott hagyta a virág mellett.

Sziasztok! 3 komi és jön az új rész ;) Remélem tetszett! Puszi: Sarah :*
Ui.: LÉGYSZI NE ÍRJÁTOK KI A NEVEM HA TUDJÁTOK MERT DIREKT VAN ÁLLNEVEM NEM CSAK POÉNBÓL!!! :/

90. Fejezet- Vége a bandának?

Reggel arra ébredtem hogy Harry a nyakamról eltűrte a nyakam és lágyan csókolgatni kezdte. A tökéletes ébresztő. Ahogy puha ajkai csiklandozták a bőröm teljes beleremegtem. Egyszerűen fantasztikus volt. Lana is felébredt így nem tudtuk folytatni.

-Felveszem. Te főzz egy kávét!- adta ki az utasítást lágy suttogással Harry.
-Olyan izé vagy hogy ezt csinálod velem!- nevettem.
-Mit csinálok?- kérdezte egy tündéri mosollyal.
-Jól tudod!- mondtam és nekivágtam egy párnát.
-Na!- kiáltott felháborodva és csak nevettem.
-Imádlak!- mondtam és átöleltem hogy megcsókolhassam. Felkaptam egy pólót és leszaladtam az előszobába ahol a lányok már javában beszélgettek.
-...és Taylor azt mondta hogy...- mondta Annly de amint meglátott befogta a száját.
-Mit mondott az a ribanc?- kérdeztem.
-Csak azt hogy mennyire szánalmas vagy hogy...- nem is kellett több. Fogtam magam és mérgesen továbbmentem a konyháig.

~A kiadóban:

Beléptem az ajtón a lányokkal és az első akit észrevettem az a szőke kis patkány volt. Visszafogtam magam és nem szóltam semmit.

-Roxy!- hallottam Jordan hangját az emeletről.
-Egyesek milyen korán bejöttek!- néztem fel rá nevetve. Boldogan leszaladt a lépcsőn és megölelt- Hogy vagy öcskös?
-Jól! Már mindent előkészítettünk. Ha nem bánod kicsit besegítettem a díszleteknél.
-Még csak tíz óra de te már megváltanád a világot! Ez aztán a lelkesedés!- ámult Nina. Felmentünk a legfelső emeletre ahol forgatunk majd és megláttam a díszletet. Ez a gyerek tud valamit az tuti!
-Corin Richardson!- kiabálta a nevem Chris.
-Jaj ne!- morogtam ijedten a fogaim között.
-Remélem örülsz!...- és elkezdett kioktatni hogy mekkora bajban vagyok meg ilyenek. Csak bólogattam.
-Chris! Kapcsold már ki magad! Nem az én hibám hogy az a gyökér leleplezett- magyaráztam ki magam.
-De nem erről van szó! Erről is de inkább erről!- nyomta elém a mai újságot. Naná hogy én voltam a címlapon amint megtépem Taylort.
-Jé! Milyen jól elkapott pillanat! Ki ez a csaj? Találkoznom kell vele! Jó fej lehet... Az ízléséről nem is beszélve- célozgattam magamra.
-Tényleg jó kép lett!- állt mellém Jordan.
-Kösz öcsi!- mosolyogtam és beletúrtam a hajába.
-Elég!- kiáltott Chris.
-Mi folyik itt?- kérdezte Lola. Senki sem szólt semmit csak megmutattuk a lapot. Lola csak nevetett és lepacsizott velem. Chris felháborodva nézett a menyasszonyára.
-Ugyan Chris! Valld be hogy vicces!- nevetett Lola.
-Ez az! Jó vagyok!- kiáltottam és ezzel a mozdulatommal rábírtam mindenkit hogy nevessen.

-Nem vagy vicces!- mondta Chris sértődötten és kiment.
-Nagy voltál!- mondta Nina és lepacsiztam vele is.
-Kezdjük el a munkát nélküle. Majd megnyugszik!- mondta kicsit komolyabban Lola- Jordan és Corin első jelenetével kezdjük- egy ágyra mutatott és Jordan kicsit ijedten nézett rám.
-Nyugi! A forgatókönyv szerint csak csókolóznotok kell- mondta Nina.
-Mi?- nézett kétségbeesve Jordan.

Rosszabb helyzetben is voltam már. Lenyugtattam szegényt és leültünk egymással szembe. Mielőtt élesben felvettük volna a jelenetet látni akarták hogy milyen köztünk az összhang. Nem akarok hazudni irtó nehéz dolgom volt. Jordan még tapasztalatlan. Amikor közelebb hajoltam hozzá úgy nézett rám mint ha meg akarnám erőszakolni. De mikor ő hajolt oda hozzám elröhögtem magam.

~Nina szemszöge:

A csók nem akart összejönni. Annly gonosz volt és hozott szotyit miközben szórakozunk. Olyan szerencsétlen az a srác hogy az már nevetséges. Őszintén nem tudom miért őt választotta Corin.

-Pszt!- bökött meg Annly a telóját lóbálva és kacsintva. Corin telójából kikereste Olly számát és a sajátjáról tárcsázta.
-Ú... De dög vagy!- mondtam tátott szájjal.
-Kicseng!- mondta- Olly? Szia! Én Annly vagyok. Szeretnél egy jót röhögni? Akkor gyere a kiadóba!- mondta és letette. Nem is kellett sokat várni. Rögtön belépett.
-Mit csinálnak?- kérdezte röhögve Olly.
-A klipp csókjelenetét próbálják összehozni- nevettem. Vagy fél órát ültünk még mire megmerte puszilni Corint. Láttam hogy Olly-nak már nagyon fáj végignéznie ezt az egészet.
-Jesszusom!- felpattant- Öcsi!- mondta és egy puszit nyomott Corin szájára amin csak pislogtunk- Ez a puszi!- mondta és megint oda hajolt. Olyan szenvedéllyel csókolta meg Corint hogy azt hittük ott helyben lefekszenek- Ez a csók! Gondolom valami ilyesmit akarnak- mondta és visszajött hozzánk.
-Ez meg mi volt?- kérdeztem idegesen.
-Csak hogy tudd mit vesztettél!- mondta szúrós tekintettel és kiment.
-Ez mit jelentsen?- kérdezte Annly.
-Semmi! Csak nem akarok tőle semmit és ezt nem tudja felfogni. De nézzük tovább!- mondtam.

~Corin szemszöge:

Amikor Olly lekapott még a szívem is megállt. Jól tudtam hogy csak féltékennyé akarta tenni Ninát. Sajnos nem voltak viszonozva az érzelmei... megint. Sajnáltam mert a legjobb barátom. Jordan és én végre összehoztunk egy rendes csókot. Egy egész délelőtt ráment így nem maradt idő a forgatásra. Amikor kiléptem az ajtón láttam hogy Harry ott áll az ajtónál.

-Szia!- köszöntem neki. Nem köszönt vissza csak elindult az étterem felé. Követtem. Gondoltam biztos csak ebédelni akar velem. Leültünk és rendeltünk is.
-Beszélnünk kell!- ettől a mondattól kirázott a hideg.
-Rosszul kezdődik.
-Taylor...
-Ajaj!
-Azt hiszem hogy...
-Ne!
-... szeretem őt- nem válaszoltam csak felálltam- Most hová mész? Nem ebédelsz velem?
-Elment az étvágyam!- mondtam idegesen és elindultam vissza a kiadóba. Szerencsére Taylor pont bent volt. Bementem az ajtón és egy akkorát lekevertem neki hogy egy vörös foltban látszott a kezem nyoma azon a rusnya pofáján. Kimentem az ajtón és a nap hátra levő részében a parkban dobáltam a köveket a tóba.

