75. Fejezet- Leánykérés és még sok minden más

~Jimi szemszöge:

Nem értettem hogy mi baja van Corinnak. Én csak a közös melót akarom. De más se lenne rossz! Nála dögösebb csajt még életemben nem láttam! Meg kell szereznem! Lola csak idegesen nézett körbe miközben kereste a szavakat.

-Nos! Én... Nem is tudom mit mondjak. Sajnálom! Ő már csak ilyen!

-Nem gáz! Csak idő kell neki és hozzá fog szokni a gondolathoz hogy velem dolgozik majd- nyugtattam meg lazán.

-Remélem hogy úgy lesz!- sóhajtott.

~20 perccel később Lola szemszögéből:

Az irodámban ültem és a papírmunkákat csinálgattam mint minden normális délután. Nem hagyott nyugodtan a gondolat hogy Corin nem akarja elfogadni ezt az ajánlatot. Pedig nem lenne rossz. Sokat fizetnek azért hogy összehozzák a közös szereplést és ha nem fogadja el akkor fújhatjuk az egészet és talán csődbe megy minden. Pont a szerződés akadt a kezembe amikor Chris lépett be az ajtón.

-Zavarok?- kérdezte boldog mosollyal.

-Nem! Már amúgy is szünetet akartam tartani- válaszoltam és letettem a papírt.

-Valami baj van?

-Igen! Corin nem akarja elfogadni a munkát!

-És ez miért baj? Hiszen nem kényszeríthetjük rá! Ha nem akarja akkor nem csinálja! Ennyi!

-Nem értem hogy miért nem vagy képes felfogni azt hogy ha nem fogadja el akkor vége a kiadónak.

-De elfelejted hogy a fiúk is itt vannak!

-Jó de az másik kiadóhoz tartozik! Te is jól tudod hogy egy épületben van két kiadó!

-Tudom de tényleg nem kéne így kiakadnod! Folyton ez van!

-Mi van? Figyelj! Nekem már nagyon elegem van hogy folyton veszekszünk mindenen!

-Igen nekem is! Éppen ezért házasodjunk össze!- Chris egy gyűrűt nyújtott felém.

-Mi? Ennyi? Ez nem zárja le a vitát! És nem így kéne megkérned a kezem! Ez így nem jó!

-Miért? Hogy lenne jobb?

-Hát nem tudom! Egy leánykérés mindig különleges és váratlan!

-Ez váratlan volt! Nem?

-Igen de nem ennyire! Egy leánykéréshez különleges tényezők kellenek! Például 1000 szál vörös rózsa vagy valami! De nem így! Egy vita lezárásának ez nem túl jó!

-Igazad van! Akkor majd megpróbálok más időpontot választani!

-Rendben! És köszönöm hogy megértettél!- mondtam kicsit elmosolyodva. Chris felém lépett és átölelt.

-Ez csak természetes! Szeretlek!

-Én is téged!

~Niall szemszöge:

Az esti koncertre próbáltunk és közben Harry-t figyeltem. Elképesztő hogy hogy tudja ilyen félvállról venni hogy Corin csak úgy elment. Szereti egyáltalán azt a lányt vagy csak játszik vele? Nem értem hogy miért kell folyton ezt csinálniuk! Szeretik egymást nem? Akkor hol a baj?

-Srácok! Álljunk le kicsit!- intett Zayn és máris mindenki leült a földre. Kivéve Liam.

-Igyatok egy kicsit és folytatjuk!- mondta miközben mindenkinek adott egy kis üveg vizet.

-Tényleg! Mi volt az a jelenet Corinnal?- nézett Louis Harry-re.

-Semmi!- legyintett.

-Nekem nem úgy tűnt!- mondtam kissé bunkón.

-Hát én is láttam és ami azt illeti...- szólt közbe Josh.

-Ugyan! Csak szokás szerint mindent túlreagál! Holnapra kiheveri! Megfektetem és rögtön nem lesz semmi baja!- mondta lazán.

-Azért ez nem ilyen egyszerű! Én már házas vagyok és hidd el ennyi nem fogja kielégíteni...- mondtam volna de beleszólt.

-Kielégítem én! Azzal nem lesz gond!- röhögött Harry.

-De Niall nem erre gondolt! Jézusom! Hogy lehetsz ilyen gyökér? Harry neki az kell hogy szeresd nem az hogy ágyba vidd!- mondta Zayn.

-Köszi Zayn! Harry légy szíves döntsd el hogy mit akarsz és hogy miért vagytok együtt!- néztem rá.

-Kösz a felvilágosítást! De én is tudom hogy mi kell neki!- mondta majd fogta magát és elment.

~Corin szemszöge:

Feküdtem az ágyon egész nap és csak arra tudtam gondolni hogy "Vajon miért velem történik ez?" Josh is próbán volt így társaságom sem volt. Ilyen pillanatban jól jön egy pasi. De ki jöhet szóba? A fiúk közül senki mert próbán vannak. Jimi meg aztán pláne nem! Csak egy valaki van aki ilyenkor segíteni szokott! A telefonom után nyúltam és keresni kezdtem a számát.

-Szia! Rég hallottam felőled!- szólt bele meglepődött hangon.

-Szia Andy! Átmehetnék?

-Hát persze! Tudod hogy rád bármikor tudok időt szakítani.

Elköszöntünk és összeszedtem a cuccaimat. Még jó hogy csak néhány sarokra lakik így hamar odaértem. Az ajtóban megálltam és megnyomtam a csengőt. Andy kinyitotta az ajtót.

-Szia!- mondta vidáman de amikor meglátott elkomolyodott- Valami baj van?

Nem válaszoltam csak a nyakába borulva sírtam. Hosszú percekig szorítottam és közben folyamatosan csak sírtam. Bementünk és lepakoltam.

-Meddig maradsz?- kérdezte miközben egy könnycseppet körölt ki a szemem alól.
-Nem tudom! Ameddig nem zavarok!
-Te sosem zavarsz! Addig maradsz amíg szeretnél!
-Köszönöm!- mondtam és megint megöleltem.
-Ez csak természetes!- súgta lágyan a fülembe. Lassan elengedtem és a szemébe néztem. A szívem hevesen kezdett dobogni és egyre jobban közeledett felém. Nem tudtam reagálni így hagytam hogy megcsókoljon.
-Mit csinálsz?- kérdeztem és ellöktem magamtól.
-Bocs! Ezt most nem kellett volna de nem tudtam uralkodni magamon.
-Akkor légyszíves próbáld meg!

~Másnap:

Reggel kinyitottam a szemem és szörnyen éreztem magam. Olyan volt mintha egy lufit akarnának minél nagyobbra fújni a mellkasomban. Bárhogy fordultam az ágyon nem éreztem jól magam. Mintha nem találtam volna a helyem. Felültem és csak akkor vettem észre hogy Andy ott szuszog mellettem egy szál alsógatyában. Kiakartam szállni az ágyból de nem vettem észre hogy eléggé a szélén voltam és egy pillanat alatt a földre kerültem.

