77. Fejezet- Összeáll a Black angels

Sziasztok! Sajnálom hogy az előző részt elszúrtam! Remélem nem veszítek el olvasókat ez miatt! Igyekszek minél többet kihozni a blogból de csak ennyire telt. Mostantól mindent megteszek hogy továbbra is tartsuk a színvonalat. És még egyszer ne haragudjatok! Úgy tűnik hogy még ezt is elszúrtam! :'( <3

A repülő leszállt Berlinbe és már alig vártam hogy elkezdődjön az új életem. Ahogy jöttem le a gépről véletlenül megbotlottam és az aszfaltba vertem a fejem.

-Roxy! Jól vagy?- kérdezte egy hang.
-Ez elég bénán nézhetett ki!- morogtam és megláttam Jimi-t.
-Jól vagy?
-Jól kössz!
-Akkor menjünk. Foglaltam helyet egy szállodában...- kezdett beszélni Jimi. Én addig kivettem a zsebéből a cigit és rágyújtottam. Érdekes hely ez a Berlin. Nagyrészt értem miről beszélnek hiszen régen imádtam németet tanulni. A szálloda elé értünk ami nem tűnt egy lepukkadt putrinak.

Bementünk és elég nagynak tűnt a felfordulás. A pulthoz mentünk bejelentkezni.

-Már lefoglaltuk a helyet. Jimi Blue névre- mondta Jimi és a pultban álló nő elkezdte lapozgatni a könyvet amibe a foglalásokat írják.
-Sajnálom de itt nincs ilyen név- mondta a nő.
-Akkor egy szabad szoba csak van- forgattam a szemem.
-Sajnálom de nincs! Esetleg úgy hogy maguk külön kerüljenek. Van két szobánk ahol van egy-egy hely.
-Nem! Azt már ne...
-Elfogadjuk!- vágtam rá.
-De!
-Fogd be!- nyomtam Jimi szájába egy sütit a pultról.
-Rendben! A 75. szobában kellemesen érzi majd magát a kisasszony! Uram ön pedig a 24-es szobában! Kellemes pihenést!
-Köszönjük!- mondtam és a lift felé igyekeztem hogy minél hamarabb lerázhassam Jimi-t.
-Várj!- kiabált utánam de már késő volt mert beértem a liftbe. Pillanatok alatt felértem és megláttam a szobaszámot amit mondott a nő. Végre távol ettől a gyökértől! Benyitottam és két csaj fogadott.
-Szia! Te vagy az új szobatársunk? A nevem Nina!- köszönt a szőke csaj.

-Hali! A nevem Anna-Leen Palmer!- köszönt a másik.

-Helló! Én Roxy vagyok. Megmutatnátok a szobámat?
-Hát persze!- fogták meg egyszerre a kezem és elrángattak egyenesen az ajtóig. Nina kinyitotta az ajtót és bementünk a szobába.

Elkezdtem kipakolni és közben kérdezgetni kezdtek. Kiderült hogy mindketten Angliából jöttek hogy itt kezdjenek valamit az életükkel. Megbeszéltük hogy kimegyünk meginni egy kávét a közeli kávézóba. Miután végeztem a pakolással el is mentünk. A kávékat megkaptuk és már rá is gyújtottam.

-Tudsz adni tüzet?- kérdezte Annly (ez a beceneve) az öngyújtójával küszködve..
-Persze!- odaadtam neki az enyémet.
-És van már elképzelésed a jövőddel Roxy?- kérdezte Nina.
-Szeretnék énekelni- mondtam lazán és a két lány összenézett- Mi van?
-Mi is!- mondták egyszerre.
-Van egy jó ötletem!- mondta Annly.
-Mondd!- vágta rá Nina.
-Alapítsunk lánybandát!- bökte ki.
-Én benne vagyok! Roxy?
-Miért ne? De mi legyen a nevünk?

Ezen sokat vitáztunk. Mindenkinek más ötlete volt de fél óra elteltével kipattant az isteni szikra.