~Másnap Taylor szemszöge:

A menedzserekkel elhatároztuk hogy a One Direction-t tönkretesszük. Bármi áron. És ki lehetne befolyásolhatóbb mint a kis Harry Styles. Szerencsére könnyen ment hogy belém szeressen. Amikor kimondta hogy járunk hihetetlenül büszke voltam. Azt hittem hogy Corin bekavar majd de bárhogy is erőlködött nem tudta elérni hogy megtartsa magának. Szánalmas! Reggel felébredtem és gyorsan kitipegtem a fürdőbe hogy még jobban megbolondítsam Harry-t. Fésülködtem feltettem egy kis szájfényt Kihúztam a szempilláimat megigazítottam a ruhám és visszamentem. Óvatosan visszabújtam az ágyba és lehunytam a szemem mintha még aludnék. Harry felébredt és rögtön letámadta a nyakam. Úgy csináltam mint aki felébred és édesen mosolyogtam.

-Olyan gyönyörű vagy!- mondta és a kezével elkezdett egyre lejjebb haladni a derekamon.
-Tudod hogy egy hónapot szeretnék várni ezzel!- mondtam- Habár... Ha megteszel valamit... De úgy sem tennéd meg!
-Dehogynem! Bármit megtennék- mondta könyörgően. Felültem és a füléhez hajoltam.
-Hagyd ott a bandát. Te is tudod hogy csak hátráltatnak téged. Szólóban jobban tudnál érvényesülni. Higgy nekem! Én csak neked akarok jót!- mondtam neki suttogva. Neki akarok jót... na meg magamnak.
-Rendben!- válaszolta és megcsókoltam.
-Jó fiú!
-Megyek is a kiadóba- mondta sietve.
-Én is így gondoltam!- mondtam magamban és felhívtam a menedzsereket- Sikerült!
-Hogyan?- kérdezte a menedzser.
-Azt mondtam neki hogy lefekszek vele ha kilép a bandából és most indul a kiadóba.

~Corin szemszöge:

-Hogy mi!?- kiáltottunk egyszerre.
-Ezt kell tennem- mondta Harry.
-De... Ez...- dadogott sírva Louis.
-Más út nincs! Ti csak hátráltattok- ezt nem tudtam szó nélkül hagyni. Felálltam és a szemébe néztem.
-Ki vagy te? Az a Harry akit én ismerek kitart a rajongói mellett és nem hagyja ott a bandát egy csaj miatt.
-Nem Taylor miatt hagyom itt a bandát! Ő is mondta! Így a legjobb. Legalább nem áll senki majd az utamban- mondta és aláírta a szerződés felbontását. Nem nézett ránk csak kiment az ajtón köszönés nélkül.
-Szóval ő mosta át az agyát!- mondta Zayn idegesen.
-Ez nem Harry! Ez valaki más!- mondtam megrökönyödve. Körbenéztem és mindenkit lesújtotta a hír.

Sziasztok! Remélem tetszett a rész :) 3 komi és jön az új rész :)) Puszi: Sarah <3

89. Fejezet- Éz élet furcsa tréfája

Harry karjaiban ültem és minden tökéletes volt. Csak én nem. A terhesséb elég rendesen hazavágta az alakomat. Bár a doki megmondta hogy egy ideig eltart majd mire visszanyerem a régi alakomat.

-Harry! Szerinted én kövér vagyok?- kérdeztem angyali arccal de csak nevetett a kérdésemen.
-Te vagy a legszebb anyuka akit valaha láttam. Lehet hogy nem felelsz meg magadnak de nekem tökéletes vagy. Emlékszel mit mondott a doki.
-Tudom de vissza szeretném nyerni a régi alakomat hogy megmutathassam neked a ruhát amit vettem annak idején. Tudom hogy tetszene és...
-Várjunk! Te most csak azért akarsz lefogyni hogy nekem megmutasd a ruhát?
-Nem! Ez több! Azért akarok lefogyni hogy tökéletes legyek melletted. Te túl jól nézel ki hozzám képest.
-De én nem voltam terhes te kis buta!- mondta és egy puszit nyomott a fejemre. Annyira édes. Mindig tudja hogy mit kell mondani. Csodálatos fiú és örülök hogy van nekem.
-Szeretlek!- súgtam halkan.
-Én is!- mondta rehedt de mégis lágy hangján majd megfordított és megcsókolt- Nekem te vagy a tökéletes lány!
-Sziasttok!- törtek be a házba a lányok ezzel tönkretéve a romantikát. De észrevettem hogy a kezükben egy-egy szatyor gyümölcs van.
-Sziasztok!- köszöntünk vissza.
-Tudjuk hogy nem bulizhatsz és hogy nem ihatsz alkoholt- kezdte Tina.
-Ezért gondoltuk csinálunk neked egy koktélt- folytatta Dani.
-De ezt az ötletet elvetettük. És délután találtunk egy jó receptet- mondta Elleanor.
-És tudod hogy hívják azt a koktélt amiben nincs alkohol?- kérdezte Lory.
-Nem- válaszoltam értetlen fejjel.
-MOKTÉL!- kiáltották egyszerre és lerohanták a konyhát.
-Elküldjem őket?- kérdezte Harry.
-Nem kell! A végén még Molotov-moktélokkal dobálnának minket ha megtennéd- ezen mindketten elnevettük magunkat.
-Corin! Baj van!- üvöltött Louis a babaszobából.
-Mi az?- kérdeztem Harry-vel egyszerre.
-Fura szagot áraszt!- kiabált tovább.
-Segíthetek?- kérdezte izgatottan Eleanor.
-Menj csak!- mondtam és már ment is az emeletre.
-Legalább belejönnek a babázásba- röhögött Harry.
-Kész a moktél!- kiabált Tina. Letették a poharakat és valami színes trutyit töltöttek bele.
-Az első a kismamáé- nyújtotta Danielle a poharat.
-Köszönöm- elvettem és megkóstoltam. Nem is volt rossz. Sőt! Nagyon jó volt.
-Remélem ízlik mert ezután minden nap csinálunk neked ilyet- mondta Tina miközben a többieknek kiosztotta az italt.
-Kész is van!- mondta Louis a kezében Lana-val.

-Jaj istenem! Milyen kis tündéri!- kiáltott Dani. Harry szorosan átölelt és a szemembe nézett. Láttam rajta hogy büszke magára.
-A miénk!- mondta elérzékenyülve.
-Harry!- mondtam szinte olvadozva és megcsókolt.
-Tessék!- adta át Harry-nek Lou. Szegény Lana elkezdett sírni.
-Gyere picim!- szólt lágyan Harry és a karjaiban befejezte. Sőt! Mosolygott.
-Úgy tűnik hogy már most tudja hogy mi jó neki- mondta elismerően Niall.
-Az anyjára ütött!- mondták egyszerre.
-Bármi legyen mi támogatunk titeket és nem hagyjuk hogy megint bajba keveredjetek!- mondta Liam és átölelt.
-Köszönjük! Neked és persze nektek is!- néztem körbe meghatódva.

~A kiadóban:

A terhesség miatt csúsztunk a klippel és most tartjuk a válogatást. Olly bevállalta hogy vigyáz Lana-ra így arra már nem volt gondom. Egy csomó fiú jelentkezett. Annly és Nina kapásból választottak maguknak fiút de én nem tudtam megtalálni a megfelelőt. Olyat akartam mint Harry de egyik sem volt megfelelő. Az asztalnál ültem és csak a fejemet fogtam hogy miért nem képes normális ember betévedni a válogatásra.

-Elnézést a késésért!- esett be az utolsó srác amikor már feladtam volna.

-Hogy hívnak?- kérdeztem.
-Jordan Jansen!- válaszolta lihegve. Látszott hogy nagyon sietett.
-Miért akarsz velem szerepelni a klippben?
-Mert azt remélem hogy te majd segítesz nekem hogy fele olyan híres lehessek mint amilyen te vagy- válaszolt egy szerény mosollyal.
-Tudod mit? Kapsz tőlem egy esélyt! Ha bebizonyítod hogy tehetséges vagy segítek!- egy lemezt tett le elém.
-Akkor ez segít majd- felhúzott szemöldökkel mosolyogtam.
-Miért is ne! Már most esélyesebb vagy mint a többiek együttvéve- betettem a lemezt Lola gépébe és megnéztem a videót amit meg akart mutatni.

Nem mondom hogy rossz de látszik hogy még gyerek. A hangja nagyon édes és látok benne fantáziát. Ki tudja? Lehet hogy ő lesz a fiatalabb Justin Bieber.