-Mit művelsz?- kérdezte Andy morcos hanggal.
-Felébresztettelek?- kérdeztem vissza.
-Nem! Már régóta fent vagyok. Mivel beszéltél álmodban.
-És mit mondtam?
-Harry-t hívtad és közben sírtál.
-És mit keresel mellettem?
-Hallottam hogy beszélsz és bejöttem hozzád és mivel álmos voltam lefeküdtem melléd.
-És ugye nem történt semmi?
-Nem- mondta mosolyogva.
-Akkor jó.

Elindultam a fürdő felé hogy felöltözzek és hogy normális sminket csináljak magamnak amikor megszólalt a telefonom.

-Igen? Itt Corin!
-Szia! Én vagyok az Lola! Csak azt akarom mondani hogy nem találtalak otthon. Merre vagy?
-Andy-nél. Miért?
-Beugrok érted hogy együtt menjünk a kiadóba.
-Muszáj?
-Igen! Na leteszem. Szia!
-Szia!- letettem és leültem az ágy szélére.
-Na mi van?- mászott mellém Andy.
-Be kell mennem a kiadóba.
-Akkor öltözz!- mondta és nekem dobott néhány ruhát.
-De nem akarok bemenni mert akkor tuti hogy összefutok Jimi-vel.

74. Fejezet- Bármit csak ezt ne!

Egész éjjel forgolódtam de nem tudtam elaludni. Féltem hogy Christin megint valamin töri a fejét. Ha felbukkan mindig elveszi tőlem a számomra legfontosabb személyt az életemből. Ezért nem is szeretem őt. Sőt! Gyűlölöm! Ki akartam szellőztetni a fejem így kiszálltam az ágyból hogy sétáljak egyet. Tudom kicsit veszélyes ilyenkor egy nagy város de engem ez nem tud meghatni. Felöltöztem és kimentem az utcára. Csak mentem és mentem. Egy padra ültem ami hideg volt de a gondolataim lekötötték a figyelmem. Harry mindennél fontosabb nekem és nem akarom elveszíteni. Mégis félek hogy otthagy megint. Én azt már nem tudnám megbocsátani neki. Láttam rajta hogy hogy nézett az unokanővéremre. Vajon mi van meg Christin-ben ami bennem nincs? Ő miben több nálam? Miért szereti megkeseríteni az életem?

-Helló csajszi!- törte meg a csendet egy ismerős hang. Nem szóltam vissza csak néhány könnycsepp gurult le az arcomon.

~Josh szemszöge:

Csak a szokásos sétámon voltam amikor a parkban megláttam egy ismerős alakot. Minél közelebb mentem hozzá annál tisztábban láttam és rájöttem hogy Corin az. Szegény összekulcsolt karokkal nézte a földet és csak sírt. Amikor köszöntem neki csak lejjebb hajtotta a fejét és még jobban sírt. A haja eltakarta csodaszép arcát ami gondolom tele volt a könnyeivel. Mit művelhetett már megint Harry hogy szegény lány itt sír?

-Mi történt?- kérdeztem miközben leguggoltam elé és az állát megfogtam.
-Semmi!- válaszolt halkan és elrántotta a fejét.
-Akkor miért sírsz?
-Mi közöd hozzá?- kiáltott. A szemében csillogott az elszántság. De ez nem tartott sokáig. A tenyerét a szemei elé helyezte és tovább sírt. Tehetetlen voltam és az eső is kezdett eleredni. Lehúztam a pulcsimat és ráterítettem.
-Jól vagy?- kérdeztem miközben a tenyeremet az álla vonalára helyeztem.
-Nem!- mondta szomorú szemekkel.
-Miért? Harry bántott?
-Kivételesen nem miatta sírok! Christin az unokanővérem megint keresztbe akar tenni nekem!
-És miért?
-Nem tudom! Ő ilyen! Mindig elveszi tőlem azokat akiket szeretek.
-Elég hideg van! Gyere át hozzám és majd holnap- ránéztem az órámra és láttam hogy 00:14 van- Illetve ma eldöntöd hogy mi legyen veletek.

~Josh lakásán Corin szemszöge:

Ültem az ágy szélén és a telefonomat nézegettem. Harry-vel egy csomó közös képet csináltunk és akárhányszor nézem őket mindig nevetek de most csak sírni tudtam.

-Bejöhetek?- hátra néztem és csak bólogattam. Természetesen Josh volt az. Leült mellém és ő is a képeket nézte- Hogyan tovább?
-Még nem tudom. Ahogy Christin-t ismerem már tuti hogy rámászott Harry-re.
-Most feküdj le aludni! Hidd el hogy egy kiadós alvás után könnyebb- válaszképp csak bólogattam és lefeküdtem. Kiment a szobából és lekapcsolta a villanyt.

~Másnap reggel:

Az eső hangjára ébredtem és valahogy rossz előérzetem támadt. Kinyitottam a szemem és az ablakon kinézve láttam hogy szakad az eső. Kikeltem az ágyból és a telefonom hangjára lettem figyelmes. Ránéztem a kijelzőre és Harry küldött egy üzenetet. Leültem az ágy elé és olvasni kezdtem.

Szia kicsim! Nem tudom hogy miért de nem találtalak az ágyadban. Nagyon rossz nélküled a reggel! Remélem a kiadóba eljössz és ott megbeszélhetjük a dolgot. Az unokatesódat meg állítsd le légyszi mert lelövöm! Folyton a nyakamon van és bármit mondok neki nem száll le rólam... A friss házasok pedig hazajöttek és hiányolnak téged! Siess vissza nyuszim! SZERETLEK!!! :*

Letettem a telefont és csak nevettem. A könnyeim pedig patakokban folytak végig az arcomon. Josh benyitott és nem értette hogy mi olyan vicces. Megkönnyebbültem és felálltam.

-Jó reggelt!- mondtam a könnyeimet törölgetve és kilibbentem a szobából.

-Jól vagy?- kérdezte értetlenül.

-Persze! Iszok egy kávét és indulok az ügynökségbe.

Mosolyogva főztem egy kávét és ittam egy bögrével belőle. Josh adott néhány ruhát amit még az egyik barátnője hagyott itt és már indultam is.

A kiadóhoz vezető út elég rövid volt így viszonylag hamar odaértem. Amíg mi távol voltunk az én kiadóm áthelyezett így a fiúkkal tudok lenni még munka közben is. Ennek nagyon örültem. Beléptem az épületbe és Niall fogadott. Az arcán láttam hogy a nászút nagyon jól sikerült.