-Black angels!- kiáltottuk egyszerre.

~Harry szemszöge:

Csak ültem az ágy szélén és nem értettem hogy mi történik velem. Mindent tönkretettem. Megint! Hogy tudtam ezt tenni?

-Bejöhetek?- kopogott az ajtón Christin.
-Gyere!- válaszoltam és leült mellém.
-Corin miatt vagy ilyen?
-Ja!
-Ne csináld! Nem éri meg! Jobbat érdemelsz annál a ribancnál!
-De nem fogod fel hogy nem kellesz nekem? Ha te nem lennél itt még mindig együtt lennék vele! De nem! Neked muszáj volt rám másznod!- kiáltottam.
-Hát jó! De csak hogy tudd...
-Nem érdekel! Tűnj innét!
-Rendben!- kiment a szobából és ismét próbáltam hívni Corint.
-Na?- lépett be Louis a szobába.
-Semmi!
-Ne aggódj! Csak kell neki egy kis idő.
-Nem láttad az arcát amikor elment.
-Rákérdeztem a lányoknál de ők sem tudják hogy hol van.
-Felhívom Lolát!
-Jó.
-Szia! Én vagyok az Harry! Nem tudod hogy hol van Corin?
-Szia Harry! Sajnálom de nem! De utoljára Jimi-vel láttam.
-És ő hol van?
-Fogalmam sincs.
-Megadnád a számát?
-Persze!- leírtam és letettem. Abban a pillanatban felhívtam.
-Igen?- szólt bele Jimi.
-Csá! Corin ott van?
-Tegnap óta nem láttam. Bocs haver!
-Nem gáz!
-Na?- kérdezte Louis.
-Semmi. Megpróbálom Andy-t.
-Szia Harry! Baj van?- kérdezte Andy.
-Hát elég nagy. Corin ott van?
-Nem nincs! Miért?
-Eltűnt és nem tudjuk hogy hol van.
-Sajnálom! Segíthetek valamit?
-Nem tudsz de azért kösz!
-Nem segítettem sokat de nincs mit!
-Semmi?- kérdezte elszomorodva Lou.
-Semmi!
-Helló mindenkinek!- lépett be Josh.
-Szia!- köszöntünk egyszerre.
-Miért lógatjátok az orrotokat?
-Corin eltűnt és nem tudjuk hogy hol van- mondta Lou.
-Haver! Sajnálom!- tette a kezét a vállamra.
-A többieknek hogy mondjuk el? Szegény Niall végre boldog de ha megtudja akkor ki fog borulni. És Zayn? Ő megőrül vagy magába fordul- akadt ki Lou.
-És Liam? Nem elég az hogy nemrég szakított de még ez is- folytatta Josh.
-Előbb vagy utóbb meg kell tudniuk- sóhajtottam.
-Jó estét!- léptek be a fiúk.
-Sziasztok!- köszöntem egy félmosolyt erőltetve.
-Baj van?- kérdezte Liam.
-Nincs!- vágtam rá zavartan.
-Látszik rajtad! Valami baj van Corinnal?- kérdezte Niall.
-Honnan tudod!?- kérdeztem idegesen.
-Nyugi! Csak tippeltem! Történt valami?
-Haver! Mesélj! Mi történt?- kérdezte Zayn aggódva.
-Na jó! Előbb vagy utóbb nektek is tudnotok kell- mély levegőt vettem és elmondtam- Corin eltűnt... és... nem tudjuk hogy hol van.

A híren mindenki ledöbbent. Egész este próbáltuk kitalálni hogy hol lehet. Mindenki megtett mindent azért hogy megtaláljuk de semmi. A legrosszabbakra gondoltunk. Mi van ha elrabolták? Vagy talán... Nem! Az nem lehet. Ő nem halhat meg!

~1 hét múlva Corin szemszögéből:

A csajokkal a demónkat mutattuk meg a kiadónak. Eléggé tetszett nekik és alá is írtuk a szerződést így már csak egy dal kell amivel debütálhat a Black angels.