-Nem is rossz!- mondtam elismerően- Holnap gyere vissza és nekiállhatunk a közös munkának.
-Köszönöm! Nem is tudod milyen hálás vagyok!- hálálkodott és átölelt.
-Jó! Elég lesz!- nevettem.
-Bocsi!- mondta nevetve és kiment.
-Corin te normális vagy? Ez a gyerek még csak tizenöt éves!- monda elég hangosan Nina.
-Megérdemli az esélyt! És így Harry sem lesz féltékeny mert tudja hogy nem vagyok pedofil- nevettem.
-Te! Ez nem ausztrál?- kérdezte Annly.
-De! Basszus tényleg!- ámult Nina.
-Ennyi utat megtett hogy találkozhasson veled!- nézett rám Annly. Ezen elgondolkodtam. Nagy rajongó lehet ha tényleg elutazott egészen idáig hogy esélyt kaphasson. Jól döntöttem!
-Gyertek! Igyunk egy kávét hazafelé!- indult meg Nina a kijárat felé. Annly-re néztem aki csak megrántotta a vállát. Felvettük a kabátot és elindultunk a Starbucks-ba. A pulthoz léptem és leadtam a rendelést amit a lányok kértek.
-Elnézést! Egy kávét kérnék elvitelre!- hallottam egy önelégült női hangot a hátam mögül.
-Bocsánat de én voltam...- fordultam hátra a nőhöz de már bánom hogy megtettem.

-Roxy!- mondta bunkó hangnemben. Nem értettem hogy miért ilyen de nem törődtem vele. Most dobták. Micsoda meglepetés!
-Taylor!- mondtam szintén bunkón. A szemeimet forgatva visszanéztem a pultosra aki csak vigyorgott.
-Na mi van? Nem mersz a szemembe nézni te kis ribanc?- kérdezte nagyképűen és megkaptam a kávékat.
-Na mi van? Nem kellesz a pasiknak? Te kis nyomulós kurva!- vágtam vissza mérgemben. A lányok észrevették a balhét és felálltak hogy leállítsanak.
-Mit mondtál?- kérdezte pislogva.
-Jól hallottad! Na? Mit lépsz? Csak nem fáj az igazság?
-Hát... én a helyedben nem szólnám le azt aki a következőkben boldoggá teszi majd Harry-t.
-Ő hogy jön ide?- kérdeztem.
-Úgy hogy holnap randizni fogunk- válaszolta elégedetten.
-Nem értem miről beszélsz.
-Ezen nem is csodálkozok!- ezt nem hagyhattam szó nélkül.
-Kikaparom a szemed te mocskos agyonbaszott hülye picsa!- kiáltottam és nekiestem. Téptem ahogy csak tudtam azt az undorító fejét.
-Corin! Állj le!- kiabált Annly.
-Corin?- Hát te vagy az te utolsó...- káromkodott volna de nem tudott mert ahogy húztam a haját elkezdett sikítani. A lányok leszedtek róla és kiszedték a kezemből a hajszálait. Szúrósan néztem rá és hirtelen remek ötletem támadt. Megfogtam a kávés poharamat levettem a tetejét és úgy csináltam mint ha véletlenül ráejteném miközben próbál feltápászkodni.
-Hupsz!- mondtam miközben a szám elé tettem a kezem mikor a pohár egész tartalma a fehér ruháján landolt.
-Te nem vagy komplett!- kiabált és úgy nézett ki mint a támadó menyét.
-Had idézzek egy filmből! "Én ezt még kinőhetem de te egy életre vipera maradsz!"- egy halk nevetés jött ki a számon és ott hagytuk. Egész úton azon nevettünk hogy milyen fejet vágott amikor megtéptem. Amikor hazaértünk bementünk a szobánkba és lepakoltunk. Lementem a lépcsőn és Harry a kanapén ült. Elindultam lefelé a lépcsőn.
-Harry! Kár hogy nem voltál ott a Starbucks-ban. Annyit mondok hogy hajtépés volt és...- meséltem jókedvűen de Taylorig nem jutottam el mert láttam hogy nincs jó kedve- Mi a baj?
-A menedzserek megint bekavartak!- mondta halkan.
-Nem! Az nem lehet! Hát mégsem hazudott Taylor?
-Hogy mondod?- kérdezte meglepődve.
-Taylornak estem mert azt hazudta hogy holnap randiztok és...
-Nem hazudott. De remélem hogy nem haragszol majd rám.
-Miért kéne? Szeretsz... vagy... nem?- kérdeztem félve a választól.
-Nagyon szeretlek! A kapcsolat...
-Tudom! Én is voltam ilyen helyzetben. Nem kell magyarázkodnod.
-Köszönöm hogy megértesz!- átölelt és a lányok idegesen lerohantak a lépcsőről.
-Corin ezt hallanod kell!- mondta Nina és bekapcsolta a BBC-t. Taylor beszélt arról hogy én valójában ki vagyok és hogy mi történt a kávézóban. Mindenki lefagyott és csak egymást néztük idegesen kapkodva a tekintetünket. Leleplezett és még a barátomat is el akarja venni tőlem. Én ezt a csajt tényleg megölöm!!! Felléptem twitterre és írtam neki egy kedveset.

Gyűlöllek Taylor! Remélem most örülsz magadnak! A próbálkozásod hogy tönkreteszel nagyon szánalmas!!!

Sziasztok! Remélem tetszett az új rész. Ha igen akkor komizzatok és tudjátok! Legalább 3 komi ;) Életemben először nem bírtam ki hogy ne röhögjem el magam írás közben XD a Haylor utálók kedvéért írtam bele ezt ;) <3 Puszi: Sarah :))

88. Fejezet- A nap amikor minden megváltozott

-Bárcsak halott lennék!- mondtam sírva.
-Ne mondj ilyesmit! Harry szeret téged és nem fog haragudni ez miatt- próbált vigasztalni Olly.
-De terhes vagyok! Nem érted?
-De igen! De ismerem őt és rád nem tudna haragudni. Ahhoz túlságosan is szeret téged!
-Gondolod?
-Nem! Én tudom!
-Hát jó!- sóhajtottam.

Egész nap próbáltam kiheverni a történteket. Ami történt az elég rossz. De lehetne rosszabb is. Ha az újságírók gyanút fognának. Csak New York-ba ne jusson el a hír. Próba alatt is ezen járt az agyam. Ennek az eredménye az volt hogy folyton eltévesztettem a szöveget. A lányok jól szórakoztak rajtam de én nem tudtam nevetni. Szétestem és ez Max miatt van! Ha aznap este nem megyek el a klubba akkor most nem kéne azon gondolkodnom hogy hogyan mondjam el Harry-nek hogy terhes vagyok. Olly felajánlotta hogy elkísér az orvoshoz hogy biztosra menjünk mielőtt megteszem a nagy bejelentést.

-Hahó! Föld hívja Roxy-t!- kiáltott Nina.
-Mi?- néztem fel a földről.
-Azt kérdezte Annly hogy beugrunk-e a Starbucks-ba próba után egy kávéra?
-Menjetek csak! Én még elintézek néhány dolgot- mondtam és elindultam a kijárat felé.
-De a próbának még nincs is vége! Hová mész?- kiabált utánam Annly. Nem foglalkoztam velük csak kimentem. Olly a parkolóban várt.
-Szia!- köszönt kedvesen.
-Szia!

Beültünk a kocsiba és mentünk is a dokihoz. Az út alatt is azon gondolkodtam hogy mit mondjak Harry- nek. Vajon mekkorát fog csalódni bennem? Alig két hónapja járunk és máris megcsaltam.

-Megjöttünk- mondta Olly kizökkentve a gondolataimból- Minden rendben?
-Ő... igen! Csak elgondolkodtam- válaszoltam.
-Akkor menjünk- kiszálltunk a kocsiból és bementünk. A doki minket hívott elsőnek és bementünk. Felvette az adataimat és válaszoltam néhány kérdésére. Lefeküdtem és alaposan megvizsgált.