-Corin!- rohant felém.
-Niall!- szorosan átöleltük egymást.
-Milyen volt? Látom tetszett!
-Állati volt! Lory egyszerűen tökéletes feleség! De veletek mi van?
-Hát tudod...- kezdtem bele amikor Harry hangját hallottam egy fal mögül. Megörültem és rohanni kezdtem. Végre minden rendben lesz! Annyira jó lesz minden! Csak mi ketten és senki más! A nagy gondolatáradatot egy kínos pillanat törte meg. Visszamentem a fal másik felére ahol Niall volt.
-Mi van?- kérdezte de nem tudtam válaszolni. Egyszerűen lesokkolt amit láttam. A fal felé mutattam és ő is átnézett a túloldalra.
-Ezt nem hiszem el! Tudtam hogy ez lesz! Valahogy éreztem!- kiabáltam és futni kezdtem a kijárat felé. Miért kell mindig ugyanabba a hibába esnem? Miért van az hogy ahány esélyt adok neki mindig tönkretesz mindent? És nem értem hogy miért vagyok olyan idióta hogy visszaengedem magamhoz amikor jól tudom hogy tönkretesz mindent? Kifutottam a kijáraton és kint szakadt az eső. Az út felé vettem az irányt és hirtelen egy autó lámpáit láttam magam előtt. Egy kezet éreztem a karomon ami visszarántott.

-Jól vagy?- kérdezte egy rekedt hang. Ismerősen csengett. Harry volt az.
-Semmi sincs rendben!- mondtam halkan.
-Nem az történt amire te gondolsz! Az a csaj rám mászott! Christin nem kell nekem!
-Biztos?- kérdeztem miközben a könnyeim előbukkantak a szemeimből.
-Bízz bennem! És amúgy is! Te jobban csókolsz!- nevetett és megfogta az állam. Átkarolta a derekam és lágyan megcsókolt.
-Ez még nem indok hogy megbízzak benned!- ellöktem magamtól.
-Hogy bizonyítsam be hogy nem én mozdultam rá az unokatesódra?
-Corin! Gyere!- szakított félbe minket Lola. Elindultam a bejárat felé- Te jó ég! Tiszta víz vagy! Harry te meg menj vissza a többiekhez mielőtt még megfázol!

Visszamentünk és gyorsan kerestek nekem száraz ruhát. Köntösben ültem egy széken és a körmeimet rágtam. Tudom gusztustalan szokás de most megnyugtatott. Megkaptam a ruhákat és gyorsan felvettem. A következő munkámról nem akartak tájékoztatni. Megszárították a hajam és a lépcső tetejéről fura dolgot láttam. Egy pillanat alatt hatalmas tömeg lett a kiadó előtt és a kiadóban egyaránt. Kíváncsian néztem körbe hogy kiderítsem mi okozta a felfordulást. Nem láttam semmit kivéve három hatalmas gorillát. Vajon ki jöhetett? Lefutottam a lépcsőn de a nagy tömegtől szintén nem láttam semmit. Úgy gondoltam hogy majd úgyis kiderül hogy ki az így visszaindultam. Felmentem az emeletre és Chris fogadott.

-Szia Corin! Figyelj! Egy villámkérdés! Melyik?- két gyűrűt nyújtott felém.

-Édes vagy hogy megkéred a kezem de én már foglalt vagyok!- nevettem.
-Lola kezét szeretném megkérni szóval komolyan!
-Oké! Akkor a kék köves mert az a kedvenc színe.
-Köszi!
-Nincs mit!- nem várta meg hogy végigmondjam. Elviharzott.
-Corin! Kérlek gyere már! Kezdődik a tájékoztató!- kiáltott Lola a folyosó végén levő tárgyaló küszöbéről.
-Megyek!

Bementem és helyet foglaltam egy széken. Amíg vártunk hogy történjen valami én az ablakon bámultam kifelé. Ki lehetett az aki ekkora felhajtást csinált? A fiúk nem lehettek mert ők már régóta itt vannak. Hirtelen Lola kezét láttam ahogy az orrom előtt csettintget.

-Ébresztő! Nemsokára kezdődik a megbeszélés!- mondta kissé idegesen.
-Ja! Ő... Bocs! Elkalandoztam.
-Hát ezt észrevettük!- mondta Chris nevetve- Kezdjük!- Lolára nézett és viszonzásképp csak bólintott.
-Ez a feladat más mint a többi. Ilyesmit még nem csináltál szóval felkészítünk- Lola intett egy embernek aki kinyitotta az ajtót. Most már nem nagyon izgatott a feladat. Hátradőltem a székben és vártam az ítéletet. Unottan néztem körbe amikor megakadt a szemem valamin. Illetve valakin.

-Igen! Jól látjátok a király visszatért!- mondta mintha az övé lenne a világ. Nemár! Ez annyira gáz!
-Corin! Had mutassam be. Az úr aki bejött...- kezdte el Lola.
-Ne folytasd! Jól tudom hogy kicsoda! Jimi Blue!- vágtam a szavába.
-Nos! Ez esetben!- Jimi megfogta a kezem de én elhúztam és csak morogtam. Értetlenül rám nézett de nem tudott meghatni.
-Eddig nem mondtuk el de most már igen. Te és Jimi egy duettet fogtok készíteni. Éneklés fényképezés interjúk és klippforgatás. Ez a terv- mondta Chris amin teljesen felhúztam magam.
-Mi!? Én ezzel a felfújt hólyaggal nem készítek se közös képeket se dalt. Klippet pedig pláne nem! Interjút meg aztán végképp felejtsétek el!- kiabáltam és nagy léptekkel kimentem. Így is elég bajom van és még ezt a bohócot is a nyakamba vegyem? Na azt már nem!
-Mi a baj?- kérdezte Harry a lépcső aljában- Haragszol rám?
-Te meg az összes fiú elmehettek oda ahová gondolom!
-De szeretlek!- rohant utánam.
-Fulladj meg!- kiabáltam és kimentem az utcára ahol már jégeső esett- Remek! Nem elég hogy a mai napom egy rakás szart sem ér de még te is ráteszel egy lapáttal? Hát köszönöm szépen!- mérgemben az időjárást szidtam miközben felmentem Josh-hoz.
-Mi bajod?- kérdezte Josh.
-Csak annyi hogy már a hócipőm tele van a fiúkkal!

73. Fejezet- Váratlan vendég

Másnap reggel felébredtem de nem volt mellettem Harry. Kicsit furcsa volt. Kitotyogtam a szobámból és a lépcsőnél láttam hogy ott van a kanapén Louis társaságában.

-Jó reggelt!- köszöntem kómás fejjel.
-Szia!- köszönt vissza mindkét fiú.
-A többiek hol vannak?
-Elmentek boltba apukáddal a húgod meg még alszik- mondta Louis.
-Jellemző! Tiszta nővére!- nevetett Harry. Még nem jutott el a tudatomig hogy most épp gúnyolta az alvási szokásaimat. Bementem a konyhába és töltöttem magamnak kávét. Kiléptem a nappaliba és a fiúk közé ültem.
-Mit nézünk?- kérdeztem és Harry átkarolt.
-Amit szeretnél- válaszolta Lou és ő is átkarolt.
-Fiúk ugye tudjátok hogy ma nem lesz semmi.
-Igen tudjuk!- válaszolták szomorúan. Hirtelen sírást hallottunk.
-Bonnie az!- mondta Harry és bement a húgomhoz. Utána mentem hogy meglessem őket. Louis nem jött.
-Szia Bonnie! Milyen nagy lány vagy te!- kivette a kiságyból és apa hintaszékébe ült. Bonnie nem hagyta abba a sírást így énekelni kezdett.