-Nem hiszem el! Megcsináltuk!- kiabált Nina a főtér közepén.
-Ja! És a legjobb hogy végre Jimi is lekopott rólam így már teljesen szabad vagyok!- öleltem át őket.
-Nekiállunk a dalnak?- kérdezte Annly.
-Hát még jó hogy!- nevettem.
-Mit szólnátok egy ünnepléshez?- kérdezte Nina.
-Jó ötlet! A szokások helyen?- kérdeztem.
-Még szép!- mondta Annly.

Hazamentünk és lezuhanyoztunk. A szobáinkat összekötő helyiségben próbáltunk találni néhány bulihoz illő szerkót és fél óra alatt sikeresen megtaláltuk a tökéletes ruhákat. Az enyém ez lett.

~A clubban:

A zene és a társaság tökéletes volt. De amint szóvá tettem a csajoknak le kellett volna kopognom mert megjelent Jimi. Azt mondtam hogy ki kell mennem a mosdóba de csak menekülni akartam nehogy elkapjon. A tömegben vergődtem és a szememmel követtem hogy mit csinál. Egy kicsit félrenéztem és mikor visszanéztem már nem találtam sehol. Ahogy kerestem nekimentem valakinek.

-Bocs!- mondtam és meg is bántam hogy bocsánatot kértem. Annyi ember közül pont nekimentem Jimi-nek.
-Roxy? Mit keresel itt?
-Hosszú!
-Egész héten nem láttalak.
-Hagyj békén!
-Miért?
-Mert nem kellesz! Fogd fel!
-Miért?
-Mert nem érdekelsz!
-Miért?
-Jézusom! Te mást nem tudsz kérdezni?
-Miért?- erre csak morogtam egyet és elrohantam. Nem vagyok kíváncsi rá! Nem is tudom mi ütött belém hogy pont vele szöktem ki Németországba.
-Roxy!- kiabált utánam Nina.
-Mi az?
-Jól vagy? Láttam mi történt. Ő volt Jimi?
-Igen! Annly hol van? Haza akarok menni.
-Itt vagyok!- nevetett.
-Sétáljunk egyet. Még nem is láttad rendesen Berlint- javasolta Nina de elkezdett esni az eső.
-Mit szólnátok egy kis koncerthez a főtéren?- kacsintottam és mindenki egyetértett velem.
-Akkor futás! Az eső meg nem érdekel!
-Ez a jó hozzáállás Annly!- nevettem és elindultunk a főtér felé. Szerencsére még így is sok ember volt hogy esett.
-Emberek!- szólt Nina és mindenki ránézett.
-Szeretnétek hallani egy dalt a Black angels-től?- kérdeztem hangosan és mindenki egyszerre vágta rá hogy igen.
-Akkor rajta!- kiáltott Annly és énekelni kezdtünk.

Az emberek imádtak minket. Az eső meg csak dobott az előadásunkon. A dal végén megtapsoltak minket és amikor megtudták hogy nemsokára debütálunk sok sikert kívántak és mondták hogy támogatnak minket.

-Szép volt!- csaptam a csajok tenyerébe.
-Tuti hogy nagyot arat majd az első koncert- mondta lelkesen Nina.
-Hahó kincsem! Ez volt az első koncertünk!- nevetett Annly.

76. Fejezet- Rossz úton

-Sziasztok!- lépett be Lola.

-Szia!- köszöntem vissza.

-Mehetünk?

-Ha muszáj- sóhajtottam. Lola megfogta a kezem és elkezdett kifelé rángatni. Andy pont a fürdőben volt így kiáltottam neki hogy "elmentem".

-Ugye tudod hogy nagy bajban vagyunk?- kérdezte Lola aggódva.

-Miért?

-A kiadó a csőd szélén áll! És ha nem fogadod el...- kezdte de amikor a kiadó elé értünk láttuk hogy a portás egy emberrel vitatkozik.

~Lola szemszöge:

-Nem rendeltem virágot!- kiáltotta Alan a portás.