-Felölhet!- mondta a doki.
-Nos?- kérdezte Olly.
-Jól gondolták! A kis hölgy valóban terhes. De van valami amit meg kell hogy osszak magukkal.
-Mi az?- kérdeztem félve.
-Ön ikreket vár.
-Heh... ő... Szent egek! Max aztán nem sajnálta belőlem... az anyagot- dadogtam és többre nem is emlékszek mert elájultam a hírtől.

~Másnap:

Kinyitottam a szemem és nem tudtam hogy hol vagyok. Az utolsó dolog amire emlékszek az hogy a gép megérkezik Berlinbe és pofára esek. Valaki szorította a kezem és ahogy oda néztem láttam hogy Olly Murs az. Nem értettem semmit.

-Roxy!- szólt Olly de nem értettem hogy miért hív így.
-Neked meg mi bajod? Az én nevem Corin! És nem Roxy!- mondtam- Harry hol van? Bocsánatot akarok kérni tőle hogy Christin miatt úgy kiakadtam.
-Harry New York- ban van nem emlékszel? Vagyis már nem. Nemsokára ide jön és elmondhatod neki hogy mi történt.
-Miért? Mi történt?
-Terhes vagy. Nem emlékszel?
-Hogy én terhes? Hahaha... Ez jó poén volt!
-Nem viccelek!

Olly mindenről beszámolt. A buliról a terhességről és a kamukapcsolatról. Na meg hogy van egy bandám a Black angels. Nem akartam elhinni. Az orvos megvizsgált és elmondta hogy az agyam az eséskor törölt néhány fontos infót. A nevem és nagyjából az egész életemet. Feküdtem az ágyban és csak Harry-re tudtam gondolni. Mindent elszúrtam. De miért esek ennyi hibába? És miért nem tanulok belőlük?

-Corin! Megjött Harry- mondta halkan Olly. Felnéztem és megláttam őt.

A szívem majd kiugrott a helyéről. Hihetetlenül jól nézett ki. És a mosolya... Azt hittem ott kell majd összekaparni. Könnyek szöktek a szemembe a boldogságtól.

-Roxy!- szólt édesen. Olly bólintott egyet és kiment és maga után becsukta az ajtót.
-Harry! Beszélnünk kell valamiről- mondtam halkan.
-Baj van?- kérdezte aggódva és leült mellém.
-Hát... Elég nagy...- kezdtem bele félve. Harry egy kicsit furán nézett rám- Emlékszel arra amikor kimentem Berlinbe?
-Ezt hogy érted?
-Én... hát... Tudod milyen béna vagyok. Amikor mentem le a gépről én... elestem és amnéziás lettem. Egészen eddig valaki másnak hittem magam. De én vagyok az! Corin- láttam rajta hogy már ezzel lesokkoltam. Vajon mit fog szólni a terhességhez?
-Tudhattam volna! Annyira hasonlítottál Corinra! Vagyis Roxy hasonlított rád... vagy mi.
-De ez még semmi. Amikor visszatértek az emlékeim Roxy életéről nem tudtam semmit. De Olly mindenről beszámolt. Emlékszel arra is amikor elmentem a bulira amit a fiúk szerveztek a klubban?
-Igen... De miért?
-Aznap este olyan dolog történt amit talán sosem bocsátasz meg nekem.
-Bármi is volt nem számít!
-Max és én... hát... tudod. És most... terhes vagyok. Tudom hogy mit gondolsz és...
-Nem! Te nem tudod mire gondolok. Azt hiszed haragszok rád de nem! Ami történt megtörtént és nem lehet változtatni. Az a baba megérdemli a boldog életet és nem hagyom hogy ez miatt idegeskedj!
-De nem csak egy baba... Mert... ikrek.
-Majd megoldjuk.
-De ez még mindig nem minden... Amikor Rihanna észrevette hogy elég rosszul érzem magam akkor... hát... Adott egy zacskót amiben drog volt és nem tudtam mást tenni... Egyre többet vettem be belőle és... rászoktam.
-Látsz esélyt arra hogy újra együtt legyünk?- kérdezte könnyes szemekkel. Meglepett hogy nem kiabált velem és hogy ilyen nyugodtan fogadta a történteket.
-Eléggé elszórtam az életem. Nem akarom beszennyezni a hírneved és az az egyetlen megoldás ha az elvonó után megszülöm a babákat és utána meglátjuk hogy érdemes-e folytatni.
-Nem akarlak elveszíteni és nem érdekel az emberek véleménye. Ilyen téren nem. Téged jobban szeretnek az emberek mint Roxy-t. Megértik majd ők is. Nem te tetted tönkre az életed hanem Roxy. Ő megszűnt! Nincs többé és ez a lényeg.
-Köszönöm hogy nem akadtál ki.
-Érted bármit! Nagyon szeretlek és nem akarlak elengedni olyan könnyen. Ezen keresztül kellett mennünk hogy megtudjuk milyen erős a szerelmünk. Hiszen még Roxy ként is imádtalak.

~A kiadóban:

Kiengedtek a kórházból és egyből a kiadóba mentünk. Harry mindent tudott és Lolával akart beszélni. Elég mérges volt rá. Berontott az irodába és kiabálni kezdett.

-Gratulálok! Ezt megcsináltátok!- kiabált Harry.
-Neked meg mi bajod?- kérdezte Lola értetlenül.
-Az hogy Corin élete miattatok ment tönkre! És azt hiszi hogy az ő hibája! De nem! Ez a ti hibátok! Te meg Chris szépen elintéztétek hogy olyan barmok közé kerüljön akik felcsinálják!- üvöltött tovább.
-Hogy érted hogy Corin?- kérdezte Chris.
-Úgy hogy amikor kiment Berlinbe... Ááá... hosszú! A lényeg az hogy abba a házba nem fog visszamenni! Hozzám költözik és az elvonó után olyan életet biztosítok neki amiben te meg a vőlegényed nem vagytok benne! Elegem van abból hogy ez a szegény lány folyton aggódik hogy mikor esek neki. Amint már említettem nem az ő hibája de mégis magát okolja. Ti is jól tudjátok hogy ez a ti saratok!
-Figyelmeztetlek hogy a szerződés köti őt és azt kell tennie amit mi mondunk. Ha pedig nem így tesz akkor súlyos perek zúdulnak a nyakába- oktatta ki Harry-t Chris.
-De most hogy kiderült hogy valójában ki is Roxy...- próbált kiutat találni Lola a vitából.
-Nem! A kiléte továbbra is titokban marad! Akkor nem kell magyarázkodnunk- magyarázott Chris.
-Akkor most szépen azt csináljuk hogy azt mondjuk hogy te mag Nath szakítottatok mert kiderült hogy terhes vagy és összevesztetek. Harry-hez költöztél mert a lányok ezt kérték de továbbra sem hozzátok nyilvánosságra hogy jártok. Ez titok marad!- javasolta Lola.
-Hát jó! Ebben még én is benne vagyok!- helyeselt Chris.
-Talán jó lesz!- mondta Harry.
-Még mindig jobb mint hogy Nath házában kelljen elviselnem azokat a nagyképű patkányokat- mondtam megkönnyebbülve.

~Az elvonó után:

Minden úgy történt ahogy Lola eltervezte. Az elvonó egészen Decemberig elhúzódott. Az újságírók még arról sem tudtak semmit viszont én egyre nagyobb és nagyobb lettem. Harry és én újra jártunk de csak titokban. Lassan kezd helyrejönni az életem. Tudtam hogy Számíthatok a barátaimra is. A lányok bocsánatot kértek tőlem és velük is minden rendben volt. Viszont a bandatagok furcsán néztek rám amikor kiderült az igazság a kilétemről. Apa viszont olyan boldog volt mint még soha. Olly pedig... hát ő és Nina randizgatni kezdtek és láttam hogy mindketten boldogok amitől én is az lettem. Jelenleg épp a szülőszobában vagyok és próbálok levegőhöz jutni. Szegény Harry kezét annyira szorítom hogy neki nagyobb fájdalmai vannak mint nekem. Az első baba lány lett. Amikor meghallottam a sírását könnyek szöktek a szemembe. Azt mondták hogy egészséges és semmi baja. De még hátra volt egy. Fél óra szenvedés után ő is a világra jött. De nem hallottam hogy felsír.