Annyira édesek voltak együtt hogy kicsit elkalandoztak a gondolataim. Milyen jó apa lesz majd belőle. Ért a gyerekekhez és ha énekel már nem is sír a húgom. Már alig várom hogy a mi gyerekünkkel játsszon és neki énekeljen. Bonnie abbahagyta a sírást és nevetett.

-Pont olyan édesen nevetsz mint a nővéred! Kár hogy az anyukád nem lehet itt hogy lássa ezt a két elképesztően szép lányt. Remélem majd te is olyan csodálatos és különleges csajszi leszel mint Corin. A szemetek már hasonlít de te hangosabban sírsz- Bonnie csendesen figyelte nagy szemeivel és minden mozdulatát követte. Mikor már nem beszélt Harry a húgom az orra felé nyúlt és megfogta. Hazza gondolt egyet és felemelte- Megfogod az orrom? Mi? Hogy mered?- ezt drága húgom nem hagyta válasz nélkül. Belemarkolt a hajába és húzni kezdte. Én csak nevettem.
-Ez az húgi ne hagyd magad!- biztattam és amikor meghallotta a hangom elengedte Harry-t és rám figyelt.
-Te mióta figyelsz minket?
-Amióta bent vagy a szobában. Hallottam mindent- válaszoltam és átvettem a kicsit.
-Akkor azt is hallottad amit rólad mondtam?- kérdezte elpirulva.
-Hallottam és nagyon hízelgő amit mondtál- elmosolyodott és kimentem.
-Bonnie!- kiáltott Louis és átvette tőlem a húgomat.
-Jó reggelt!- lépett be apa.
-Szia apa!- köszöntem.
-A többiek nemsokára jönnek csak Liam kicsit leragadt a játékos polcnál. Valami Toy Story-s dolgokat talált és most kicsit lefoglalja- ez a hír hangos nevetést váltott ki belőlem.
-Ez komoly?- csak ennyi futott ki a számon a röhögéstől. Harry mobilja csörögni kezdett.
-Igen?- szólalt bele.
-...
-Jó rendben! És mikor?
-...
-Oké! Akkor még ma!
-...
-Szia!- letette.
-Ki volt az?- kérdeztem.
-Paul. Azt mondta hogy mennünk kell mert már megint van valami munkánk- válaszolta.
-Akkor foglalok nektek jegyeket- mondta apa és bement a szobájába.
-Sziasztok!- léptek be a házba a többiek.
-Srácok! Nemrég telefonált Paul hogy haza kéne mennünk mert munka van- mondta Harry.
-Hát ez már várható volt!- bólintott Liam.
-Srácok mehettek pakolni mert délben megy a gép- mondta apa. Villámgyors reggeli után összepakoltunk és indultunk is.

~Otthon:

Furcsa volt visszatérni Londonba. Izgatottan vártuk hogy mit hoz nekünk a délután. Miután mindenki lepakolt egy kávézóban találkoztunk. A fiúknak csak holnap lesz a megbeszélés így volt még időnk beszélgetni. Mindenki rendelt egy kávét és egy sütit. Harry és én egyet kértünk közösen így egy tányérról ettünk ami nagyon aranyos volt.

-Te mihez kezdesz?- tette fel nekem a kérdést Louis.
-Majd holnap bemegyek az ügynökségbe és beszélek Lolával- válaszoltam.
-Nekünk tuti hogy az új albummal kapcsolatos dolgokat kell megbeszélnünk. Ha van kedved akkor reggel velünk jöhetnél- nézett rám Zayn.
-Én benne vagyok! Legalább többet lehetünk együtt- ölelt át Harry.
-Jó ötlet. Már alig várom! Amúgy Niall és Lory mikor ér haza a nászútról?- kérdeztem.
-Majd holnap reggel. Paul neki is szólt a megbeszélésről- mondta Liam.

Még sétáltunk egyet közösen és átmentünk hozzánk. Egész délután beszélgettünk amikor valaki csengetett.

-Kinyitom!- ugrottam fel Harry karjaiból és odasiettem az ajtóhoz. Kinyitottam és egy elég nagy meglepetés ért.

-Szia!
-Christin!-mondtam bunkón az unokanővéremnek. A hideg is kiráz attól a csajtól. Nagyképű és önző. Nem látszik rajta de ha megszólal rögtön felfedezik benne a hideg és kemény énjét. Christin Richardson az örök ellenségem és riválisom.
-Drága unokahúgi végre megtaláltalak!- mondta és átölelt.
-Corin ki ez a lány?- kérdezte Harry mögöttem.
-Hú! Már is örülök hogy ide jöttem. Ki ez a jóképű srác?
-A barátom...- mondtam volna de Harry közbeszólt.
-Harold Edward Styles! De csak Harry!- csókolt kezet neki.
-Örülök! Remélem nem gond ha maradok néhány napig?- kérdezte Harry-vel incselkedve.
-Nem dehogy!- mondta Hazza és bekísérte. Megmutatta neki a szobáját én pedig duzzogva leültem a kanapéra.
-Mi van? Ki ez a csaj?- kérdezte Louis.
-Az unokahúgom Christin Richardson. Amióta ismerem gyűlölöm!- válaszoltam fintorogva.
-Miért? Olyan aranyosnak tűnik!- mondta Danielle.
-Hát ez az! Hogy csak annak tűnik! Mindig is ő volt a tökéletes és a tehetséges lány a családunkban. Rám csak úgy néztek mint egy púpra a család hátán. Folyton azt mondogatták hogy "Te nem leszel olyan mint Christin!" meg "Miért nem tudsz úgy viselkedni mint Christin?" Ez is közrejátszott a költözésemben- láthatóan meglepte őket a történet. Sajnos ez igaz. Sosem voltam tökéletes. De ha tökéletes lányt akar az egész család akkor vegyenek egy Barbie-t. Én önmagam vagyok és ezen nem is akarok változtatni!

Sziasztok! Köszönöm hogy elolvastátok az új részt. Sajnos mostantól ritkábban jönnek a részek. De megígérem hogy izgalmas és meglepő dolgok fognak történni a blogban. Az eddigi megtekintéseket és kommenteket köszönöm és azt is köszönöm hogy elnéztétek nekem a blog költözését. Nagyon szeretlek titeket :$

72. Fejezet- A furcsa vacsora

Nagy nehezen hazaértünk és mindenki leült a nappaliban. Harry és én már szinte feküdtünk egymás karjaiban.