-De nekem azt mondták hogy ide hozzam a szállítmányt!- ellenkezett a futár.

-Biztos rossz címre mondták!

-Egy kiadót mondtak két sarokkal arrébb és ez az! Hacsak a szomszédban nincs egy vagy nem épít egyet maga! Amire annyi esély van mint hogy a Beatles újra összeáll!...

Érdekelt hogy mi folyik itt és beléptem a kiadóba. A látvány csodaszép volt. Mindent beborított a vörös rózsa. Egyből értettem hogy mi folyik itt. Alan Corin és a virágos utánam jöttek.

-Ez már mennyiség! De kinek kell ennyi...- kezdte Alan.
-Ezer szál vörös rózsa!- mondtam halkan és könnyek szöktek a szemembe.
-Pontosan! Nem ezeregy nem kilencszázkilencvenkilenc! Pontosan ezer! Ennyit mondtak és ennyit hoztam!- mondta a futár. Előkaptam a telefonomat és Chris számát kezdtem keresni.
-Nem kell most válaszolnod! Nagyon szeretlek és ezt a lépést meg kellett tennem. Remélem nem bánod- szólt a telefonba.
-Nem bánom. De jó lenne ha itt lennél!- mondtam.
-De hiszen itt vagyok! Nézz a hátad mögé!- hátranéztem és ott állt. Örömömben eldobtam a telefont és a nyakába ugrottam.
-Nagyon szeretlek!- súgta a fülembe.
-Én is téged!
-És hozzám jössz?
-Igen!

~Corin szemszöge:

A leánykérés nagyon édes volt de nem volt kedvem ehhez szóval inkább átvergődtem a virágokon és felmentem az emeletre.

-Jó reggelt!- köszönt rám Jimi.
-Na! Nem tudtam ki hiányzik az életemből!- jegyeztem meg bunkón.
-Valaki milyen harapós ma reggel- nevetett.
-Bocs de ehhez nincs túl sok kedvem szóval örülnék ha békén hagynál!
-Megteszem ha elfogadod a munkát velem!
-Tényleg?- kérdeztem karba tett kézzel.
-Tényleg!- utánozott. Felvont szemöldökkel néztem rá. Néhány percet álltunk egymással szemben majd megadtam magam.
-Hát jól van! De csak munka!- nyújtottam a kezem.
-Csak munka!- kezet fogott velem és magához rántott. Hihetetlenül közel voltunk egymáshoz. Elakartam lökni de minél jobban ellenkeztem ő annál jobban mászott rám.
-Csak munka mi?- jegyeztem meg nevetve.
-Néhány extrával!- mondta és ismét csókolózni kezdtünk.
-Benne vagyok!
-Gyere!- megfogta a csuklóm és húzni kezdett le a lépcsőn majd a kijárat felé. A zsebéből egy cigis dobozt húzott elő és egy cigit nyomott a kezembe.
-Én nem dohányzok!- vissza akartam adni neki de nem vette vissza. Lenéztem a földre és tűzért nyújtottam felé a cigit. Meggyújtotta és behunytam a szemem majd a számhoz emeltem. Sosem helyeseltem a dohányzást de most meg kellett tennem mert be akartam bizonyítani hogy vagány vagyok. Tudom ez gyerekes viselkedésre vall de akkor nagyon kiakadtam és az egész világ az ellenségem volt. Lassan beleszívtam de nem tüdőztem le.
-Gyáva vagy!- nevetett majd az arcomba fújta a füstöt.
-Nem vagyok gyáva!- kiáltottam és rendesen beleszívtam a cigibe. A füstöt lassan és óvatosan fújtam ki.
-Na?- nézett rám kérdőn.
-Nem rossz!

~Este:

Otthon kitört a vita. Harry és én voltunk csak otthon így kedvünkre tombolhattunk.