-Ez az! Apa lettem!- kiabált Harry az ájulás szélén.
-Elvágja a köldökzsinórt?- kérdezte a doki. Na ez betette a kaput szegénynél és elájult. Ezen elnevettem magam. De az orvosok nem voltak olyan boldogok.
-Valami baj van?- kérdeztem aggódva. Nem kaptam választ. De a kezembe adták az első babát. Harry összeszedte magát és leült mellém.
-Mi legyen a neve?- kérdezte Harry boldogan.
-Lana!- válaszoltam.
-Ez igazán szép név! Szia Lana!- köszönt neki és ránk mosolygott.
-Őszinte részvétem!- mondta a doki. Kiderült hogy a második baba halva született. Harry és én egymásra néztünk és mindketten kétségbe estünk.
-Az én hibám! Nem kellett volna drogoznom!- szorongattam továbbra is Lana-t.
-Elég! Nem mindig te vagy a hibás!- mondta Harry. Az ablakon keresztül láttam hogy a többiek ajándékokkal és lufikkal várnak minket illetve Lana-t. Harry elmondta nekik hogy mi történt és részvétet nyilvánítottak. Boldog voltam Lana miatt de szomorú mert a második gyerekemet veszítem el. Ennyire szörnyű anya lennék? A lányomat elvitték fürdeni és rögtön letámadtak az újságírók. Nem volt túl sok energiám így az interjú közepén bealudtam.

~Harry szemszöge:

Csak álltam az üvegfal előtt és nem tudtam elhinni hogy tényleg apa lettem. Lana pont olyan szép mint az anyukája. Szegény elveszítette az ikertestvérét. Mindent megteszek hogy olyan élete legyen amilyet megérdemel. Mindent meg akarok adni neki és Corin-nak. Gondolom neki is annyira rossz mint nekem.

-Gratulálok haver!- lépett hozzám Louis kizökkentve a gondolataimból.
-Köszi!- mondtam és átöleltük egymást.

-Melyik Lana?- kérdezte Niall.
-Ő az!- mutattam rá a lányomra.
-Milyen gyönyörű!- mondta Zayn.
-Egy ilyen gyökér mint Max hogy tud ilyen édes kislányt összehozni?- tette fel a költői kérdést Liam.
-Ez talált!- mondtam és lepacsiztam vele.
-Még jó hogy Corin-ra hasonlít- nevetett Zayn.
-Sok sikert fiam!- veregette meg a vállam Kevin.
-Hát... az kell majd- nevettem.

~Egy hét múlva Corin szemszöge:

Kiengedtek a kórházból és hazavittük Lana-t. A fiúk mindent elintéztek a temetéssel kapcsolatban mert tudták hogy nekem nem lenne hozzá erőm. Harry átvette tőlem a babát és Louis befogta a szemem.

-Te meg mit csinálsz?- kérdeztem értetlenkedve.
-Csak kövess!- mondta Harry és a kezemet a vállára tette. Felmentünk a lépcsőn és kinyitotta az ajtót.
-Nézhetsz!- mondta Lou és levette a kezét a szememről. Amikor kinyitottam a szemem elképesztő látvány tárult elém.

-Hogy tetszik?- kérdezte Harry.
-Ez csodálatos!- mondtam elképedve.
-Lana elaludt!- mondta Louis és átvette őt Harry-től- Majd én leteszem. Ti csak nyugodtan menjetek le.

Sziasztok! 3 komi és jön a folytatás :) Remélem tetszett a rész. Puszi: Sarah <3

87. Fejezet- Ennél rosszabb már nem jöhet!... Tévedtem!

Olly és én egész délután felváltva beszélgettünk és táncoltunk. Rengeteg dolgot megtudtam róla amit nem is sejtettem róla. Cserébe én is megosztottam vele mindent amit csak tudtam. Olly lett a legjobb barátom és remélem hogy ez a majdnem csók nem kavar be a dologba mert akkor én nem tudom mit csinálnék. De úgy tűnik hogy már nincs semmi gond aminek nagyon örülök. Egy ilyen barátért kár lenne.

~Másnap délután:

Olly-val kitaláltuk hogy elkísér vásárolni mivel ma este bulizni fogunk és semmi normális göncöm sincs. És neki is kéne pár dolog. Elindultunk egy baráti bevásárlótúrára és az első boltban leragadtunk mert tele volt szebbnél szebb ruhákkal.

-Anyám! Ez nem semmi!- kaptam le az első ruhát amit megláttam- És ez is! Oh! Te szent ég! Ezt nézd!
-Próbáld fel őket- mondta nevetve Olly és egy halom ruhával bementem a fülkébe.
-Ez hogy tetszik?- léptem ki az első ruhában.

-Szép de nem illik egy ilyen bulihoz- mondta Olly. Sóhajtottam és még felpróbáltam jó néhány ruhát.

Szegényem az utolsó daraboknál már csak bólogatott. A legutolsóra már felfigyelt. Láttam rajta hogy ez lesz a tökéletes darab.

-Olly?- néztem rá és megrázta a fejét- Hogy tetszik?
-Hát... Elképesztően nézel ki!- mondta ledöbbenten- Majd Harry-nek is látnia kell ebben a ruhában! Neki is tetszene az biztos.
-Gondolod?- néztem ártatlan fejjel. Nem mondott semmit csak bólintott. A ruha tényleg álomszép volt de kicsit rövidnek éreztem. De már nem volt kedvem tovább válogatni. Gondolom Olly is belefáradt a sok ruha látványába. Neki is vettünk néhány dolgot és 3-ra haza is értünk.

~Este:

A fürdőben csináltam a sminkemet. Közben Harry-vel beszélgettem kihangosítva. Olyan jó volt hogy miközben a fürdőben vagyok hallom a hangját és olyan mintha ott lenne velem. Mikor végeztem a sminkkel felvettem a cipőt és a ruhát és a tükörben nézegettem magam.

-Szerinted nem túl rövid a ruha?- kérdeztem mintha látna.
-Nyuszi! Egy ruha nem lehet túl rövid! Főleg ha a te csodálatos lábaidról van szó. Nem látlak de tudom hogy csodaszép vagy!
-Jaj de édes vagy!- mondtam és késznek mondhattam magam- Most le kell tennem. Tudod a buli.
-Jó menj csak! Nagyon szeretlek és érezd jól magad!
-Nélküled nem lesz olyan jó de azért köszönöm! Én is nagyon szeretlek!- mondtam és letettem. Még utoljára a tükörbe néztem. A hajam kivételesen nem göndör volt hanem tök egyenes. Gondoltam kicsit változtatok. Mindent tökéletesnek találtam így kiléptem a fürdőből és mind a hat fiú álla leesett.

Smink:

Ruha:

-Állati jól nézel ki!- mondta Olly.

-Köszönöm!- válaszoltam mosolyogva.

-Most hogy az este sztárja is elkészült... Indulás bulizni!- kiáltottak kórusban a fiúk (Olly-t kivéve mert ő még nem ivott aznap) Kiléptünk az utcára és az összes szemet magamon éreztem. A klub elé érve az őr fogadott minket és előtte egy hatalmas tömeg akik be akartak menni. Mivel mi a listán voltunk beengedtek minket. Amikor beléptünk egyből a V.I.P. részbe vezettek minket. Nath a derekamra helyezte az egyik kezét és úgy léptünk be. Fotósok serege volt ott és nem csinálhattam semmit amivel gyanút keltenék így arra hivatkoztam hogy kimegyek a mosdóba. A táskámból kivettem a zacskót amit Rihanna adott és megint bevettem egy tablettát. Nagy levegőt vettem és visszamentem a többiekhez. Olly és Nath jókedvűen iszogattak és beszélgettek.

-Jaj! Már megint arról beszélgettek hogy milyen csinos vagyok? Fiúk! Találjatok más témát is!- viccelődtem és leültem közéjük.