-És mit csináljunk most?- kérdezte Louis.
-Mit akarsz még? Lent voltatok a parton. Versenyeztünk és...- itt megakadtam. Csend lett. Mindenki engem figyelt és várták hogy valamit kinyögjek.
-És? Még mit csináltatok?- kérdezte Zayn.
-Mi? Ó! Mi semmit nem csináltunk! Csak... hát... Nem csináltunk mást és kész!- zártam le a beszélgetést.
-De én nem voltam a parton!- mondta Louis.
-Az a te bajod!- mondtam miközben vállba vágtam.
-Én úgy döntöttem hogy ha már a reggelt nem ismételjük akkor menjünk vacsizni!- mondta Harry és felállt. Miközben felment a szobájába már megint rám figyeltek.
-Mi volt reggel?- kérdezték egyszerre.
-Várjatok egy kicsit!- mondtam és Harry után rohantam- Mond te normális vagy?
-Én? Igen!- mondta halál nyugalommal.
-Nekem nem úgy tűnik! Mi a francnak kellett megemlíteni a reggelt?Jó hogy nem mondod el mindenkinek hogy...- kezdtem hadarni amikor átkarolt és megcsókolt.
-Nyugi! Öltözz át mert elviszlek vacsizni. Ott majd kiabálhatsz amennyit akarsz!- nevetett és kilökött a szobájából. Az ajtót becsapta az orrom előtt. Beletörődtem a sorsomba és jókedvűen elindultam a szobámba hogy normális emberi formát öltsek magamra. A szekrény ajtajához érve elmosolyodtam. Egy üzenet volt.

Lépj be a szekrénybe! Van egy kis meglepetésünk számodra :))

Puszi: Ellie, Tina és Dani

Olyan édesek! Mondjuk még nem tudom hogy mi az de már örülök neki. Ismerem őket és mindig csodás meglepetéseket kapok tőlük. Benéztem a szekrénybe és láttam hogy ők már kikészítették a ruháimat.

Gyorsan felvettem és megcsináltam a hajam. A sminkeléssel kicsit bajban voltam de azt is megoldottam. A kedvenc parfümömmel befújtam magam és már indulhattam is. Kiléptem a szobából de Harry nem volt sehol.

-Harry!- kiabáltam.
-Mi va...- rontott ki a szobából de amikor meglátott nem jutott szóhoz.
-Mehetünk?- kérdeztem és megrázta a fejét.
-Ja... igen... persze! Menjünk!- kiléptünk az ajtón és megfogta a kezem- El sem tudod képzelni hogy milyen gyönyörű vagy!
-Köszönöm! De te is jól nézel ki!
-Sokszor csodálkozok hogy te hogy vagy képes kibírni az ilyen cipőket.
-Tudod ez amolyan lánydolog. Ehhez csak mi értünk.
-Értem. De miért kell ez?
-Mert a fiúknak meg akarunk felelni. Szóval ti olyan csodálatosak vagytok hogy minden fájdalmat elviselünk csak azért hogy tetsszünk nektek.
-Szóval fáj a lábad csak azért mert azt akarod hogy csodálatosnak lássalak?
-Nem! Nem fáj a lábam! Mert már alkalmazkodott a lábam a cipőimhez! De most komoly hogy ez a téma?- nevettem.
-Ja nem muszáj! És nézd! Megjöttünk!- beléptünk és a hely csendes és barátságos volt. Egy kedves pincérnő elkísért minket az asztalunkhoz. Harry kihúzta nekem a széket és leültem.
-Köszönöm!- mondtam elpirulva.
-Nincs mit! Megérdemled hogy pihenj egy kicsit! Ez az este csak a tiéd!- mondta miközben leült.
-Kérnek valamit?- kérdezte a pincérnő.
-Kezdésnek pezsgőt vagy bort?- nézett rám Harry.
-Bort!- válaszoltam.
-Akkor a legjobb borukat ami van! Mindent a hölgyért!
-Azonnal hozom!- mondta a csaj és néhány percen belül már töltötte is az italokat.
-Köszönjük!- mondtuk egyszerre.
-Ha rendelni szeretnének csak szóljanak!- mondta és el is ment.
-Akkor! A ma estére!- emelte Harry a poharát. Én is így tettem.
-A ma estére!- koccintottunk és belekortyoltunk a borba- Hm... olyan finom a bor hogy szinte érzem az olaszok lábát benne.
-Ez francia!- nevetett.
-És mit keres benne olasz láb?- viccelődtem.
-Veled mindig olyan jól érzem magam. Te vagy az egyetlen aki mellett ki tudok kapcsolni és csak élvezni az életet. A fiúkkal is jól elvagyok de te teljesen más vagy.
-Olyan jó néha ezt is hallani. Tudod én minden nap azzal küzdök hogy a sajtót ne vegyem észre és elkerüljem a felesleges idegeskedést. Veled önmagam vagyok és nem a médialány akit mindenki lát.
-A reggeliért pedig hálás vagyok. Szegény Louis nagyon kivan amiért nincs itt Eleanor és sokat jelentett számunkra. Nem csak azért! Köszönöm hogy segítettél felvidítani!
-Nincs mit!- mondtam és az asztal tetején megfogtuk egymás kezét. Rendeltünk egy tenger gyümölcse tálat ami nagy hiba volt. Azt hittem szeretem de jó nagyot tévedtem.
-Az mi?- mutatott a villájával valamire.
-Nem tudom! De szerintem ne bántsd mert még él!
-És ez?
-Nem tudom! De olyan mintha már megette volna valaki!
-Te! Ha ez él akkor vigyük haza háziállatnak mert irtó aranyos!- nevetett Harry.
-Férfi vagy?- kérdeztem sunyi tekintettel.
-Tudtommal már elég sokszor bebizonyítottam neked hogy igen!
-Akkor ezt edd meg!- a villámmal felszedtem valamit ami nem volt élő. Vagy legalább is azt hittem hogy nem élt. Felé nyújtottam a villámat. Kicsit fura fejet vágott de végül bekapta- Na milyen?
-Hmm...- nyelt egy nagyot- Ez gusztustalan! Most te jössz!- és ő is felvett valamit.
-Hát jó!- mondtam fintorogva és én is bevettem a számba azt a bizonyos valamit ami Harry villáján volt. Rájöttem hogy nem csak úgy néz ki mint a takony de még az íze is olyan.
-Na milyen?- nevetett.
-Szerintem menjünk!- mondtam. Harry elkérte a számlát. Kifizette és már mentünk is. Csak kézen fogva sétálgattunk a parton és figyeltük ahogy a tömeg bulizik. Néhány percen belül megtaláltak minket a rajongók és beszélgetni kezdtünk velük. Egy kis körbe ültünk.
-És te hogy viszonyulsz Harry rajongóihoz?- kérdezte az egyik lány.
-Én nagyon bírom őket. Semmi bajom velük- válaszoltam miközben Harry aláírásokat osztogatott és közös képeket csináltam róluk.
-Ha megcsalna mit reagálnál?- kérdezte egy másik lány.
-Nem tudom de nem hagynám szó nélkül az tuti!
-És miért csalnám meg?- kérdezte Harry teljesen felháborodva.
-Csak egy kérdés volt!- nyugtattam meg nevetve.
-Ez nem vicces!- mondta duzzogva.
-Jaj! Ne csináld! Olyan gyerekes vagy!- forgattam a szemeim.
-Én vagyok gyerekes?- nevetett és lenyomott a homokba. Birkózni kezdtünk és a csajok gépei csattogni kezdtek. Ott fetrengtünk a homokban és csak röhögött körülöttünk mindenki. Mikor már meguntuk felültünk és csak nevettünk.
-Lassan haza kéne mennünk!- néztem Harry-re.
-Hát ja!- válaszolt egyszerűen és felálltunk. Elbúcsúztunk a lányoktól és indultunk is. Hirtelen egy rakéta indult el az ég felé és hangos durranással milliónyi szikrát kezdett szórni.
-Láttad?- kérdeztem miközben rá néztem.
-Mit?- kérdezett vissza majd az eget kezdte figyelni. Én még mindig Harry-t néztem amikor ismét egy nagy durranást hallottam.
-Láttad?- kérdezte.
-Mit?- néztem én is az égre. Egy kicsit néztük és mindkettőnknek leesett hogy ugyanaz a párbeszéd hangzott el. Egymásra néztünk és hangosan nevetni kezdtünk. Léptem egyet és éreztem hogy baj van.
-Mi az?- kérdezte Harry.
-A francba!- lenéztem és a cipőm sarka letört.
-Ajaj! Őmm... Elvihetlek egy körre?- kérdezte együtt érzően. Elmosolyodtam és felvett a hátára.
-Ne haragudj hogy folyton bénázok!
-Nem gond! Én az ügyetlenségeddel együtt szeretlek!- nevetett.