-Hogy tehetted!?- ordítottam és felé hajítottam egy díszpárnát.
-Még engem hibáztatsz? Hát persze! Mindig mindenért én vagyok a hibás! Te meg az ártatlan áldozat!- kiabált Harry és nekem akart dobni egy hamutartót de kikerültem.
-Persze mert te semmi rosszat nem tettél mint mindig! Te vagy Harry Styles a jóság mintaképe! Csak azt tudnám hogy miért vagyok még veled?
-Ha nem kellek nem muszáj maradnod! Elmehetsz!
-El is megyek!- kiáltottam és felrohantam a szobámba. A szekrényemből kivettem minden ruhát cipőt és ékszert amit az ágyra pakoltam. Két hatalmas bőröndöt kezdtem megpakolni velük amikor kopogtattak az ajtón. Odarohantam és bezártam hogy még csak véletlen se jöhessen be Harry.

-Mit akarsz?- kérdeztem a könnyeimmel küzdve.
-Beszélni akarok veled!- hallottam Harry hangját. Visszamentem és pakoltam tovább.
-Nincs miről beszélnünk!
-Helyre szeretném hozni...
-Mit? Hogy megint elcseszted?- kinyitottam az ajtót és kivittem a bőröndöket- Túl sok esélyt kaptál tőlem ahhoz hogy ismét kaphass egyet! Vége!- kiléptem az ajtón és otthagytam mindent. Szegény Lou-tól még csak el sem búcsúztam. Ahogy húztam magam után a bőröndöket lezsibbadt a karom. Megálltam pihenni egy kicsit. Egy szökőkút szélének támaszkodtam és figyeltem ahogy folyik a víz. Hirtelen a zsebemben rezegni kezdett a telefonom. Kivettem a zsebemből és láttam hogy Harry hív. Sóhajtottam egyet és egy nagy lendülettel a szökőkút közepébe hajítottam. Ég veled Harry!

-Ez szép volt!- hallottam a hátam mögül. Megfordultam és Jimi fogadott.
-Hát te?- néztem értetlenül.
-Jó a levegő ilyenkor. Te?- nézett a bőröndökre.
-Szakítottam.
-Értem. Van hol aludnod?- erre csak a fejemet ráztam- Akkor gyere!

Felmentünk a szállodai szobájába és lepakoltunk. A hely az a szálloda volt ahol a Stars felújításakor voltunk.

-Rendelünk vagy az étteremben kajálunk?- kérdezte Jimi az ágyon ülve.
-Én inkább elmennék.
-Hová?
-Bárhová! Csak el Angliából. Nevet változtatok hajat festetek életstílust váltok és irány a nagyvilág- kinyitottam a terasz ajtaját és a messzeségbe mutattam.
-És mindezt velem is megtennéd?- kérdezte miközben a nyakamról eltűrte a hajam és a kezét a vállamra tette.
-Akár!
-Akkor! Ezt az új életre!- nyújtotta megint a cigit.
-Az új életre!- elvettem tőle és beleszívtam- Ez más mint az előző!
-Csodálkozol? Füves cigi!- nevetett és kivette a kezemből.
-De miért nem szívhatom el egyedül?- kérdeztem duzzogva.
-Mert neked túl sok lenne egy ilyen nagy adag. Kár lenne érted ha belehalnál. Legalábbis amíg nem vittelek ágyba.
-Szóval miután megtettük megölsz?
-Dehogy! Az lenne a legnagyobb baromság!

Az elkövetkező este nagyon szórakoztató volt. De ez csak a cigi hatása volt. Legalább elfelejtettem hogy mi történt az elmúlt néhány órában. Másnap reggel Jimi leosont a boltba és vett hajfestéket. Befestettem a hajam feldobtam egy olyan sminket ami a szokásosnál erősebb volt és már indulhattunk is egyenesen Németországba. Az a lány akit egykor úgy említettek hogy "Corin Richardson aki Harry Styles barátnője a tipikus jó kislány aki nem csinál semmi rosszat" már nem létezik többé! Most már csak Roxy ként ismer mindenki. A romlott és vad lázadó aki szöges ellentéte Corinnak.