-Hát itt vagy?- nézett rám Nath és megcsókolt.

-És egy dalt küld az egész klub a legdögösebb csajnak. Roxy! Ez neked szól!- mondta a Dj és elindult az egyik kedvenc számom.

-Imádom ezt a számot!- néztem fel és megláttam a Ninát és Annly-t.

-Helló csajszi!- köszöntek egyszerre.

-Igyunk egyet és menjünk táncolni!- mondta Annly és a kezembe nyomott egy feles Malibu-t. Lehúztam és mentünk táncolni. Eszméletlenül jó volt a hangulatom és a zene is. A fiúk már nem voltak szomjasak az biztos. Olly Ninának csapta a szelet Nath meg szokás szerint nekem. Annly-t meg letámadta Max. Kicsit már undorító volt amit művelt szegény lánnyal.

-Nath! Mr. "Minden csajt megdugok még akkor is ha nem akarja" elég rendesen ráakaszkodott Annly-re. Légyszíves szólj neki hogy szálljon le róla mert leveszem a cipőmet és addig ütöm a golyóit a sarkával amíg ki nem lapulnak!- kértem őt de nem foglalkozott vele.

-Ne törődj velük! Csak szórakoznak- mondta teljes nyugalomban és közelebb húzott. A hátamon végigvezette a kezét és belemarkolt a fenekembe. Az ajkait pedig a nyakamra tapasztotta. Nem tehettem semmit mert a fotósok folyton figyeltek minket...

~Másnap reggel:

Arra ébredtem hogy szörnyen fáj a fejem. Kinyitottam a szemem és elég homályosan láttam. De annyit még kivettem hogy valaki a mellkasomon pihenteti a fejét. Amint kitisztult a látásom észrevettem hogy Max az. Jaj ne!!! Ahogy nyújtózkodni akartam valamibe beleütközött a kezem. Jobb oldalamon Nath a balon meg Siva. Te jó ég!!! Nagy nehezen lelöktem magamról azt a gyökeret és felültem. Jay a lábamnál feküdt  a földön meg Tom. Jézusom!!! Mi történt este!? Nem emlékeztem semmire. Addig oké hogy táncoltunk de utána mi volt? Felkaptam egy bugyit és egy pólót és átrohantam Olly-hoz. Ő talán emlékszik valamire hogy mi történt. Amikor benyitottam hozzá észrevettem hogy Nina és ő egy ágyban alszanak elég szellős öltözetben.

-Olly!- kiabáltam- Öt sráccal aludtam együtt. Nem emlékszek semmire a tegnap estéből és csak a jó ég tudja hogy mit műveltem a fiúkkal!

-Roxy! Nyugi!- mondta kómásan Olly és magára húzta a takarót- Csinálok kávét! Az majd helyrehoz minket!- mászott ki az ágyból még mindig kómás fejjel.

-A fiúk közül talán tudja valaki hogy mi történt- ásított Nina.

-Igaz!- mondtam és visszarohantam.

-Meg se várod a kávét?- kérdezte Olly. Nem tudtam válaszolni csak futottam vissza a fiúkhoz hogy megtudjam mi is történt este. Bementem és jókedvűen beszélgettek. Mex elvigyorodott és elég rendesen végigmért. Én erre vágtam egy értetlen fejet.

-Jó reggelt!- lépett hozzám.

-Max! Neked meg mi bajod?

-Nem emlékszel az estére?- kérdezte és átkarolt majd letámadta a nyakam.

-Menj innen!- löktem el magamtól.

-Mi van? Este még én voltam a szexisten!

-Jesszus!- csaptam a homlokomra- Mi történt tegnap?

-Hát...- mosolygott Nath- Mi és te... Vagyis csak én Siva és Max... hát... érted!

-Ne! Ne ne ne ne ne ne ne...!!!- rohantam be a szobába.
-Figyelj! Ha ez segít akkor megjegyezném hogy csak Max húzott fel téged az este!- kiabált az ajtón keresztül Siva.
-Hát most már sokkal jobb! Csak egy fiúval csaltam meg azt a srácot akiért odáig vagyok meg vissza! Tényleg jobban érzem magam! Köszi szépen!- kiabáltam vele mint aki teljesen kifordult magából.

Fogalmam sem volt hogy mit tegyek. Arra gondolatom hogy bár csak halott lennék. Szörnyen éreztem magam. Részben a másnap és részben a tudat hogy megcsaltam azt aki a legjobban szeret és én is így érzek iránta. Bementem a kiadóba és a lányok fogadtak eléggé fura tekintettel.

-Lányok!- nyögtem ki miközben a sírás kerülgetett.
-Gyere ide!- öleltek át a lányok.
-Gyűlölöm magam! Ezek után hogy nézzek Harry szemébe?- néztem rájuk könnyes szemekkel.
-Roxy! Te sosem voltál az a hűséges fajta! Tudtuk hogy amint eltűnik a képből Harry Max rád száll és addig nem hagy békén amíg ágynak nem döntött. Nem a te hibád!- nyugtatott Nina.
-Ez nem mentség! Még azt is megálltam hogy ne csókolózzak Olly-val- vágtam rá.
-De Max volt az aki erőszakoskodott! Te meg tehetetlen voltál mert a többiek szabályosan lefogtak téged hogy azt csinálhasson veled az a mocsok amit csak akar- mondta Annly.
-Ez igaz! Akkor még mi is nálatok voltunk. De amikor bementetek én át mentem Olly-hoz- mondta Nina.
-Sziasztok!- köszönt Rihanna- Oh! Te jó ég! Ilyen jó volt a buli?- kérdezte nevetve és az aznapi újságot lobogtatta előttünk amiben gondolom elmondták hogy mekkora ribanc vagyok.

~Három hét múlva:

A munkát Rihannával befejeztük és kezdtem kicsit félni mert már két hete késett. Eléggé beparáztam. Elugrottam a gyógyszertárba a biztonság kedvéért hogy biztos legyek hogy nem csak a szervezetem akar kicseszni velem. Vettem egy tesztet és kiderült hogy nem ok nélkül aggódok. Az első dolgom az volt hogy átmentem Max-hez.

-Szia!- köszönt meglepetten.
-Két hete késik!- kiabáltam.
-Mi késik?
-Késik!- kiáltottam és a tesztet szorongattam az orra előtt.
-Ne!
-De!- mondtam eszelős tekintettel- Remélem most örülsz! Ez miatt tönkremehet ez életem. És nem csak az enyém! De nem ám! Ebben te is benne vagy méghozzá nyakig! Vagy ahogy te fogalmaznál G-pontig!
-Te megvesztél?- kérdezte fura fejjel.
-Terhes vagyok te nagyon okos! Itt a bizonyíték! Látod?- kérdeztem továbbra is eszelősen.
-Nyugi! Ülj le!... De ugye nem a buli után...
-De igen! A buli után volt minden! Harry holnap után jön haza én meg itt állok egy élettel a szívem alatt és nem ő a tettes. Mond! Mégis hogy képzelted hogy csak úgy nekem ugrasz? Tessék! Itt van az eredménye! Remélem boldog vagy!- kiabáltam és kimentem a házból. Ahogy mentem vissza Nath-hez összefutottam Olly-val.
-Roxy! Jól vagy?- kérdezte aggódva.
-Terhes vagyok!- mondtam halkan. Olly szomorúan rám nézett és csak átölelt. Nem kérdezte hogy mi történt és hogy hogyan. Olyan jó hogy legalább ő nem cseszeget.
-Minden rendbe jön!- mondta- Ha akarod beszélek Harry-vel.
-Ne! Ezt tőlem kell hallania.

Sziasztok! :) Csak annyit szeretnék mondani hogy mostantól legalább 3 komi után jön az új rész. Az előző fejezetnél nem írtam szóval úgy gondolom hogy az nem számít. :) puszi: Sarah <3
Ui.: Igen! Roxy megint megcsalta a pasiját... ígérem ez az utolsó. :)

86. Fejezet- A legjobb nap a világon

Hazamentem és éreztem hogy hat a gyógyszer mert amikor megláttam a fiúkat nem akartam megölni őket. Sőt! Mosolyogtam és nekiálltam vacsorát csinálni nekik. Egy óra alatt összedobtam nekik a kaját és kivittem nekik.