~Harry szemszöge:

Corin a hátamon utazott és az utcán sétáltam vele. A tengert még onnét is tisztán lehetett látni. A hold fénye játszott a vízen ami nagyon tetszett.

-Kicsim látod milyen szép ez az este?- kérdeztem.
-Ühümm...- válaszolta halkan. Gondolom már félálomban volt így nem is nagyon zavartam. Amikor hazaértünk felvittem a szobánkba és letettem aludni. Lefürödtem és én is mellé feküdtem. Olyan édesen aludt hogy csinálnom kellett róla egy képet.

Sziasztok! Megint én vagyok az! Remélem nem baj hogy a blog költözött. Most lenne egy kérésem. Ezt a képet lájkoljátok légyszi. És ha nem nagy kérés osszátok :)) előre is köszi :*

Gigamegahiperszuper fontos!!!

Sziasztok! Csak szólnom kell hogy nem sokáig tudom írni tovább a blogot. Ez után is írom csak ritkábban jönnek majd a részek. Nem ötlethiány csak az élet szólt bele és kollégiumban fogok lakni ahol nincs nagy internetezési lehetőség... Hát addig is látogassatok el ide :)) érdemes... főleg ha tetszenek a blogom szex jelenetei... hát én is beküldtem ide egy részt és már kint is van... én speciel imádom a blogot és tele van olyan részekkel ;) puszi mindenkinek és ne aggódjatok! Lesznek még részek... :*

71. Fejezet- Autóverseny

Apa nem értette hogy miről beszélünk de hát nem is baj. Kiment az előszobába és csak akkor esett le. Ajaj! Még nem pucoltunk fel magunk után!

-Kicsim! Hányszor mondtam már hogy ne itt idd a tejet mert minden alkalommal a kanapé látja a kárát!- kiabált apa én meg megkönnyebbülve letéptem egy papírtörlőt és a nappaliba siettem.
-Bocsi apa!- mondtam miközben lepucoltam amit mi műveltünk. Ilyenkor áldom az eget hogy van egy rossz szokásom. Apa csak a fejét rázta és elment. A srácok mögém álltak és figyelték hogy takarítok.
-Milyen jó segge van!- jegyezte meg Louis.
-És az enyém... de mostantól te is használhatod- mondta Harry. Na ezt nem hagytam válasz nélkül. A lábamat meglendítettem és egy tökéletes rúgással eljátszottam a diótörőt.
-Jól vagy haver?- kérdezte Lou mert Harry a földre ereszkedett és a golyóit fájlalta.
-Kicsi Harry!- mondta vékony hangon.
-Hallottam ám!- guggoltam le hozzá.
-Te boszorkány!- mondta Harry mérgesen és megcsókolt.
-Asszem haver lemondhattok a gyerekről!- nevetett Louis.
-Nos! A gyereket most takarítottam le a kanapéról. Amúgy meg! Örülhettek hogy szedek fogamzásgátlót!- nevettem és kidobtam a papírtörlőt. A fiúk összenéztek.
-Milyen édes vagy hogy utólag közlöd!- mondta Harry.
-Miért? Ha nem szedném akkor mi lenne? Na mindegy!- legyintettem.
-Sziasztok! Ti már fent is vagytok?- lépett be Danielle.
-Igen! A golyóim már nagyon is fent vannak!- panaszkodott Harry.
-Miért? Mi történt?- kérdezte Zayn.
-Corin megrúgta Kicsi Hazza-t- nevetett Louis.
-Kicsi... micsoda?- néztek értetlenül.
-Nem érdekes!- nevetett Harry.
-Nincs kedved egy csajos naphoz?- fordult felém Tina.
-Igen! Csak mi lányok!- mondta Dani.
-Ez remek ötlet!- mondta apa és a kezembe nyomta a kocsikulcsot- Vidd el egy körre!
-Köszi apa! Sziasztok!- köszöntem el.
-Sziasztok!- köszöntek a fiúk és már mentünk is. Kalifornia utcái szinte üresek voltak. Nem csoda mert ma nagy bulit tartanak és mindenki oda ment. Gondolom a fiúk is így tesznek. A kocsiban ültünk és jól elvoltunk. Én vezettem. Mellettem Dani és mögöttünk Tina az ülés tetején foglalt helyet mivel lehúztam a tetőt. Apa imádja a sportkocsikat amiért hálás vagyok.
-Szerintetek a fiúk mit csinálnak?- kérdezte Tina.
-Most az nem érdekes! Biztos jól érzik magukat mint mi- válaszoltam egyszerűen. A part közelében mentünk és a sós levegő az arcomba kapott és minden bajom elszállt. Kicsit begyorsítottam.
-Kár hogy Eleanor és Lory nincs itt!- mondta Dani.
-Lory már feleség!- mondta Tina.
-Igen! Egy született feleség!- nevettem és ők is velem együtt szakadtak. Hazaérve Harry fogadott minket. Eléggé meglepett mert egy sportkocsiban ült.

Beálltam a ház elé és kiszálltam. Odaléptem a kocsihoz és Harry-re néztem. Alig bírtam ki hogy ne szóljak be.

-Mi van édes? Nincs pénzed tetőre?- nevettem és kiszállt.
-De van pénzem tetőre!- vágott vissza.
-Honnan van a kocsi?- kérdeztem kicsit komolyabban mert kezdtem aggódni hogy képes volt megint kocsit venni. És főleg ilyen nem éppen olcsó Ferrarit.
-Csak kölcsönöztem! Állítólag jól fut....- és egy csomót beszélt a motorról meg a sebességhatáráról. Bevallom nem értek az ilyesmihez- És apukád kocsija?
-Hát... Ő... van benne kormány meg motor és kerekeken gurul- mondtam el neki az összes infót amit tudok.
-Értem! Szóval kérdezzem meg Kevint!- bólintott.
-Megkérdezheted! De apa kocsija gyorsabb mint a tiéd!- vágtam fel.
-Biztos vagy benne?
-Fogadjunk?
-Jó! Ha vesztesz akkor ismételjük este azt amit reggel csináltunk.
-De ha nyerek akkor elviszel abba az étterembe a tengerparton!
-Rendben!- kezet fogtunk és bementünk a házba hogy szóljunk a többieknek. Én speciel átöltözni mentem hogy valami olyat vegyek fel amiről tudom hogy elvenné Harry eszét. Felmentem a szobába és kivettem néhány ruhát.

Lementem a többiekhez és már mehettünk is. A többiek is jöttek mert nem akartak kimaradni a buliból. De amúgy sem hagytuk volna hogy unatkozzanak amíg mi száguldozunk.

-A saroktól kezdünk és a parton megyünk végig egészen az autópályáig ahol visszafordulunk és így végig négysávoson mehetünk. A cél a Starbucks. Kérdés?- egyeztettem a srácokkal az útitervet.
-Nincs!- mondták és beszálltak a kocsiba. Harry elém állt és elég rendesen megbámult.

-Mit nézel?- kérdeztem huncut mosollyal.
-Ő... semmit! Győzzön a jobbik bébi!- mondta. Átkarolta a derekam és megcsókolt. Éreztem hogy a keze lecsúszik a fenekemre és belemarkol.
-Ezt ne itt!- mondtam neki két csók között.
-Hát jó! Akkor sok sikert!- ismét kezet fogtunk és beszálltunk a "saját" kocsinkba.
-Na csajok! Kössétek fel az alsóneműt!- mondtam és mind két kocsival kiálltunk a sarokhoz.
-3...- számolt vissza Harry.
-2...- folytattam.
-1...- kiáltottuk és rögtön gázt adtunk.

Egy kis zene a folytatáshoz :))

Elindultunk és egy ideig fej-fej mellett haladtunk amikor úgy döntöttem hogy még több gázt adok. Egy ügyes mozdulattal le is hagytam a fiúkat. Kiértünk a külvárosba és a part közelében jártunk. Éreztem hogy kicsit lelassulunk és ezt a fiúk is észrevették. Egy pillanat alatt lehagytak minket.

-Corin ne hagyd magad!- mondta Tina.
-Nem is fogom!- mondtam egy pimasz vigyorral és még adtam neki egy kis gázt. Hamar utolértük őket. A sós pára ismét megcsapta az arcunkat és megint minden problémát kifújt a fejemből. A lányokkal jól éreztük magunkat. A zenére énekeltünk és táncoltunk. Az utóbbi rám nem volt igazán jellemző de Danielle ült hátul aki lassan felemelkedett és ő már állva utazott. Bátor csaj! Mondjuk én is megtenném de a jelen körülmények között nem menne. És amúgy is rossz vége lenne ha elengedném a kormányt így lemondtam a kocsiban táncikálásról.

~Harry szemszöge:

Bármit megtennék azért hogy megismételjük a reggeli dolgot ismét hármasban. Bár a romantikus vacsi sem lenne rossz. De a partit jobban akarom. Éreztem hogy előnyben vagyunk és már kiült a diadalmas vigyor az arcomra. De kár volt. Abban a pillanatban álmaim nője húzott el mellettem. A francba! Ezt nem engedhetem! Ha esik ha fúj én fogok győzni és megcsináljuk Corin-t! Bevallom hogy tetszett a változatosság. Nem azért mert egy fiúval többen voltunk hanem azért mert végre kimert próbálni valami újat. Begyorsítottam amit nem nagyon kellett volna mert leállt a motor. Próbáltam beindítani de nem ment.

-Mi van?- kérdezte Lou. Felnéztem és csak akkor láttam.
-Üres a tank!- a kormányt egy lendülettel lefejeltem.
-Na mi van fiúk?- hallottuk az ismerős hangot a mellettünk álló kocsiból. Felnéztem és láttam hogy Corin Tina és Dani a kocsinak támaszkodnak.
-Hát ti?- nézett fel Zayn.
-Lerobbantunk- mondta Corin. Megint végignéztem rajta. Hú! Állati dögös volt.
-Az gáz!- mondta Liam.
-Ne is említsd a gázt!- mondtam duzzogva.
-Miért mi van?- kérdezte Corin és a felőlem levő kocsiajtónak támaszkodott de úgy hogy betekintést nyerhessek a gyönyörű dekoltázsára.
-Jaj töröld le a nyálad!- kiáltott Corin és elfordult.
-Kifogyott a tank!- mondtam miközben megráztam a fejem.
-És akkor ki győzött?- kérdezte Zayn.
-Hát a lányok előbb itt voltak szóval ők!- mondta Louis. Ez maga ellen van vagy mi?
-Hát akkor ennyit az estéről?- néztem Corin-ra.
-Úgy tűnik hogy vacsizunk!- nevetett.
-Az oké! De oldjuk meg a dolgot!- mondta aggodalmaskodva Liam.
-Ácsi! Nekünk nincs benzinünk! Nekik nincs pótkerekünk!- mondta Zayn.
-Ezzel mire célzol?- kérdezte Tina.
-Mi odaadjuk a pótkereket és ti adtok benzint! Nem kell sok! Kicsit lassabban megyünk és elég lesz a benzinkútig!- folytatta az ötletét Zayn. Mindenki egyet értett. Én nem vagyok az az autószerelő típus így leültem az erdő szélére és onnan figyeltem az eseményeket. Corin is csatlakozott hozzám.
-Mi van cica?- néztem rá miközben átkaroltam.
-Semmi!- válaszolt egyszerűen.
-Gyönyörű vagy!- mondtam és ismét végignéztem rajta. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Most már nem bírom! A szememmel intettem neki hogy menjünk az erdőbe és ő csak szendén mosolygott. Olyan édes amikor ilyen. És ez még jobban felizgatott. Felálltam és segítettem neki felállni. A többiek nem figyeltek így szó nélkül és mindenféle feltűnés nélkül bementünk az erdőbe. Egy olyan helyen ahonnan már nem láttuk a többieket letámadtam. Lefeküdt én pedig fölé hajoltam.

-Nem furi hogy Floridában van erdő?- kérdezte fura fejjel.
-Hát mindenesetre jó hogy itt van!- mondtam és leszedtem róla a blúzt. Lekapta rólam a pólómat és miután levette letámadtam a nyakát. Finom puha bőrét szívni és harapdálni kezdtem. Halkan nyögött egy kicsit ami felbátorított. Kicsit lejjebb csúsztam és kicsatoltam a melltartóját. Amikor megláttam csodaszép formáit éreztem hogy a férfiasságom ki akar szabadulni a gatyámból. A mellein apró csókokat hagytam és még lejjebb mentem. Az alhasát kicsit harapdáltam majd visszakúsztam hozzá és megcsókoltam.

-Ne kínozz!- kérlelt szexis hangján. Megpusziltam a homlokát és teljesítettem Corin vágyát. Lehúztam a szoknyáját és a bugyiján keresztül kezdtem kielégíteni. Végigsimítottam a belsőcombját és közben néhányszor végigcsaltam a csiklójánál. Megfogtam a csípőjét és lassan lehúztam róla  a fölösleges ruhadarabot. Rajta már annyira eluralkodott a vágy hogy középen megmarkolta a nadrágomat és kicsit felszisszentem. Már rohadt kényelmetlen volt a nadrágom. És mivel nem akarok impotens lenni ezért elkezdtem kigombolni.