-De jó illata van!- mondta mosolyogva Jay.
-Remélem ízlik majd!- mondtam mosolyogva és leültem hozzájuk. Mindenki szedett magának és enni kezdtünk.
-Mi ez a hirtelen jó kedv Roxy?- kérdezte Nath.
-Csak jó napom volt. Ennyi!- válaszoltam. Max folton bámult de úgy mint amikor Harry nézett engem a koncerten. Nem is foglalkoztam azzal a tuskóval. Inkább megpróbáltam élvezni az estét.
-Roxy! Nem is olyan rossz!- mondta Siva.
-Helyes! Van desszert is!- a kijelentésemre mindenki ijedten nézett rám- Nyugi! Csak fagyi!- nevettem. Mindenki megnyugodott. Letették a tányérokat és fel akartam állni hogy hozzam a fagyit de Nath gyorsabb volt.
-Majd én!- mondta és visszaültem.
-Most komolyan! Mi ez a jó kedv?- kérdezte Tom.
-Csak a munka miatt. Rihannával kell együtt dolgoznunk és nagyon jó fej- mire végigmondtam Nathan kijött a fagyival.
-Nincs kedvetek kimenni?- kérdezte Nath.
-De!- mondtuk egyszerre.

Elindultunk a hátsó udvar felé. Amikor kiértünk elállt a lélegzetem. A kivilágítás valami csodálatos volt. Leültünk a fűbe és beszélgetni kezdtünk miközben ettük a fagyit. Másról sem tudtak beszélni csak magukról. Mintha azon versenyeznének hogy kinek van a legtöbb méregdrága cucca. De nem szóltam bele. Csak röhögtem rajtuk hogy milyen nagy az arcuk. Esküszöm ezek csoda hogy látják hogy hová lépnek a járdán mert nagyon fennhordják az orrukat. Még szerencse hogy megcsörrent a telóm így volt okom elmenni.

-Igen?- szóltam bele.
-Szia kicsim! Én vagyok az... Harry- hallottam a hangját és egy könnycsepp gurult végig az arcomon.

-Harry!- csak ennyi jött ki a számon.
-Ne sírj drágám! Nagyon szeretlek- próbált vigasztalni.
-Hiányzol!
-Te is nekem! Semmi mást nem akarok csak azt hogy ott lehessek és letöröljem a könnyeidet majd hosszan átölelni téged.
-El sem tudnád képzelni hogy én is mennyire szeretném!
-Olyan jó hallani a hangod. Alig várom hogy vége legyen ennek az egésznek. Ez a nagy távolság nagyon nem jó.
-De én várni fogok rád!

Egész este beszélgettünk. Annyira édes volt. Mindent elmondtam neki a munkánkról és gratulált. A drogot nem árultam el mert nem akartam ezzel bajt okozni. Ez csak Rihanna és az én titkom. Másnap reggel felkeltem és a lányok írtak sms-t hogy a mai munka elmarad mert Rihanna nem érzi jól magát. Beletörődtem és kimentem a nappaliba.

-Jó reggelt!- köszönt Nath. Látszólag nagyon sietett valahová.
-Szia! Hát te?- kérdeztem kómásan.
-Sietnem kell a kiadóba. Csak holnap reggel jövök vissza mert még inni is megyünk a fiúkkal- mondta sietve és el is ment. Becsapta az ajtót.
-Hát akkor szia!- mondtam az ajtónak és leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Pont Olly egyik klippje ment és nem bírtam megállni hogy ne nézzem végig.

Elképesztő hogy milyen jó számai vannak. Teljesen belemerültem a dalba és csak arra lettem figyelmes fogy kopogtatnak az ajtón. Kinyitottam és Olly volt az.

-Hallottam a hangom és kíváncsi voltam hogy te vagy-e... és láss csodát! Te voltál- mondta mosolyogva.
-Jó reggelt szomszéd!- nevettem- Nincs kedved bejönni?
-Végül is most semmi dolgom- mondta és bementünk.
-Kérsz valamit?- kérdeztem és nem vártam meg a választ csak bementem a konyhába és töltöttem magunknak kávét- Mivel iszod?
-Két cukorral- válaszolta és leült az asztalhoz. Én is csatlakoztam hozzá és elkezdtük inni a kávét.
-Most komolyan! Mi az oka hogy átjöttél?
-Unatkoztam és gondoltam rád nézek hogy mi van veled.
-Ez kedves tőled! És örülök hogy itt vagy! Harry után te vagy az akivel szívesen együtt vagyok.
-Na ez tőled volt kedves. Mindig jó ilyet hallani egy jó baráttól.
-Te a barátodnak tartasz?- kérdeztem elképedve.
-Még szép! Harry barátnője vagy és én ezt tiszteletben tartom szóval ne aggódj! Csak barátság lesz köztünk.
-Ha ezt két hónappal ezelőtt mondod tuti hogy megcsókoltalak volna. De így nem tehetem.
-De megtennéd ha nem lennél Harry barátnője?
-A rajongód ként nem tudnám kihagyni- ezen nagyot nevetett.
-Hát ha megengeded én is a rajongód lennék- vágott megint egy Olly Murs mosolyt.
-Én benne vagyok!- kezet fogtunk és beültünk a tv elé.
-Mit nézünk?- kérdezte.
-Mit szeretnél?
-Inkább gyere át hozzám. Még úgy sem jártál nálam.
-Rendben!- felpattantam és bementem a szobába hogy felöltözzek.

Ahogy kiléptem láttam hogy Olly elaludt. Halkan nevetni kezdtem és odamentem hozzá. Nem tudtam kihagyni hogy ne ijesszem meg.

-Te jó ég! Olly! Tűz van!- kiabáltam olyan hangosan ahogy csak bírtam. Szegényem rögtön felijedt rá.
-Micsoda? Hol?- nézett körbe én pedig olyan röhögőgörcsöt kaptam hogy leültem a földre.
-Csak vicceltem!- törölgettem a könnyeimet.
-Nem volt vicces!- mondta sértődötten.
-Dehogynem!- mondtam még mindig nevetve. Feltápászkodtam- Gyere ide te kis hülye!- mondtam neki egy nagy mosollyal és megöleltem.
-Ilyet ne csinálj többet!- mondta kicsit nyugodtabb hangon.
-Nem ígérek semmit!- mondtam és egy puszit nyomtam a homlokára.
-Gyere!

Bezártam az ajtót és átmentünk Olly-hoz. A ház nagyobb volt mint Nathan-é. Kicsit körbenéztem és láttam hogy nagyon hasonlít Harry és Louis lakására.

-Bocs a kupiért!- mondta Olly.
-Nem gáz!... Amúgy.. a barátnőd nem fog kiakadni ha meglát itt engem?- kérdeztem.
-Hát... nekem nincs senkim...- mondta kicsit szomorúan.
-Akkor a lányok vakok! Egy ilyen srácnak mint te... hogyhogy nincs barátnője?
-Néha belefutok egy éjszakás kalandokba de tartós kapcsolataim nincsenek. Én amolyan szurkoló típus vagyok és az angol lányok nem nagyon vevők erre. Néhányuk elég sznob. Tényleg! Te nem vagy angol. Ugye?- a kérdésére nem tudtam válaszolni.
-Nem... nem tudom.
-Miért?
-Az életem bizonyos területei helyén mint ha fekete lyukak lennének. És sok dologra nem emlékszek. Hol születtem... Kik a szüleim... ezeket és még ki tudja miket nem tudok magamról. És tudod hogy mi a fura? Kísértetiesen hasonlítok egy csajra aki Harry előző barátnője volt.
-Corin-ra?- nézett rám furán- Annál a csajnál jóval dögösebb vagy.
-Gondolod?- kérdeztem ártatlan arccal.
-Naná!- mosolygott és átölelt- Gyere! Nézzünk valami filmet!
-Hát jó!- vontam vállat és bementünk a szobájába ami tele volt mindenféle éremmel és kupával- Azt a...! Te aztán szerettél focizni!
-Hát igen! Focista szerettem volna lenni de feladtam ezt az álmomat mert egy sportsérülés után nem engedtek vissza a pályára és így jött hogy énekeljek- láttam rajta hogy nagyon fájó pontra tapintottam. Az ujjával az egyik kupát piszkálta. Oda léptem hozzá és az egyik kezemet a vállára tettem.
-Ha most focista lennél nem ismernélek. De akkor te lennél a kedvenc focistám. Talán jobb is hogy énekes lettél mert így ismerlek és a kedvenc énekesem lehetsz- mondtam vigasztalásképp.
-Talán igazad van!- sóhajtott- Mit szeretnél nézni?
-Hajlakk?- néztem rá az első lemezre röhögve.
-Most mi van?
-Bűnös élvezet?- röhögtem- De Zac Efron miatt megbocsátom.
-Akkor ez lesz!- mondta és elindította. Lefeküdtünk az ágyra de úgy hogy én az ő hasát használtam párnának. Kicsit meglepődött de nem szólt.