-Nem!- nevetett édesen és a kezem után nyúlt. Perverz mosollyal az arcán földnek nyomott és megcsókolt.
-Ne izélj! Tudod te mennyire fáj?- kiáltottam.
-Háhá! Akkor had fájjon!- nevetett gonoszan és felállt.
-Na nem! Ha már elkezded akkor befejezed!- nevettem. Beletörődött és ismét fölém hajolt. Lágyan megcsókolt és lassan áttért a nyakamra ahol szívni kezdett. A farkam már nagyon ki akart szabadulni és ezt Corin észrevette. Huncut mosollyal az arcán kicsit lejjebb húzódott és a mellkasomat csókolgatta. Egyre lejjebb haladt.
-Mond! Ez a két mellbimbód is ingerelhető?- kérdezte de én nem tudtam válaszolni. Csak bólintottam és rögtön letámadta őket. Csikizett és kínzott egyszerre. A hasamra apró csókokat hintett és amikor az alhasamhoz ért már morogtam és benne akartam lenni. A hátam ívbe feszült és ordítottam egyet. Felnézett és mosolygott. Kérlelni kezdtem hogy tegye már a dolgát mert meghalok. Elmosolyodott és lehúzta a nadrágomat de az a rohadt boxer még mindig az álló szerszámomra feszült. Megcsókolta a dudort ami egy kicsit lenyugtatott. De tényleg csak egy nagyon kicsit. Lágyan megfogta és masszírozni kezdett. Egy férfias morgással jeleztem hogy tegye amit tennie kell. Megfogta a csípőmet és végigcsúsztatva a kezét lehúzta rólam a boxert. Kicsi Harry lassan kiszabadult és egy hirtelen mozdulattal az ég felé nyújtózkodott. Corin lassan elkezdte fel és le húzogatni a kezét majd nyelvével letámadta a makkomat. Először lassan nyaldosta majd fokozatosan egyre hevesebben csinálta.

-Isteni vagy!- nyögtem. A szívverésem olyan heves volt hogy a vérnyomásom az eget verte. Lassan bevette a szájába az egész hosszomat és fel-le kezdte mozgatni a fejét. A haja simogatta a farkam körüli részt ami még jobban segített abban hogy élvezetes legyen a dolog. Kínzás ként elengedett. Megfogtam a fejét de ellenállt. Felmászott és megcsókolt. Szó nélkül rám ült úgy hogy belehatolhassak. Lassan mozogni kezdett és megint egyre fokozatosabban gyorsított. Felsóhajtottunk és lehajolt hozzám hogy megcsókolhasson. A hajába túrtam és egy apró sikítást adott ki magából ami kivételesen nem zavart. Igaz hogy gyűlölöm ha valaki sikít de ez nagyon tetszett. Miattam sikít az élvezettől. Ez a tudat vezetett el oda hogy elérjem a csúcsot.

-Harry... én... már... nem bírom!- nyögött a csókunkba.
-Még egy kicsit!- kértem. Kihúztam belőle magam és megfordítottam a helyzetünket. Szó nélkül belenyomtam magam amire ő felkiáltott.
-Gyorsan!- mondta édesen és eleget tettem kérésének. Hihetetlen tempót diktáltam. Abban a pillanatban úgy éreztem hogy bárcsak örökké tartana ez az érzés.
-Sikítsd a nevem ha elmész!- morogtam és még gyorsabban kezdtem benne mozogni. Éreztem hogy nemsokára idő van.
-Harry!- kiáltott szenvedélyesen és mindketten elértük a tetőpontot.
-Szeretlek!- mondtam és néhány utolsó tolás után leszálltam róla és egy puszit nyomtam a homlokára.
-Vissza kéne mennünk a fiúkhoz!- mondta és kicsit próbáltuk összeszedni magunkat. Felvettem a ruháimat és segítettem neki is felöltözni. Kézen fogva elindultunk a többiekhez akik már végeztek a kocsikkal.
-Hol voltatok?- kérdezte Zayn.
-Őőőő... a távirányítót kerestük!- mondtam zavartan.
-Távirányítót? Erdőben?- nézett értetlenül Liam.
-Dehogy! Egy nyuszi volt!- füllentett Corin.
-Nem pillangót beszéltünk meg?- néztem rá viccelődve.
-Én mondjuk rókát értettem de a nyúl elfogadhatóbb... Ki követ rókát? Na jó a pia talán de az is csak úgy hogy a piával jön a róka- hadart édesen. Mindenki csak nevetett mert jól tudták hogy mi történt.

Dalok

Sziasztok! Ez a blogom egyetlen része ami folyamatosan frissülni fog. A blogban elhangzó dalok linkjeit itt találhatjátok meg :)) Puszi mindenkinek :*

Selena Gomez- As a Blonde 

Conor Maynard- Can't say no

One Direction- What makes you beautiful

Taylor Swift- Mine

Carly Rae Jepsen- Call me maybe

Rachel Stevens- Knock on wood

Britney Spears- Boys

One Direction- Moments

Jessie J- Sexy silk

Glee- Total eclipse fo the heart

Jesse McCartney- Up

Eric Saade- Break of dawn

Eric Saade- Made of pop

One Direction- One thing

Eric Saade- Hotter than fire

Eric Saade- Popular

Alexandra Stan- Mr. Saxobeat

Whitney Houston- I Will Always Love You

Justin Bieber- All I want for christmas

Glee- We found love

Glee- Alone

Eric Saade- Still loving it

One Direction- Up all night

Lemonade Mouth- Determinate

Megan Nicole- Moves like Jagger

Glee- L.O.V.E.

Glee- Marry you

Westlife- You raise me up

One Direction- Na na na

Alexandra Burke- Hallelujah

Taylor Swift- Love story

Jojo- Too little too late

Kat Deluna- Drop it low

Rebecca- Egy álom már csak Manderley

3OH!- My first kiss

Kesha- Blah blah blah

Katy Perry- Peacock

Megan Nicole- B-e-a-utiful

Gloria Estefan- Conga (remix)

Ricky Martin- Livin la vida loca

Tiao Cruz- Hangover

Rihanna- Don't stop the music

Glee- Stereo hearts

Darin- Step up

Elton John- Can you feel the love tonight

One Direction- Everithing about you

Glee- Summer nights

The Wanted- Chasing the sun

Molly Sandén- Why am I crying

Alexandra Stan- Get back

Cobra Starship- Middle finger

Anastasia- At the begining with you

Deana Carter- Once upon a December

Taylor Swift- Both of us

One Direction- More than this

Kelly Clarcson- Behind thes hazel eyes

Kelly Clarcson- Breakaway

Israel Kamakawiwo'ole- Somewhere over the rainbow

Backstreet Boys- Shape of my heart

Young Science Chill Murray (Nem One Direction!)