~Olly szemszöge:

Filmnézés közben Roxy olyan édes volt hogy nem tudtam a filmre koncentrálni. Minden apró mozdulata olyan aranyos volt. Hosszú vörös haján csillogott az ablakon beszűrődő napfény. Az arcvonásai tökéletesek voltak. Mire észbe kaptam vége lett a filmnek.

-Mostantól nem piszkállak a film miatt mert nagyon jó!- mondta és közben lemászott rólam. Lefeküdt mellém és csak néztük egymást. A gyomrom görcsbe rándult. Rég éreztem ilyesmit. Az alsó ajkamba haraptam.
-Még... sosem... sosem szomjaztam ennyire egy... csókra!- mondtam levegő után kapkodva és megsimítottam az arcát. Ennek hatására ő teljesen lefagyott.
-Nem lenne szabad!- mondta halkan. Közelebb húztam magamhoz és az ajkai veszélyesen közel voltak az enyéimhez.
-Én is tudom!- válaszoltam és kicsit elhúzta a fejét tőlem.
-Nem tehetem ezt Harry-vel!- mondta és láttam rajta hogy remeg a keze.
-Ne mond hogy te nem akarod! Látom rajtad! Remegsz... kapkodod a tekinteted és folyton megnyalod az ajkaidat mikor beleharapsz. Ne ellenkezz! Egy csók még nem megcsalás.
-Félek hogy elveszítem a fejem és valami olyat csinálunk amit nem lenne szabad. Ne haragudj!- mondta és felült. Nekitámaszkodott a hátával a radiátornak. Én is felültem és leültem vele szemben. Egyre közelebb hajoltam hozzá de felhúzta az egyik térdét hogy megakadályozza hogy megcsókolhassam. Az arcomat a két tenyere közé fogta.
-Olly! Te egy csodálatos ember vagy de nem tudom megtenni. Ha két hónapja lettünk volna ilyen helyzetben akkor megtenném. Hidd el hogy nem én vagyok számodra a megfelelő lány! Több ezer hozzám hasonló csaj vár rád.
-De egyik sem olyan csodálatos mint te.
-Nem! Mert ők jobbak nálam!- rám mosolygott és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Ne haragudj hogy ezt csináltam!
-Semmi baj!- átölelt és felállt- Milyen zenéid vannak?- kérdezte.
-Sokféle van- mondtam neki és kivettem az egyik lemezemet.
-Ez jó lesz!- mosolygott és berakta a lejátszóba. Megszólalt a dal amit annyira szerettem. Igaz hogy az én dalom de nagyon szerettem.

-Gyere!- mondtam és megfogtam a kezét.
-Én nem tudok táncolni.
-Csak próbáld meg!- mosolyogtam és közelebb jött. A kezeimmel körbecsavartam a derekánál ő pedig a vállamra tette az övéit és úgy táncoltunk.
-Köszönöm hogy nem használsz ki.
-Majdnem megtettem.
-De volt annyi erőd hogy ne tedd meg! És ezért tisztellek!- egymásra mosolyogtunk és szörnyen boldog voltam. Hihetetlen melegség járta át a testem amit már jó ideje nem éreztem. Örülök hogy van egy ilyen csodálatos barátom mint Roxy. És ezt a barátságot nem akarom tönkretenni! SOHA!

A nyeremény Petrának :))

Petra! Még egyszer gratulálok és remélem tetszik majd ;) <3

~Harry szemszöge:

Szilveszterkor koncerteztünk Magyarországon és minden jól ment amíg be nem jelentették hogy a havazás miatt nem indítanak repülőket sehová. Amikor meghallottam teljesen pánikba estem. Kiléptem az öltözőből és szóltam Paul-nak hogy sétálok egyet. Csak járkáltam ide-oda amikor valaki nekem ütközött.

-Bocs hogy elütöttelek- mondtam neki és láttam hogy egy lány az.
-Nem baj! Ő...- felnézett rám a földről és megláttam gyönyörű szemeit. Egyből megtetszett. Édesen elmosolyodott és ellopta a szívem.
-Hogy hívnak szép lány?- kérdeztem és leültem mellé.
-Petra!- válaszolt elpirulva ami még szebbé tette őt.
-Gyönyörű név egy gyönyörű lánynak- mondtam neki mosolyogva.
-Még egyszer bocs!- mondta.
-Van valami amit szeretnék kérni tőled.
-Mit?- kérdezte csodálkozva.
-Gyere!- súgtam a fülébe és a kezemmel végigsimítottam belső combját. Ennek hatására sóhajtott egy nagyot és rögtön beindultam. Felálltunk és bementünk az öltözőmbe. Leült a székre én pedig bezártam az ajtót. A tükörben nézegette magát. A háta mögé léptem és a nyakához hajoltam. Lehunyta a szemét és hagyta had csináljak amit akarok. Megéreztem édes illatát ami megbabonázott.

-Akarlak!- súgtam ismét a fülébe. A tükörben láttam hogy elmosolyodik és az alsó ajkába harap. Egy hirtelen mozdulattal elfordítottam a forgószéket hogy a szemébe nézhessek. A szeme csillogott a vágytól. Közel hajoltam hozzá és lágyan megcsókoltam. Nem tudtam uralkodni így letámadtam. Csókolózás közben levettem róla a nadrágját és minden felesleges ruhától megszabadítottam. Ő levette rólam a pólót én pedig a nadrágomtól szabadultam meg boxerrel együtt. Felállt a székből és leültetett.

-Jössz?- kérdeztem és nem válaszolt csak egyre közeledett hozzám. A kezemmel elkezdtem masszírozni a csiklóját ami egy elég nagy nyögést váltott ki belőle. A másik kezemmel a combját simogattam és mentem egyre feljebb. Amikor már nem tudtam tovább menni beledugtam két ujjamat és ki-be kezdtem mozgatni őket. Amíg én vele foglalkoztam addig ő a kezével kezdett kielégíteni engem. Mindketten nagyokat sóhajtottunk és nyögtünk.
-Elég!- mondta határozottan és huncut vigyorral beleült az ölembe és továbbra is egymással szemben voltunk. Elkezdett mozogni és csak figyeltem ahogy vonaglik. Minden vele töltött perc a széken fantasztikus volt. Egyre jobban élveztem. A kezemmel elkezdtem masszírozni a mellét. Mindketten egyre közelebb voltunk így átvettem az irányítást és egy hatalmas nyögéssel mindketten elélveztünk.

-Ez fantasztikus volt!- mondta és ránéztünk az órára. 00:23 volt.
-Boldog új évet!- mondtam és megcsókoltam.
-Neked is!
-Az én évem jól indult. Neked?- kérdeztem kacsintva.
-A lehető legjobban- válaszolta és mindketten felöltöztünk. Számot cseréltünk és azóta tartom vele a kapcsolatot. Sőt! Kiköltözött hozzám Londonba és együtt élünk. Annyira beleszeretem hogy elterveztem hogy megkérem a kezét...